„Metaadat univerzum” és felhő rendszerek – könyvtárak keresztúton

Posted by zondaz - május 1st, 2017

201702_Szakmaimuhely_Metaadat_1

A következő időszak eldöntendő szakmai kérdése, hogy a hazai nagykönyvtárak hogyan kapcsolódnak a nemzetközi globális/felhő rendszerekhez és technológiákhoz. Az információ globális jellegű, megjelenése, vonatkozási területe, kapcsolatai világszinten érvényesülnek. Minden ország és régió törekszik saját kulturális örökségének megőrzésére, digitalizálására és közzétételére, ennek ellenére nem a fizikai tárolási hely, vagy birtoklás válik lényegi tényezővé. Megváltozott a gyűjtemény felfogásunk, szélesen kiterjedt az intézmények falain kívülre a könyvtárak értékelő és szelekciós tevékenysége. A hálózaton összekapcsolódik az, ami összetartozik, hasonló, vagy egymásból következik. A vonatkozási pontok nem a gyűjteményhez kapcsoltan, hanem a téma és tartalom, valamint a feladatrendszer szerint rendeződnek a világhálózaton. Már nem maradhat intézményi keretben a gyűjtemény teljességének vizsgálata, a fizikai birtoklás hiányával nem indokolható a létező kapcsolat figyelmen kívül hagyása. A globális digitális felhőrendszerek kiszabadítják az adatokat és információforrásokat az intézményi tároló rendszerekből, és mágnesként vonzzák a hozzájuk kapcsolható külső adatok hálózatát a világ minden tájáról, ha a kapcsolat létrejöttét egy adott szempont indokolja. Ennek a folyamatnak térnyerését a szemantikus adatkezelési technológiák erősítik, visszahatva az adatkezelési eszközök fejlődésére is.

Az új generációs globális könyvtári rendszerek nem helyi, hanem nemzeti, regionális vagy globális rendszerek szintjén, erős (felhő) infrastruktúra háttérrel, felhő alapú adatközpontok, egységes platformok kialakításával támogatják a szolgáltatásokat. A sokféle, változatos rendszer együttműködését szabványos könyvtári platformokon biztosítják a szolgáltatók rendszerintegrációs tevékenység hátterével.

201702_Szakmaimuhely_Metaadat_2

Spotlight on OCLC Products and Services
Mary Sauer-Games, Vice President, Product Management, OCLC

A globális információ felfogás mellett erős tényező az adat- és információs vagyon intézményi vagy nemzeti értékként kezelése, amely a digitalizálási folyamathoz erőteljes és szabványos névterek meglétét teszi szükségessé. A névterek (VIAF, ISNI, Geonames, Wikidata, stb.) minél gazdagabb információs eszközkészletének kialakítása már nem cs(1.ábra.)ak az azonosítás miatt fontos. Az ellenőrzött authority adatok az interneten lévő információk rendezésében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, amelyet jól szolgálnak a könyvtárakban ellenőrzött adatfájlok. Az adatvagyon értékének szempontjából a hungarika anyag épp a nemzetközi forrásokból egészülhet ki. Egy akadémiai intézmény magyar vonatkozású előadása a hazai kulturális és tudományos örökség része, bárhol is jelent meg. A hálózati technológiának köszönhetően könnyedén felfedezhető, és összeköthető más magyar vonatkozású adatokkal. Számbavétele, megtartása, szelekciója, nyilvántartása sok folyamat szabályozását igényli, pl. a történelmi Magyarország területén született kiválóságaink magyarságát a digitális rendszerekben egyértelműen érvényesíteni kell, de a neves folyóiratok korábbi évfolyamainak kulcsszavait is egyeztetni kell a ma használatos szakkifejezésekkel.

