Fejlesztés, fenntarthatóság, esély az IFLA-trendek és a Lyoni Deklaráció tükrében konferencia 1-2.
Kiemelten fontos konferenciára került sor két részben az IFLA-trendekre és a Lyoni Deklarációra vonatkozóan 2016. november 9-én és 22-én a Magyar Könyvtáros Egyesület szervezésében. A rendezvényre az OSZK patinás, 6. emeleti dísztermében került sor.
Mindkét alkalommal egész napos program várta az érdeklődőket, akik szép számmal érkeztek, nagyon sokan közülük mindkét napon részt vettek. A trendek és azok magyar átültetésével kapcsolatos feladatok, irányok mindkét nap kiemelten fontos alapját képezték az előadásoknak, globális képet kaphattunk a különböző szemléletek, elméletek, de gyakorlatok kapcsán is nemcsak könyvtárosi szemmel.
Az első napon Sepsey Tamásné Dr. Vígh Annamária az EMMI Közgyűjteményi Főosztály vezetője köszöntötte a jelenlévőket, és kihangsúlyozta, hogy az MKE részéről kiváló kezdeményezés ez az IFLA-konferencia, hiszen a magyarországi törekvések tökéletesen igazodnak az IFLA-trendekben megfogalmazottakhoz.
Az MKE elnöke, Barátné dr. Hajdu Ágnes: Az IFLA stratégiája – Trend Report, illetve IFLA-trendek –Lyoni Nyilatkozat – Stratégia című előadásaiban a jelenlegi IFLA-stratégia jelmondatát ismertette: „Strong libraries, strong societes!„- ez az az irány, melyet a magyar könyvtárügy is kiinduló célnak tekint. Közös elv továbbá az információhoz való szabad hozzáférés, az esélyegyenlőség megteremtése, és az ebből fakadó életminőség-emelkedés is.
Az esélyegyenlőség Kiss Gábor (Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár) szerint a távoli eléréssel megvalósulhat, azaz mindenkinek ugyanúgy lehetősége van az adott információ eléréséhez. Azonban amíg van olyan használó, aki a digitális írás-tudás kompetenciájával nem rendekezik, hátrányos helyzetbe kerül, ezért a használóképzést már gyermekkorban el kell kezdeni. Előadását A könyvtári szolgáltatások lehetőségei, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében címmel tartotta meg.
Az előadások nagy részében fő tényezőként merült fel a rohamosan fejlődő technológia, mely kapcsán Fodor István (Ericsson Magyarország Kft.) Új technológiák – Globális információs gazdaság című előadásában említette, hogy kiemelten fontos feladatunk, hogy a jövő igényeit ismerjük, és lépést tartsunk a technológia fejlődésével. Ehhez kapcsolódott Baranyi Péter (Széchenyi István Egyetem) előadása, melyben a digitálisan létrehozott virtuális világ számunkra még meglepő, magyar piacokon még nem elterjedt eszközeit mutatta be rendhagyó módon.
A digitális technológia komoly hatással van a kutatásra is, annak módjára, a publikálás teljesen más irányt vett az elmúlt időszakban, említette meg Dr. Kroó Norbert (MTA) Információs társadalom, tudomány, oktatás című előadásában. Érdekes paradoxonokat vetett fel: a világban tudásparadoxon figyelhető meg, azaz a tudás jelentősége nő, a fiatal generáció ezek iránti érdeklődése azonban csökken, illetve időparadoxont, azaz az ismeretek megszerzéséhez szükséges idő nő, az elévülés azonban hamarabb bekövetkezik, mint régebben.
A könyvtár szerepe a digitális világban való boldoguláshoz nagyon fontos. A könyvtár, mint az adatgazdag intézmények egyike, a digitális hálózatokban fontos szerepet kap, említi Horváth Zoltánné (T-SYSTEMS Magyarország Zrt.) A digitális hálózat dinamikus tágulása – minőségi koncentráció a könyvtárak, a tudományok és a használók kölcsönhatásában című előadásában. Bíztató, hogy a könyvtárnak ebben a változó világban is megfelelő rugalmassággal komoly szerepe lehet.
