Helytörténet és digitalizáció – Műhelynap Üllőn

Posted by zondaz - június 29th, 2017

P1100733.JPG

Embert próbáló áprilisi hóvihart kellett leküzdenie mindannak a több mint 60 embernek, akik 2017. április 19-én eljöttek Üllőre, a PEMEKSZ Olvasószolgálatos Műhelyének találkozójára.

A levezető elnök Péterfi Rita vezetőségi tag volt. Először Fülöp Attiláné, a PEMEKSZ elnöke elevenítette fel a 10 éve megalakult Olvasószolgálatos Műhely évente megrendezett tanácskozásainak helyszíneit és változatos témáit. Az előadásokat általában a megyei kollégák tartották, hiszen a cél egymás jó gyakorlatának a megismerése, de külső előadókat is rendszeresen meghívtunk. Utána Velkei Hajnalka, a vendéglátó Vargha Gyula Városi Könyvtár igazgatója üdvözölte a résztvevőket, majd átadta a szót Kissné Szabó Katalin polgármesternek, aki a tanácskozás nagy részén is jelen volt, öröm volt látni, hogy élő a kapcsolata a könyvtárral, a könyvtárosokkal. A könyvtárigazgató és a polgármester asszony egymást kiegészítve összegezte a településen az elmúlt években történt örvendetes fejlődést. A helytörténeti gyűjtemény 2015-ben kapott új épületet, amelyet folyamatosan tovább korszerűsítenek (pl. kemencék, új vizesblokk), hogy az épület és környéke közösségi térré is váljon. Már most is jelentős a kulturális pezsgés, példaként megemlítendő a Majorosi Mariann által vezetett helyi népdalkör. Végül Péterfi Rita is megosztotta velünk gondolatait: már az egyeztetés során kedvező benyomást szerzett az üllőiek lelkesedéséről, szakmaszeretetéről.

A köszöntések és a rövid bemutatás után a szakmai előadások következtek. Először Werner Ákos, a Pest Megyei Könyvtár igazgatója mutatta be a Pest megye számára nyújtott helytörténeti szolgáltatásaikat. Az első terület az újságcikkek feldolgozása a Szikla integrált könyvtári rendszerben. Itt nem csak a cikk formai feltárását láthatjuk az online katalógusban, hanem a legtöbb esetben a multimédiás modul segítségével feltöltött szkennelt anyag is olvasható. A második terület a fotókereső: megyei vonatkozású fényképek katalógusa, amely szintén a Szikla megfelelő moduljával készült. Itt Werner Ákos megemlítette, hogy amennyiben valahonnan pontosabb információt kapnak egy adott fényképről, akkor a katalógust kiegészítik. A fotók között képeslapok is vannak, itt a képeslap szöveges oldala is be van szkennelve. A harmadik jelentős projekt az egykori Pest Megyei Hírlap számainak visszamenőleges digitalizálása, amely az NKA támogatásával zajlik. Az anyag folyamatosan felkerül a Hungaricana oldalára. A negyedik megemlített tevékenység a megyében megjelenő helyi lapok gyűjtése, amely az adott település könyvtára révén valósul meg, ha minden számból 1-1 példányt eljuttatnak a PMK részére. Egyelőre ez még csak papírformátumban valósul meg, de a tervek között szerepel az anyag digitalizálása is.

Gönczi Krisztina, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ helyismereti könyvtárosa intézményük rendszeresen megrendezett tematikus kiállításairól beszélt. Legutóbb 2014-ben, az első világháború századik évfordulója alkalmából rendeztek kiállítást Ne félj babám, nem megyek világra… címmel. Az érdeklődők láthattak fotókat, képeslapokat, leveleket, pénzeket, bélyegeket. A kiállítás öt részre tagolódott: Családtörténetek, Gasztronómia a háborúban (mind az otthonmaradottak, mind a katonák körében), Háborús szépirodalom, Élet a lövészárokban (berendeztek egy lövészárkot a könyvtárban, bemutatták az akkori higiéniai viszonyokat, a tábori levelezést és a Vöröskeresztet), valamint Gödöllő a háborúban. Interaktív korabeli térkép is készült, amelynek adott pontjaira kattintva látszanak az egykori épületek fényképei és adatai is. A gödöllőiek jelentős helytörténeti vállalkozása a Gödöllő Wiki folyamatos építése.

