A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) XI. vándorgyűlése
A könyvtárak szerepe a helyismereti információszolgáltatásban
Gyimesközéplok, 2016. szeptember 22-23.
„A helyismeret kézen fogva jár a lokálpatriotizmussal…
aki ezzel foglalkozik, az kötődik a hazájához.”
Kiss Jenő, tiszteletbeli elnök
A vándorgyűlés a romániai magyar könyvtárosok legnagyobb hagyományos szakmai rendezvénye, amelyet a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervez. Idén a Kájoni János Megyei Könyvtár (Csíkszereda, Hargita m.) és a Gyimesközéploki Községi Könyvtár (Hargita m.) társszervezőként járult hozzá a konferencia sikeréhez. A kétnapos rendezvényt a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány is támogatta. Gyimesközéplokon 2016. szeptember 22-23. között került sor a szakmai találkozóra, 51 résztvevővel.
A romániai, erdélyi magyar vonatkozású gyűjteményekkel rendelkező nagyobb könyvtárak, megyei-, városi- és egyetemi könyvtárak munkatársai mellett idén is jelen voltak a Hargita és Kovászna megyei iskolai könyvtárak képviselői. A községi könyvtárakat főként a Hargita megyeiek képviselték. Meghívottként részt vett a vándorgyűlésen Magyarországról a Csongrádi Városi Könyvtár küldöttsége.
A vándorgyűlés programja az előadók nevével és az előadások címével itt olvasható.
A konferenciát Kopacz Katalin-Mária, a RMKE elnöke nyitotta meg, majd Kiss Jenő, az egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntötte a vendégeket. Házigazdaként Mihók Edit, a Gyimesközéploki Községi Könyvtár munkatársa szólt a résztvevőkhöz. Bedő Melinda, a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa moderálta az előadásokat és beszélgetéseket.
A program első részében a Gyimes-kutatók kaptak szót. Halász Péter néprajzkutató előadásában Gyimes történetébe és néprajzába vezette be a hallgatóságát. Halász Péter az 1960-as években kezdődött honismereti mozgalomról általánosságban is beszélt. Kiemelte, hogy a néprajz, műemlékvédelem és történelem kérdéseit is magába foglaló honismereti munka egyedülálló módon Magyarországon kapcsolódott össze. A kutató szerint a helyismereti munka az emberi létnek értelmet adó tevékenység, amely a közösségi önismeretet is erősíti. Az előadást követő beszélgetés során Tankó Gyula néprajzkutató és Mihók Edit könyvtáros, valamint Salamon József gyimesbükki római katolikus plébános Gyimesekről szóló helytörténeti-néprajzi témájú köteteit is megismerhették. Végül filmet is vetítettek Gyimesközéplokról. Egy témának ez rendkívül kerek bemutatása, ami a szervezőket dicséri.
A program könyvtárosok előadásaival folytatódott: a résztvevők betekintést kaptak különböző méretű és típusú könyvtárakban – megyei, városi és községi, valamint az iskolai és egyetemi könyvtárakban – végzett helyismereti munkába.
Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium (Hargita m.) könyvtárosa azt mutatta be, hogyan próbálja az iskolai könyvtári órákon és különböző tevékenységek, kiállítások, vetélkedők, előadások révén a diákok körében megismertetni saját iskolájuk történetét, értékeit, nagy személyiségeit.
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum (Kovászna m.) könyvtárosa, Kiss László olyan rendhagyónak mondható iskolai könyvtári tevékenységekről számolt be, amelyeket az iskolai vallásóráktól távol maradó gyerekek könyvtári foglalkoztatása során alakított ki. Figyelembe véve a gyerekek életkorát, technikai érdeklődését, okostelefonos applikációk segítségével oktatja helytörténetre is a tanulókat.
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban folyó helytörténeti gyűjtésről, információ-feltárási munkáról Poráczki Judit és Sándor Margit könyvtárosok számoltak be.
A vándorgyűlés második napján az írott és élőszavas (hangzó) források alapján folytatott helytörténeti kutatások kerültek fókuszba. A Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár (Kolozsvár, Kolozs m.) három munkatársa is tartott előadást.
Gurka Balla Ilona a kolozsvári BBTE könyvtárszakos diákjainak az utóbbi tíz évben végzett helytörténeti kutatásait ismertette.
Okos-Rigó Ilona nyugalmazott egyetemi könyvtáros Nyárádi Erasmus Gyula botanikus életéről és munkásságáról tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a növényvilág nagy kutatójának életműve a helyismereti kutatások területén is hasznosítható.
Szegedi Éva doktorandusz kutatási témájának eredményeit osztotta meg a hallgatósággal. „Egy 19. századi főúri könyvtár helytörténeti szerepe” című előadásában Gróf Mikó Imre könyvtárának összetételéről, a gyűjtemény későbbi elhelyezéséről adott képet.
Sándor Edit, a Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár munkatársa „Mesévé szépült élettörténetek, avagy élet falun 1950-ig” c. előadásában számolt be faluja időseitől kikérdezett és lejegyzett emlékekről, s mutatott be korabeli fotográfiákat.
Kelemen Katalin előadásában beszámolt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban végzett helyismereti tevékenység helyzetéről, céljairól. Az intézmény vezetése prioritásként kezeli a regionális-lokális tartalmak online közzétételét és szolgáltatását. A könyvtár honlapján kialakított felületen, a korábbi helyismereti munkára alapozva 2016-ban két regionális tartalmú adatbázis építése és közzététele kezdődött el: a Hargita megyei személyiségek adatbázisa és a Hargita megyei helyismereti adatbázis, a régió kulturális és természeti értékeinek megjelenítése céljából.
A vándorgyűlést a gyimesbükki ezeréves határhoz és a Rákóczi-várhoz tett kirándulás zárta.
Felhasznált források:
Kájoni János Megyei Könyvtár Hargita megye – Vándorgyűlés program
Kájoni János Megyei Könyvtár Hargita megye – Vándorgyűlés beszámoló
Haraszti Katalin,
IFLA-HUN moderátor