Ezt erősítette meg Nagy Zsuzsanna (Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár) Társadalom – tudomány – könyvtárak című előadásában is. Véleménye szerint a könyvtárak alkalmasak arra, hogy a felhasználók számára megmutassák az online szakforrásokat, tréningeket szervezzenek, népszerűsítsék a nyílt hozzáférést és tovább segítsék a digitális írástudás fejlesztését.
Nemcsak a tudományos vagy felsőoktatási, hanem a közkönyvtárak is komoly szerepet kapnak az információ-szolgáltatásban. Tőzsér Istvánné Géczi Andrea (Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár) Írás-tudás-könyv-tár: a közkönyvtárak elkötelezettsége és az információs műveltség c. előadásában hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a könyvtár legyen a köztudatban, legyen elérhető, legyen többféle szolgáltatása, legyen mindig kéznél. Feladata, hogy széles körben segítse az információs készségek fejlesztését.
Dr. Hangodi Ágnes (Könyvtári Intézet) is ezzel kapcsolatban szólt a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020-ról, hiszen annak egyik alappillére a digitális írástudás fejlesztése. A könyvtárak szerepe szerinte is nagyon kiemelt, hiszen teljes mértékben alkalmasak arra, hogy ebben segítséget nyújtsanak. (infrastruktúra, szakmai segítség, tanfolyamok)
Az adatgazdag könyvtáraknak az adatok védelmére is figyelniük kell, emelte ki előadásában Dr. Balogh Gyöngyi (NAIH). A személyes adatok védelmének egyes kérdései címmel tartott előadásában az adatok felhasználásának jogi szempontjait mutatta be. Az Európai Parlament és Tanács rendeltben szabályozza az adatvédelmet, mert a korábbi eltérő értelmezésekből fakadó jogbizonytalanság ezt nagyon indokolta.
Ságvári Bence (MTA) is éppen a megnövekedett adatmennyiség kapcsán bekövetkezett változásokat emelte ki Új technológiák – a kommunikáció kiszélesítése címmel tartott előadásában. Fő változás, hogy az adatok mennyiségi növekedés újrarendezi az erőviszonyokat, hiszen az adatokkal létrehozhatóak olyan algoritmusok, amelyeknek komoly döntéstámogató szerepük lehet.
Molnár Szilárd (Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács) Digitális esélyek – digitális írástudás címmel tartott prezentációjában szintén fontos szerepet kapott a hozzáférés egységessége, de ehhez, ahogy hangsúlyozta, nem mindenkinek van meg a megfelelő kompetenciája. A digitális írástudatlanok aránya még mindig magas, vezető európai országokban vannak olyanok, akik soha nem használták még az internetet.
A digitális írástudás fejlesztésének alappillére, hogy a könyvtár az oktatásban is szerepet kapjon. Ahogy Lebanov József (EMMI Köznevelési és Stratégiai Főosztály) Az oktatás változtatásának rendje c. prezentációjában elemezte, hogy a digitális oktatási stratégiát az EMMI kiemelten kezeli, ennek kapcsán széleskörű egyeztetések zajlanak.
Cs. Bogyó Katalin (SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája) Az iskolai könyvtár válaszai az IFLA trendekre és a Lyoni nyilatkozatra című előadásában kiemelte, hogy az iskolai könyvtárak tökéletesen el tudják látni a digitális írástudás fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Ő azt tapasztalta a gyakorlata során, hogy ebben a digitális korban felnövő gyerekek meglepően rosszul használják az eszközök adta lehetőségeket, fejlesztés szükséges ennek kapcsán.
Prókai Margit Élő könyvtári modell a magyar kistelepüléseken – az életminőség szolgálatában című előadásában az előzőeket igazolta, saját példáján keresztül. Továbbá kiemelte, hogy nagyon fontos a kisebb településeken is az új technológia, a modern eszközök elérhetősége mellett a személyes kapcsolattartás, amihez a könyvtár kiváló helyszín, a benne dolgozó könyvtáros pedig kiváló segítség ebben.
Fülöp Ágnes (KSH) is A többtényezős szegénység az adatok tükrében című előadásában a megfelelő életminőség előfeltételeként állapította meg a digitális írástudás meglétét. Különböző méréseken, mutatókon vezette le a létminimum és életminőség adatait.
