Szekcióülés a Zöld Könyvtár jegyében.

Posted by zondaz - szeptember 10th, 2017

Beszámoló a Mezőgazdasági Szervezet és a Múzeumi Szekció üléséről

Ebben az évben az MKE miskolci vándorgyűlésén közösen rendezett szekcióülést a Mezőgazdasági Szervezet és a Múzeumi Szekció. Összesen hat előadásra kerül sor, melyből az első kettő történeti jellegű volt, majd az azt követő négy, különféle zöld könyvtári kezdeményezéseket mutatott be.

201704_Szervezetielet_VGY_Zold_Konyvtar

Néhányan az előadók közül: Nagyné Simon Csilla, Dubniczky Zsolt, Steinerbrunner Győzőné

A KSH Könyvtárának két fiatal könyvtárosa Derzsy Márk és Horváth Balázs tartották az első előadást Keleti Károly: statisztikával a társadalomért címmel. Előadásukban Keleti Károly életét, statisztikai és azon belül mezőgazdasági statisztikai munkásságát mutatták be. Az előadást Horváth Balázs kezdte. Keleti Károly 1833-ban Pozsonyban született. Apja udvari festő volt József nádornál. Keleti Károly a budai piaristáknál kezdett tanulni. Az 1848-49-es szabadságharc alatt Keleti Károly Bem József seregében tüzérként szolgált. A szabadságharc után az Alcsúton gazdasági gyakornokként dolgozott három évig. Itt szerezte első mezőgazdasági tapasztalatait. 1861-től Pesten publicista, közgazdasági szakíró. 1867-ben nevezték ki osztálytanácsosnak a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumon belül felállított statisztikai osztály élére. Kezdeményezésére lett az osztályból önálló hivatal, melynek igazgatójává őt nevezték ki. 1871: az Országos Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal létrejötte.

Keleti szervezte meg az 1869-70-es népszámlálást, amelynek adatait felhasználva írta meg Hazánk és népe közgazdaság és társadalmi statisztika szempontjából c. könyvét, melyet 1871-ben adott ki. Ez egyik legmaradandóbb munkája. Keleti kimondja, hogy Magyarország földművelő állam, de kultúrállam is. Keleti Károly a statisztikára úgy tekintett, mint olyan társadalomtudományra, amely a nemzet boldogulását segítheti. Fontosnak tartotta a mezőgazdasági szakoktatás emelését. Véleménye szerint olyanok foglalkozzanak mezőgazdasággal, akik értenek is hozzá.

Akadémiai székfoglalója Visszapillantás közgazdaságunk egy negyed századára címmel jelent meg 1876-ban. A munka nemcsak leíró statisztikát nyújt, hanem megmutatja, hogy lehet célszerűen felhasználni a statisztikai adatokat. A statisztikát ekkortájt sokan a közgazdaságtan részének tartották, Keleti viszont önálló tudománynak, melyen belül a mezőgazdasági statisztikát tartotta a legnehezebb egyben a legérdekesebb résznek. Az 1850-ben kezdődött kataszteri felmérést Keleti nem tartotta jónak. A telekkönyvi nyilvántartással se volt megelégedve. A kettőt össze kéne gyúrni és akkor jól lehetne használni az adatokat.

Itt vette át Derzsy Márk a szót. A Statisztikai Hivatal, felállítása után belecsöppent a nemzetközi statisztikai életbe. Az 1869-es hágai nemzetközi statisztikai kongresszuson Keleti Károly megbízást kapott az európai szőlészeti statisztika elkészítésére. Az általa szerkesztett Magyarország szőlészeti statisztikája 1860 – 1873 című munka 1875-ben jelent meg. A többi európai országban a munkák nem kezdődtek el. Korábban rendszerszintű statisztikai felmérés a szőlőkről nem készült, így nem lehetett tudni, mennyi szőlő és bor terem Magyarországon. Kiderült csak négymillió hektoliter a korábban becsült huszonkétmillió helyett. A könyv jelentőségét az is adja, hogy adatokat közöl az 1874-ben kitört filoxérajárvány előtti történelmi szőlővidékeinkről.