A KSH Könyvtár és a T-Systems Magyarország Könyvtáros teadélután rendezvénye ezeket a változásokat tűzte napirendre március 7-én, amelynek a KSH Könyvtár adott otthont újonnan kialakított, hangulatos Thirring előadótermében. A rendezvény aktualitását növelte a felhő technológia könyvtári elterjedését megelőző szakmai felkészülés és az OCLC EMEA egy héttel korábban befejezett berlini nemzetközi konferenciája. A konferencia címe – Libraries at the crossroads – könyvtárak a keresztútnál – érzékletesen fejezte ki azt a döntési helyzetet, amelynek folyamában számos technológiai és adatkezelési kérdésben igen komoly lépés előtt állnak a könyvtárak. A könyvtári szakma legfontosabb eredményeit, termékeit és várható fejlődési irányát a felhőtechnika, a szemantikus web és az open linked data technológia elterjedésének kérdéseiben jelölték ki a konferenciaszervezők. A témák közül kiemelkedett a felhő rendszerek globális és regionális változatainak elterjedése, a nemzeti könyvtárak regionális és globális rendszereinek az egysége. Az új technológia a könyvtárak szerepváltozásait, az egyes intézmény típusok önmeghatározásának, identitásának fontosságát is magával hozza. A digitális hálózati technológia a könyvtárak számára kihívást és lehetőséget is teremt egy újszerű működési és workflow technika alkalmazásának igényével. A digitális társadalomban a könyvtár digitális rendszermodellé vált. A begyűjtés kérdése a tudományos, kutató és archiváló szervezetekben egyaránt megteremtette az azonos alapú technológia feltételeinek igényét. A hosszú távú megőrzés, valamint a publikálás és közzététel hasonló rendszerkövetelmények hátterével válhat működőképessé több intézmény típusban, amelyek tevékenysége sok adatot és információt igényel az aggregáló, meta-adat kezelő, adat- és információcsere, adatmenedzsment, adatgazdagítás folyamataiban.

A regionális és nemzeti infrastruktúra kialakítása a „globális metadata univerzum” környezetében témáról David Whitehair (OCLC), Simone Kortekaas (Wageningen University and Research Library) és Axel Kaschte (OCLC) tartott izgalmas előadásokat. Az OCLC a globális felhő alapú könyvtári rendszerek fejlesztése során a lokális felhőrendszerek igényét speciális megoldás együttessel támogatja. A globális meg lokális/regionális „data hub” rendszerekkel, amelyek privát felhő szolgáltatások keretében kapcsolódnak a globális rendszerekhez. A digitális nemzeti „data hub” megvalósítását a CBS rendszerrel oldják meg, amely nemzeti „master rekord” gyűjtemény létrehozásával biztosítja az egységesített adatok részvételét a többi, globális szolgáltatásban, pl. a WorldCat, a WorldShare Management rendszer, a VIAF, a könyvtárközi kölcsönzés, stb. használatában és a linked data adatsémák automatikus létrehozásában.

A CBS rendszer egy bibliográfiai tudásbázis szolgáltatás, amelyet az OCLC különböző szintű együttműködési formában támogatja, erős support szolgáltatással vagy minimális közreműködéssel, a könyvtár igénye szerint. A különféle MARC változatokat MARC21 és UNIMARC, valamint linked data formátumra konvertálja. Az egységesítést a master rekord modell alapján biztosítja, amely jól illeszkedik a webes környezetben zajló fejlesztésekhez és a használói interfészekhez. Alkalmas független nemzeti katalógusok, osztott katalógusok építésére, és metadata hub-ként a WorldCat-tal együttműködve szolgálja az új adatmenedzsment célokat az újrafelhasználás, adatgazdagítás és megosztás érdekében. Jó lehetőséget kínál a regionális és globális meta adatkezelés összehangolásához, fejlesztéséhez és adaptációihoz a WorldCat tapasztalatai alapján, amely több ezer könyvtár együttműködése alapján épül.

A teadélután könyvtáros előadói nagykönyvtárakból jöttek (Dancs Szabolcs: OSZK, Horváth Ádám: Magyar Nemzeti Múzeum, Gyuricza Andrea: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára) különböző témákkal: új adatmenedzsment szolgáltatások, jelölő és formanyelvek szerepe és alkalmazása, felkészülés a linked data hazai bevezetésére, stb. Érdekes színfolt volt, hogy Fülöp Ágnes főigazgató röviden ismertette a márciusban 150 éves születésnapját ünneplő KSH szakkönyvtár történetét.