Ehhez kapcsolódott Dr. Gombos Péter (Magyar Olvasástársaság – HUNRA) Kihívások és nehézségek a 21. században az (értő) olvasás területén című előadása, melyben fontos tényezőként említi az új generáció képalkotó sajátosságait és olvasási szokásait, mely kapcsán az értő olvasásnak továbbra is erős képességnek kellene maradnia, ahhoz, hogy ez ne fejlődjön vissza. Egyesületi, de országos, sőt világszinten együtt kell ezen dolgozni.
Ferge Zsuzsa példáján keresztül mutatta be Péterfi Rita (Pest Megyei Könyvtár) Társadalmi egyenlőtlenségek és az olvasás címmel tartott előadásában, hogy társadalmunkban egyre nagyobb digitális szakadék van. Van egy szűk kulturális elit réteg, mellettük léteznek azok, akik a külső körülmények és egyéb tényezők miatt folyamatosan leszakadnak. A könyvtárnak ki kell elégítenie a különböző igényeket, és az egyre inkább elvárásnak minősülő komplexitás és gyakorlati tudás elsajátításának támogatásában fontos szerepet kap a könyvtár.
Érdemes kitekinteni a külföldi példákra is, hívta fel a figyelmet Eszenyiné dr. Borbély Mária (MKE) Trend Report Update 2016 címmel tartott prezentációjában. Pl. a hollandok az e-könyvkölcsönzés jogi rendezésére tett kísérletei, Észtországban könyvtári adatvédelmi stratégia kidolgozása vetődött fel.
Ugyanezt hangsúlyozta Dr. Dippold Péter is (FSZEK), azaz hogy az IFLA-trendekben foglaltak nagyon fontosak, megfelelő irányt adnak, arra azonban figyelni kell, hogy ezeket nem szabad az adott ország körülményeinek figyelembe vétele nélkül átvenni. Előadásának címe A forrás ereje. A könyvtárak szerepe az életminőség javításában van.
A magyar irányvonalak elméletben tökéletesen működnek, de a gyakorlati alkalmazásukhoz komoly és fejlett infrastruktúrára, megfelelő hardverrel és szoftverrel rendelkező rendszerre van szükség. Rácz Ágnes (OSZK) Káldos Jánost képviselve számolt be az OSZK-t érintő komoly változásokról, lehetőségekről A nemzeti könyvtár szerepe a magyar könyvtári hálózatban címmel. A kidolgozás és változtatás előtt áll a digitális dokumentum archiválása, szolgáltatása, MATARKA fejlesztése, nemzeti bibliográfia hiányosságainak pótlása, MOKKA átalakítása, MARC 21 alkalmazása, RDA-szabvány bevezetése. Mindannyian nagyon várjuk a fejlesztéseket, és közreműködünk az újradolgozott rendszerek megfelelő alkalmazásában, együttes építésében.
Redl Károly „Könyvtár, ami összeköt” címmel a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködéséről számolt be. Ez egy olyan pályázati program, mely során a határon túli fiatal könyvtárosok alaposan megismerhetik az Országgyűlési Könyvtár működését, és a program lezárása után évről évre újabb és újabb tartós szakmai kapcsolatok születtek, amely méltón igazodik a könyvtári hálózat kiemelten kezelt partnerközpontúságához.
Aki részt vett az előadásokon, végül teljes képet kaphatott a főbb irányvonalak könyvtári vonatkozásáról, úgymint a technológiai változásokhoz való szakszerű igazodás, az élethosszig tartó és önálló tanuláshoz helyszín és infrastruktúra biztosítása, a digitális írástudás fejlesztésében komoly szerep vállalása a könyvtári oldalról is, az esélyegyenlőség megteremtésének könyvtári lehetőségeinek biztosítása (képzések, ODR, Open access) és az életminőség javításában tett intézkedések.
Minden előadásban komoly szerepet kap a könyvtár, melynek a közfelfogástól eltérően most gyorsan újra kell pozícionálni a feladatkörét, szerepét, és élni mindazzal a lehetőséggel, ami már jelenleg is adott, és azt alapul véve megfelelően igazodni a magyar, valamint az IFLA-trendekhez.
Kiss Annamária,
Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára,
az MKE Műszaki Könyvtáros Szekció titkára