Keleti lelkes híve volt a nemzetközi statisztikai adatgyűjtésnek. A mezőgazdasági statisztika a nemzetközi kongresszusokon c. 1874-ben megjelent munkája a mezőgazdasági statisztika feladatával is foglalkozott. A hazai statisztikák az államigazgatás munkáját segítették elő, míg a nemzetközi statisztikáknál az összehasonlíthatóság volt a fontos. A nemzetközi statisztikák létrejöttét ekkortájt több tényező hátráltatta. Az érintett államok nem tudtak minden esetben egyformán fejleszteni, pénz- vagy szakemberhiány, illetve érdektelenség miatt. Az 1872-es szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus állandó statisztikai bizottság felállítására tett javaslatot. Keleti a kongresszuson a gabonatermés európai összeírására tett javaslatot.

Magyarország népességének élelmezési statisztikája phisiológiai alapon című műve 1887-ben jelent meg. Ez is úttörő munka. 35 élelmiszer magyarországi fogyasztását vizsgálta. A korban újszerű módon az élelmiszereknek fehérje, zsír és szénhidrát tartalmát is feltüntette és az élelmezés költségeit is vizsgálta.

Keleti Károly az általános és mezőgazdasági statisztika mellett a statisztika számos egyéb ágában is alkotott. Műveit a KSH Könyvtára folyamatosan digitalizálja.

Dr. Andaházy Szeghy Viktor, Mohácsi Zoltán (Hadtörténeti Intézet Hadtörténeti Könyvtár) és Brada Hedvig (Qulto-Monguz Kft.) tartották a második előadást, amely a Magyarezredek.hu – többfunkciós társadalomtudományi adatbázisportál címet viselte. Andaházy Szeghy Viktor kezdte az előadást. 2008-ban – az I. világháború befejezésének 90. évfordulóján – a Hadtörténeti Könyvtár egy vándorkiállítást indított útjára, melyet az ország jelentősebb katonavárosaiban állítottak ki. A kiállításra készülve kiderült, több olyan I. világháborúval foglalkozó kiadvány van a Könyvtár birtokában, ami ilyen teljességben máshol nincs meg. Nagyjából 140 alakulattörténeti és fegyvernem-történeti anyag, vitézi tettek leírása, arcképcsarnok került elő. Ezek alapján jött az ötlet, hogy az I. világháború centenáriumára készülve a szélesebb felhasználói réteghez is eljuttassák ezt a gyűjteményt. A gyűjtemény teljességének bemutatása volt a cél. A megjelenítés alapja a korabeli hadkiegészítési rendszer volt. Egészen pontosan az 1914. év, mivel ebben az évben jutott oda a Magyar Királyi Honvédség és a Császári és Királyi Hadsereg alakulatainak hadkiegészítése, hogy a kettő területileg fedte egymást. A hadtestek elhelyezése lett a térképes ábrázolás alapja. A térkép egyik alapszűrője a fegyvernem (gyalogság, lovasság, tüzérség, műszaki alakulatok), egy másik a Honvédség vagy közös hadsereg. Az előadó ezután bemutatta, hogyan lehet keresni, majd Mohácsi Zoltánnak adta át a szót.

Mohácsi Zoltán a tartalmi feltöltésről beszélt. A kiadványokat lapszkennerekkel digitalizálták. Ezután következett az OCR-ezés, melyet manuális korrektúrázás követett. Tíz, tizenkét ember ötvenezer oldalt nézett át! Ezt kétszintű metaadatolás követte, amit szintén a korrektorok végezték. A legtöbb oldalhoz tárgyszót is rendeltek. Öt tárgyszót – arcképcsarnok, életrajz, fegyvertény, veszteség és térképek – használtak.

Az előadást Brada Hedvig fejezte be, aki a technikai megvalósításról beszélt. A beszkennelt, OCR-ezett, korrektúrázott és metaadatolt anyag alkotja az adatbázist, amely fölött a portál található. Ez egy hasznos felépítés, mert az adatbázis bármikor bővíthető és a portált már nem kell újra elkészíteni. Nagy tömegű adatot térképen mutattak be. Az adott könyvhöz a térképről lehet eljutni, illetve van egyszerű és összetett kereső. A térképes megjelenítés technológiáját a Qultó Kft. fejlesztette ki. A térképen lévő ikonokra kattintva az ezred leírásához jutnak el, ahol az alap metaadatok jelennek meg. Ennek végén találhatók a könyvek, melyek az adott ezredről szólnak. A kereső kiírja, hogy a keresett szó hány helyen található. A digitalizált állományból öt oldal nyomtatható. A portál jelenleg csak magyar nyelvű, de angol és német nyelvű változatban is gondolkodnak.