Dancs Szabolcs Könyvtár és identitás címmel az OCLC EMEA konferenciáján sikeresnek bizonyult előadását tartotta meg. Számos kulturális vonatkozása és idézetei miatt intellektuális élményt jelentett. Előadásának második részében a londoni ISNI konferenciájának összefoglalóját ismertette, amelynek aktualitása, hogy az OSZK az új névtér fejlesztéseknél az ISNI névtér adatok felhasználását tervezi a VIAF rendszerrel együtt.

A konferencia témái az alábbiak voltak:

http://www.isni.org/content/isni-viaf-summit-2017

Horváth Ádám főosztályvezető, a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárából a Nyílt kapcsolt adatok a magyar könyvtárakban címmel tartott előadást, amely a várakozásoknak megfelelően izgalmas volt, ugyanis a linked data fejlesztések témáját teljes összefüggésében vizsgálta, és a rendezvény workshop jellegének megfelelően elemezte és értelmezte az eredményeket. Ismertette a szemantikus web RDF nyelvét és megvalósulásait, az FRBR szintű leírások jelentőségét az új típusú adatleírási sémákban, a magyarországi, köztük a Széchényi Könyvtár linked data kezdeményezéseit.

Nagyon izgalmas kérdésnek tartotta a MARC rekordok hatalmas adatsilókban tárolt mennyiségét, amelyek arra várnak, hogy a linked data eszközökre alapozott transzformációs folyamatok által eljussanak a használók által elérhető helyekre a weben. Nem véletlen, hogy a következő előadást nagy elismeréssel fogadta az MTA könyvtár HUNMARC konverziójáról, és az adatok értelmezésére alapozott transzformációkról.

Gyuricza Andrea Szabványos metaadatok jelentősége a kooperatív szolgáltatásokban. Átállás HUNMARC-ról MARC21 szabványra a WorldCat csatlakozás előkészítéseként című előadásában – fiatal kutatóhoz méltó alapossággal ismertette az MTA könyvtár adattisztító és adatértelmező tevékenységét, amely a WorldCat csatlakozás előtt, de bármilyen egyéb fejlesztést megelőzően nagyon hasznos és kemény feladatot jelent a könyvtár számára. A WorldCat adatbázisban való megjelenésük nem csak a könyvtár állományának globális szintű elérhetősége miatt fontos számukra, a nemzetközi kölcsönzésben is aktívabb részvételt terveznek. Az átállásnál újragondolják a jelenlegi feldolgozási módszereiket; automatikus ellenőrzéseket és korlátozásokat vezetnek be a rendszerbe. A pilot jellegű kutatás és munkavégzés során igénybe vették a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtára WorldCat csatlakozási tapasztalatait is.

A T-Systems előadói több oldalról világították meg a „könyvtári keresztút” problémáit. Elsőként Horváth Zoltánné szakértékesítő, könyvtári tanácsadó ismertette OCLC partnerük globális felhőalapú szolgáltatási rendszereit, kitérve a szemantikus web és a linked data technológia könyvtári vonatkozásaira, az un. metadata univerzum és hálózati univerzum sajátos könyvtári technológiai kérdéseire. Richter Elek kompetencia központ vezető és felhőtechnológia szakértő bemutatta a felhő infrastruktúrák fajtáit, összetételét, és ismertette, hogy milyen esetekben melyik felhő alkalmazás választása lehet indokolt, milyen kockázatokkal kell számolni, és milyen védekezések lehetségesek. Szemereki Viktor kompetencia központ vezető befejező előadásban a „nagyprojektek” szervezésével kapcsolatos követelményekről tartott előadást, amely igen aktuális volt, mert a könyvtárak a digitális rendszereknek köszönhetően globális térben „mozognak”, és ezáltal kooperatív nagyprojektek követelményrendszereivel kerülnek szembe, beleértve a „big data” jelenség kezelésének kérdését. Az előadások után élénk beszélgetés alakult ki, egyrészt a MARC konverziók sikeressége és a feladat összetettsége érdekelte a látogatókat, de legalább ennyire izgalmas téma volt a felhő alkalmazások várható jövője a könyvtári fejlesztésekben.

Horváth Zoltánné, Marcsi,
szakértékesítési menedzser, könyvtári tanácsadó
T-Systems Magyarország Zrt.

Comments are closed.

Blog Home