Ezután Fehér László, az Üllő története című monográfia szerzője következett volna, de betegsége miatt a könyvet Velkei Hajnalka ismertette. A szerző a helyi általános iskolában tanított földrajz-történelem szakos tanárként. Közben a gyerekeknek honismereti szakkört tartott, a felnőttekkel pedig gyűjtőmunkát végzett, melynek eredményeként 1992-ben létrejött a helytörténeti gyűjtemény, amely azonban 2005-ben 10 évre dobozokba került, de az anyag 2015-ben méltó helyet kapott. Fehér László 2007-től tudott elmélyülni a könyv írásában, melynek eredménye a 2013-ban megjelent kétkötetes monográfia lett. A könyv nagyon átfogó munka, nem csak a város történelmét taglalja, hanem a természetföldrajzi adottságoktól kezdve a működő civil szervezetekig mindent áttekint.

Az érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtár gyakorlatát Paulovits Istvánné helyismereti könyvtáros mutatta be. Egyik fontos helyismereti mű a 2007-ben elektronikusan megjelent Érdi Krónika, amely a Sulinet adatbázisában található meg. A képviselő-testületi anyagok a városi honlapon találhatók meg. A könyvtárban előfizetett folyóiratok listája megtalálható a honlapon, linkekkel az adott újság saját oldalára. A digitalizált képeslapgyűjteményt keresőszavak alapján lehet a honlapon böngészni. A fényképeket a Szikla fotóarchiváló moduljával dolgozták fel, ez alapján kereshetők. Jelentős térképgyűjteménnyel is rendelkezik a könyvtár, ezek szkennelése körülményes volt a méretük miatt. Feldolgozták a régi folyóiratokat, a húszas és harmincas években Érden megjelent lapokat: Tusculanum, valamint az Érd és Vidéke. Hiányosak ugyan, de az OSZK mikrofilmtára elküldte az anyagokat csekély fizetés ellenében. Ezek is a honlapon találhatók meg. Nagy vállalkozásuk a Ki kicsoda Érden?, melynek elkészítéséhez sok embert megkerestek, jelenleg 215 személy adatai találhatók meg. Természetesen folyamatosan bővítik az adatbázist. Bizonyos helyismereti témájú könyvek is megtalálhatók a digitalizálva a honlapon, külön megemlítendőek a Gulágot megjártak visszaemlékezései.

A következő előadó Hajdú Zoltánné, a monori Dr. Borzsák István Városi Könyvtár és Helytörténeti Kiállítás igazgatója volt. A digitalizált anyagok rendszerezésére a Jagalbum és a MyAlbum szoftvereket használják. Mintapéldányokat is hozott és körbeadott a helyi és környékbeli kiadványokból, melyek hagyományosan, apíralapon érhetőek el. 2005 óta adnak ki Monoron falinaptárakat, Vecsésen kalendáriumok jelennek meg, Cegléden pedig asztali naptárak készülnek.

A következő előadást hagyományteremtésnek szánták: a Kitekintő rovatban a jövőben is határon túli magyar könyvtárosok bemutatása lesz a cél, most a Szabadkai Városi Könyvtárból Hicsik Dóra érkezett, és a szabadkai múltidézésről beszélt „Akarsz-e játszani?”címmel. A Kosztolányi-idézet arra utal, hogy szerinte a könyvtárosok számára játék a digitalizálás. A mintegy 300 ezres dokumentumállományú könyvtár jelentős helyismereti gyűjteménnyel rendelkezik.. 2011 óta rendeznek Kosztolányi-vetélkedőket. A digitalizálás 2012 óta folyik egy, a Vajdaságban körbejáró szkenner jóvoltából. 1873-tól 1944-ig digitalizálták a helyi sajtót, bemutatott néhány érdekességet a munka során talált újságcikkekből.

A szakmai előadások után a házigazdák vetítéssel kísért rövid bemutatkozása következett. Velkei Hajnalka a korábban megismerteken kívül elmondta, hogy elődje, Pálmai Lászlóné 37 évig vezette az intézményt, de még ma is sokat jár vissza. 2003-ban vették fel Vargha Gyula nevét. A rendezvénytermük pedig 2015 óta Merczel Erzsébet nevét viseli, aki sokat segített a könyvtár berendezésében.

Röviden bemutatkoztak a közgyűlés óta belépett új tagok, majd a Városházán elfogyasztottunk egy ízletes ebédet, ahol az asztalok körül volt látható a helyi értéktér kiállítás. Délután két turnusban megtekintettük a helytörténeti gyűjteményt és a Keresztelő Szent János római katolikus templomot.

Gazdag programban részesültünk: nem csak szakmai tapasztalatokat szerezhettünk, hanem Üllőt is megismerhettük.

Szőts Dávid
a PEMEKSZ vezetőségi tagja

Comments are closed.

Blog Home