Dubniczky Zsolt, az ELTE BTK Szekfű Gyula könyvtárosa Magok a könyvtárban. A mezőgazdaság, a könyvtár és a fenntarthatóság kapcsolata című előadásával kezdődött a szekcióülés zöld könyvtárról szóló része. Az előadás a zöld könyvtár fogalmának meghatározásával kezdődött (van ahol szinonimája a fenntartható könyvtár, de az előadó szerint van eltérés a két fogalom között). A könyvtártípusnak három fő kritériuma van. Minimalizálja a könyvtári intézmény környezeti terhelését és minél jobb minőségűvé tegye a könyvtár belső környezetét. A könyvtár szervezzen környezettudatossághoz, fenntartható fejlődéshez kapcsolódó eseményeket. A könyvtár gyűjtsön környezetvédelemhez kapcsolódó irodalmat. A könyvtár épülete lehet új vagy felújított, de egyaránt fontos, hogy a könyvtár megszerezze a zöld épületminősítési tanúsítványt.

A zöld könyvtár fogalmának rövid ismertetése után a (vető)magkönyvtárról, angolul seed libraryről beszélt Dubniczky Zsolt. A magkönyvtárak kapcsán meg kell említeni a génbankokat, melyek a XIX. században jelentek meg. Az első génbank 1880-ban az Egyesült Államokban jött létre, majd ezt követte Szentpéterváron a Nemzeti Génbank. 2008-ban Spitzbergákon jött létre a nemzetközi magbunker. Magyarországon 2010-ben jött létre a Növényi Biodiverzitás Központ Tápiószelén, amely a világ tizenharmadik legnagyobb génbankja. A magkönyvtár egy ősi gyakorlat újraélesztése. Mindig tett félre az ember vetőmagot. A magkönyvtár célja a biodiverzitás fenntartása. A magkönyvtárak legtöbbje a kétezres években jött létre az USA-ban. Az első magkönyvtár 2000-ben a Berkeley Ecology Center részeként jött létre. Létrehozói agrárszakemberek, közösségi kertészek voltak, akik szakirodalmi adatbázist is kialakítottak. 2004-ben jött létre a Hudson Walley Seed Library, melyet már könyvtárosok hoztak létre. 2010-ben jött létre a Richmond Seed Libraries, melynek vezetője Rebecca Newburn, próbálja hálózatba szervezni az amerikai magkönyvtárakat. Newburn honlapján információk találhatóak a magkönyvtárak létesítéséről. 2015-ben volt a magkönyvtárak első nemzetközi fóruma Tucson városában (Arizona, USA). Ebben az évben jelent meg az első szakirodalom a magkönyvtárakról Cindy Conner tollából Seed Libraries: And Other Means of Keeping Seeds in the Hands of the People címmel. A magkönyvtár intézménye még ma is leginkább az USA-hoz és Kanadához köthető.

A magkönyvtárak és a génbankok között éles különbségek vannak. A génbank a legmodernebb tárolási módszereket használja, míg a magbank egyszerű módszereket. A génbank legfontosabb célja a biztonság. A magkönyvtár célja a szabadság, az egyenlő hozzáférés a magokhoz. A magkönyvtárakat könyvtárosok, kertészek vagy más felhasználók hozzák létre, míg a génbankokat a központi kormányzatok.

Miért érdemes magkönyvtárat létrehozni? A genetikai sokféleség megőrzése a legfontosabb. A magbank hozzájárul a lokalitáshoz, egy adott közösség kulturális sokszínűségének fennmaradásához. Közösségépítő szerepe is van. Egyértelmű definíció nincs a magkönyvtárra. A seed library az Oxford szótárban nem szerepel. Az előadó saját definíciója szerint a magkönyvtárak olyan, jórészt könyvtárakban működő központok, melyekben egy helyi közösség a magokat gyűjti és tárolja, valamint megosztja a biodiverzitás megőrzése céljából.

A magkönyvtár jórészt a könyvtárban működik. Úgy kell elképzelni, mint egy különgyűjteményt. Vagy könyvtárosok, felhasználók hozzák létre, vagy városi kertészek, hobbi kertészek. Leginkább az utóbbi csoportot szólítja meg. Fontos, hogy a magkönyvtárnak legyenek támogatói. Fontos a környezet is. Inkább külvárosokban találhatók ezek a könyvtárak. A magot a felhasználó kikölcsönzi, majd amikor lesz termés, több magot visszaszolgáltat a könyvtárnak. A magkatalógus besorolása lehet ABC rend vagy növénycsoportok szerinti rend, de egyéb besorolások is létezhetnek (pl. ültetési rend). A vetőmagokat sokszor a régi cédulakatalógusok szekrényeiben tárolják, de dobozban vagy üvegben is lehet tárolni. Léteznek különféle segédletek is (ültetési naptár, közösségi kertek listája stb.) Vannak magkönyvtárak, melyek kerti eszközöket is kölcsönöznek. Berlinben a magkönyvtár egy közösségi kert mellett működik. Magyarországon magkönyvtár még nem működik, de az Óbudai Platán Könyvtár Békásmegyer-ófalui fiókkönyvtárában szeretnének létrehozni egyet.

Lukácsi Balázs, az MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár könyvtárosa „Zöldolvasó a Mezőgazdasági Könyvtárban” címmel tartott előadást. Ebben nemcsak a Mezőgazdasági könyvtár zöldolvasójáról beszélt, hanem három mára megszűnt környezetvédelmi könyvtárról is. Az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár múltja 1886-ban kezdődött minisztériumi könyvtárként. 1950-ben nyilvános könyvtár lett. Ekkor még csak a vízügyi anyagot gyűjti, de 1988-ban egyesül az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Környezetvédelmi Szakkönyvtárával. A könyvtár innentől kezdve a környezetvédelem minden tárgykörére kiterjedő gyűjtést is folytatott, és komoly szakirodalmi tájékoztató tevékenységet fejtett ki. Itt jelent meg a Vízügyi és Környezetvédelmi Figyelő című referáló folyóirat, a Magyar Környezetvédelmi Bibliográfia és a Hidrológiai és Vízgazdálkodási Bibliográfia. Rengeteg szaklapot tárt fel a MATARKA számára a könyvtár. A 90-es évektől a könyvtár sorsa hányatott lett, többszöri költözés után 2012-ben szűnt meg. A könyveket az OMgK és a bajai Eötvös József Főiskola Könyvtára örökölte.

A Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtára, nem hivatalos nevén az Országos Zöld Könyvtár az 1785-ben épült óbudai Selyemgombolyítóban működött 1985-től. Az alapítvány nemcsak a könyvtárat működtette, hanem közművelődési módszertani központot is létrehozott az épületben. Környezetvédő szervezeteknek, szerkesztőségeknek voltak itt irodáik. Az ökológiai gondolatra fogékony budapesti értelmiségieknek ez volt az egyik találkozóhelye. Videóstúdióval, kiállítótérrel, nyomdával is rendelkezett. A KIA könyvtára eredetileg közművelődési könyvtár volt, de az itt működő környezetvédő szervezetek igényei átalakították a könyvtár gyűjtőkörét. A könyvtár és videotéka teljes állománya 18 ezer egység volt. Ebből 15 ezer volt a könyv, melyből 7800-at a zöld könyvtáron belül helyeztek el. Az állomány egyharmada idegen nyelvű volt. 80 folyóiratra fizettek elő, melyből 10 külföldi volt. Az állomány szabadpolcos volt. A könyvtár lapja az Ökotáj című humánökológiai folyóirat volt. A Zöld hálózat könyvsorozat tíz éven keresztül (1992-2001) regisztrálta a hivatalos és civil környezetvédő szervezeteket. A könyvtár ma már nem működik, és nem tudni, fog-e még valaha.

A Környezeti Nevelési Könyvtárhálózat és a Környezeti Nevelés Báziskönyvtárainak Közös Katalógusa 1996-ban a Soros Alapítvány támogatásával jött létre. Rövid ideig működött, majd megfeneklett. Arra adott volna választ, melyik zöld kiadvány, hol található az országban?

A Mezőgazdasági Könyvtár körülbelül 2000 kötetes zöldolvasója 2015-ben jött létre. A raktárból kihozott könyveket a könyvtárosok tematikusan helyezték el a polcokon. A szakrend saját, végső formáját az előadó alakította ki. Az általánostól haladt az egyedi felé. Kiemelések is történtek a szakrendben. A humánökológia, a biogazdálkodás és a környezeti nevelés lett kiemelve. A zöldolvasóhoz kapcsolódóan filmklub és előadássorozat is létrejött.

Általános összefoglalásként Lukácsi Balázs elmondta, hogy a környezetvédelem és környezettudatosság (nyilvános)könyvtári eszközökkel való előmozdítása értelmes, korszerű törekvés. Megújulási lehetőséget jelent a könyvtár mint intézmény számára is: a könyvtár társadalmi megbecsültsége növekedhet, ha valami vitathatatlanul jó ügyet előrébb mozdít. A mostani hazai könyvtári felállásban – hiányzik az önálló környezetvédelmi tárca és talán ezért hiányzik az önálló környezetvédelmi könyvtár – bármilyen nyilvános könyvtári kezdeményezésre szükség van ezen a területen. A könyvtár élettel teli közösségi térként tudja igazán jól népszerűsíteni az ökológiai gondolatot az embereknek.

Nagyné Simon Csilla, a PTE Egyetemi könyvtár és Tudásközpont könyvtárosa Színt vallunk, avagy zöld szemlélet a PTE Egyetemi könyvtár és Tudásközpontban című előadása a PTE Egyetemi Könyvtár zöld törekvéseit ismertette. 2016-ban a PTE Egyetemi Könyvtár megkapta a Minősített Könyvtár címet. Ezt felkészítő folyamat előzte meg, melynek során találtak rá a környezetvédelemre, környezettudatosságra, mint társadalmi szerepvállalást támogató területre. Céljuk, a meglévő adottságok kihasználásával egy takarékosabb működés. Ennek megvalósításához szemléletváltozásra volt szükség. Zöld megoldások keresésére, zöld beszerzésre gondoltak. A munkatársakat programok szervezésével próbálták motiválni. Az Egyetemi Könyvtáron belül 2015 novemberében alakult meg a zöld munkacsoport. A tagok különféle motivációkkal érkeztek a csoportba. Fontosnak tartják, hogy a mintákat minél többen átvegyék, mert pozitív példák összeadódnak. A munkahelyek más-más adottságúak, de emiatt könnyebb átadni a tapasztalatokat. Rengeteg kommunikációs eszközük van. Kellő innovációval pénz nélkül is sok minden megvalósítható, de azért vannak pénzügyi akadályok. A szervezet számára új kezdeményezés a „zöldesítés”. Szabad légkör kell a működéshez. Tizennyolc könyvtári egységről van szó, melyek sokszor az egyetemi karoktól függnek. A PTE Egyetemi Könyvtár a zöld könyvtári kritériumok közül a szemléletformálásban a legerősebb. Jelenleg a munkatársakkal foglalkoznak, de idővel az olvasók szemléletét is formálni szeretnék és a többi kritériumban is fejlődnének. Fontosnak tartják a munkatársak érzékenyítését, hogy ők is felismerjék, legjobb megelőzés, ha nem keletkezik hulladék. A munkacsoport havonta hírlevelet készít. Zárt Facebook csoportjuk is van a munkatársak számára, ahol környezetvédelmi híreket lehet megosztani. Próbálják csökkenteni az irodai papírhasználatot. A könyvtár számára fontos a hulladékkezelés, hiszen a hallgatók vizsgaidőszakban majdnem egy kamionnyi műanyag palackot hagynak hátra. Fontos, hogy ez ne a kommunális hulladék közé kerüljön. Az előadó gyakorlati tanácsokat is adott, melyek segítségével zöldesíthető az iroda. Ha hulladék keletkezik, az a szelektívbe kerüljön, de legjobb, ha minél kevesebb hulladék keletkezik. Hosszabb élettartamú eszközöket kell beszerezni. Amire nincs szükség azt érdemes elcserélni. Papírbeszerzésnél újrapapírt kell venni. A dokumentumainkat belső tárhelyekre elhelyezve, kevesebb papírt fogunk használni. Ha mégis nyomtatunk azt tegyük kétoldalasan, szimpla sorközzel. Ha műanyag helyett fa vagy fém irodaszereket vásárolunk, azzal is kíméljük a környezetet, hiszen a műanyag lebomlása hosszú idő.

Az előadás végén a PTE Egyetemi Könyvtár zöld közösségi programjairól esett szó. 2015 novemberében a könyvtárban hulladékhasznosítási hetet tartottak, amit decemberig meghosszabbítottak. Ekkor bolhapiacot szerveztek a felesleges holmik elcserélésére. Újrahasználati versenyt is tartottak. Kőből, fából készített ékszereket, farmerből készült táskát díjaztak. Próbálták a papírhasználatot is mérsékelni a héten, de ez nem sikerült. Azóta több alkalommal nyereményjátékot szerveztek. 2016 májusában megnézték a Pécsi Hulladékégetőművet. 2017-ben botanikus kertet látogattak. 2016 karácsonyán és 2017 júniusában újra bolhapiacot tartottak. Az ekkor el nem kelt holmikat karitatív szervezetnek ajánlották fel.

Az élet minden területe lehetőséget ad arra, hogy zölden gondolkodjunk. Mindent meg lehet tanulni és minden új ismeretre szükség van, hogy változzunk és változtassunk. Megfelelő szemlélet, állomány, szolgáltatás és épület, ez a zöld könyvtár négy kritériuma. A PTE Egyetemi Könyvtára tudatos cselekvési programot valósít meg. Figyelembe veszik az ökológiai szempontokat és környezettudatosan gondolkodnak.

Steinerbrunner Győzőné, a komlói József Attila Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény könyvtárvezetője Környezettudatos Könyvtár a fenntarthatóbb életmódért Komlón címmel tartotta az utolsó előadást. Előadásában egy EU projekt megvalósítását mutatta be. Hogyan lettek zöld könyvtár és hogyan tartják ezt fenn? Egy huszonötezres város városi könyvtárát működtetik. A könyvtár területe 3000 m2, állománya százezernél több kötet, ebből negyvenezer szabadpolcon található. A könyvtárban mindössze nyolcan dolgoznak. A könyvtár 1953-ban alakult és mai helyén 1999 óta található. Az épület a szocializmus idején pártház volt. A könyvtár természettudományi és helytörténeti muzeális gyűjteményt is működtet. A projekt előzményéhez tartozik, hogy 2011-ben Komló önkormányzata energiahatékonysági pályázatot nyert és ebből több önkormányzati épületet korszerűsítettek. A könyvtárat szigetelték, nyílászárókat cseréltek és korszerűsítették a fűtést. 2014-ben napelemeket telepítettek az épületre.

A KEOP-6.2.0 pályázatot – A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző mintaprojekt – 2013-ban írták ki és a könyvtár 2014-ben nyerte meg. A környezettudatos projekt teljes tevékenysége a fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási szokásokat hivatott népszerűsíteni a komlói lakosság körében. Négy téma köré csoportosult a projekt, szelektív hulladékgyűjtés, víztakarékosság, villamosenergia takarékosság és környezetbarát közlekedés. Mindegyik témához műszaki fejlesztés és kommunikációs tevékenység tartozott. A projekt alapvető célja az volt, hogy a könyvtár az épületében lezajlott műszaki fejlesztésekkel, valamint a változatos kommunikációs tevékenységekkel olyan mintaintézménnyé alakuljon át, amely a fenntartható energia és erőforrás felhasználására való nevelést és a környezettudatos életmód népszerűsítését hatékonyan tudja közvetíteni a helyi és térségi lakosok, kiemelten a diákok és családjaik körében. A célok elérése érdekében a műszaki fejlesztéseken túl, a projektben átfogó kommunikációs kampány és a lakosság aktív részvételére alapozott tevékenységek szerepeltek. A projektnek két célcsoportja volt, a 4-15 éves gyerekek és a komlói családok (összesen kb. 10.000 fő). A célcsoportoknak már vannak környezettudatossággal kapcsolatos ismereteik, de ezek hiányos, felületes ismeretek, amik nem épülnek be a napi életvitelükbe, nem határozza meg a gondolkodásukat. A projekt rövid távú célja a megvalósult fejlesztések bemutatása, napi életvitelbe történő beépítése és a példamutatás volt. Hosszú távú célja pedig a környezettudatos gondolkodás terjesztése. Megvalósítási időszaka 2014. augusztus 1-től 2015. június 30-ig tartott. A projekt mind a négy témáját óriásplakáton (2 hónapig), hagyományos (2 db 1/8 oldal a Dunántúli Naplóban) és internetes sajtómegjelenésen, Facebook profilon, akadálymentes weboldalon és tíz rendezvényen keresztül kommunikálták. A projekt szlogenje „Komlói Könyvtár, ahol a könyvek zöldebb otthonra lelnek” lett.

A szelektív hulladékgyűjtést úgy alakították ki, hogy az a dolgozók és a könyvtár látogatói számára egyaránt hozzáférhető legyen. Külön gyűjtik a papírt, hulladékot és a vegyes hulladékot. 30×3 db gyűjtőedényt, 30 db palackprést és 3 db gyűjtőkonténert vásároltak. 2015 februárjában és áprilisában szelektív hulladékgyűjtési napot tartottak Komlón, melyeken ökokézműves foglalkozás, ökolimpia, előadás (melyet teszt kitöltés követett) és filmvetítés várta a megjelenteket.

A víztakarékosságnál ivóvízfogyasztást figyelő és esővízgyűjtő rendszert építettek ki, valamint perlátorral felszerelt infraérzékelős csaptelepeket szereltek fel. Két víznapot is rendeztek, melyeken előadás volt a csapvíz előnyeiről, vízminőség mérési bemutatót tartottak, rajzversenyt a víztakarékosság jegyében, vizes sorversenyeket és filmvetítést a hazai vizek védelméről. Itt is volt teszt kitöltés.

Az energiatakarékosság jegyében energiafogyasztás-figyelő rendszert alakítottak ki. Lecserélték a világítótesteket, mozgásérzékelőket, alkonykapcsolókat szereltek fel. Energiatakarékossági napból is kettő volt. Ezen előadás volt a megújuló energiaforrásokról, kísérleteket tartottak, kérdezz-felelek csapatversenyt és energiatakarékossági rajzversenyt rendeztek, mérték a világítótestek fogyasztását és itt is volt kvíz.

A környezetbarát közlekedéshez kerékpártárolót alakítottak ki, tíz kerékpárral. Ehhez kerékpárkölcsönzési szabályzat is készült. 2015. március 16-án és április 18-án bringa-rallyt rendeztek KRESZ oktatással, KRESZ teszttel, ügyességi akadálypályával, közlekedési pályával, egykerekű kerékpáros ügyességi bemutatóval és kerékpáros kirándulással. Az előadó itt megjegyezte, hogy Komló dombokra épült város, így nem kerékpárosbarát. Kerékpárút sincs a városban.

Végül 2015. május 8-9-én két fenntarthatósági napot tartottak, ahol a legsikeresebb előadásokat ismételték meg. Ezek a villamosenergia témában az előadás és a mérés, a víz témakörében az előadás, kísérlet, kóstolás és a csapvizes sorversenyek, hulladék témában a vetélkedő és az ökokézműves foglalkozás, míg közlekedés témakörében az ügyességi és közlekedési pálya volt.

A projektben megrendezésre került tematikus rendezvények alkalmával kitöltött kérdőívek és kommunikációs kampányelemek lebonyolítását követően elmondható, a projektet számos komlói és térségi lakos ismerte meg ezen idő alatt, különböző fórumokon találkozhatott az eseményekkel és beruházásokkal. Aktív résztvevőként több mint 1000 főt sikerült megmozgatni a rendezvényeken, a passzívan elértek száma – akik a sajtón, vagy interneten keresztül találkozhattak potenciálisan a projekttel – pedig megközelíti az 1.500.000 főt.

A rendezvényeket a projekt lezárása óta is megtartják. Víznapot, föld napot, nemzetközi hulladékgyűjtő napot tartanak.

Az előadások után szekciónk ajánlását fogalmaztuk meg:

A XXI. század kihívása a fenntartható társadalom létrejötte. Megteremtéséhez a könyvtárak is hozzájárulhatnak a zöld könyvtári gondolat átvételével.

Horváth Tamás
MMgMK Mezőgazdasági Könyvtára

 

Comments are closed.

Blog Home