A Társadalomtudományi Szekció beszámolója a veszprémi vándorgyűlésen lezajlott programjáró
A Társadalomtudományi Szekció csúcsot döntött a felkért előadók és előadások számát illetően: összesen 9 témáról hallhattunk 15 meghívott előadót. Az idő szorítása miatt a beszámolók rendkívül lényegre törők voltak — és nagy érdeklődést váltottak ki. A Pannon Egyetem A épületének előadótermében a leglátogatottabb időszakban 90-nél is többen követték az eseményeket.
Az első előadáson Szepesi Judit (SZTE BTK Könyvtár- és Humán Információtudományi Tanszék), és Dr. Sinka Róbert (Qulto-Monguz Kft.) ismertette a Szegedi Tudományegyetem BTK Könyvtár- és Humán Információtudományi Tanszék és a Monguz Kft közös kísérleti projektjét, melyben a Huntéka katalógusmodulját oktatták a hallgatóknak a cég Moodle alapú elektronikus oktatástámogató és tartalomkezelő rendszerének segítségével. Ez a bárki számára könnyen elérhető és használható eszköz moduláris felépítésű, lehetőséget ad az önellenőrzésre, motivációs célú elismerő „kitűzőket” lehet vele gyűjteni, a tanfolyam elvégzésével pedig „Monguz certificate” kapható. Az előadás hangsúlyos gondolata volt, hogy a módszer nem az oktatói munka automatizálását célozza, hanem az információs kor igényeinek megfelelő tanulásmódszertant és eszközrendszert ad.
A Kárpát-medencében élő magyar könyvtárosok között a kétezres évek elején még csak búvópatakként érzékelhető kapcsolatrendszerre épült fel a mára nyilvánossá, jól működővé és egyre szélesebbé váló könyvtáros továbbképző hálózat. Erről a fejlődésről festett élénk képet dr. Bartos Éva és dr. Hangodi Ágnes (Könyvtári Intézet).
A 2007-ben a kormányzat által elfogadott Határon túli könyvtárak fejlesztési programja két, a Könyvtári Intézet által szervezett határon túli tanfolyammal indult, majd infrastrukturális fejlesztéssel és a tutori, mentori, konzulensi gárda kiépítésével folytatódott. 2009-2010-ben már 13 tanfolyam indult 250 résztvevővel, 2011-ben pedig a szórványmagyarságot is sikerült bevonni a programba. Azóta kormányzati támogatások (NKA, EMMI) segítségével új témákkal, új helyszínekkel és még több résztvevővel folyik a Kárpát-medencei magyar könyvtárosokat átölelő program.
A témához jól kapcsolódott dr. Redl Károly (Országgyűlési Könyvtár): a „Könyvtár, ami összeköt” – A Kárpát-medencei könyvtárosok ösztöndíja című előadása, mely szintén egy sikertörténet elmúlt éveit idézte fel. 2011-ben hirdette meg az Országgyűlés házelnöke a pályázatot, melynek keretében hat határon túli és két magyarországi fiatal, ösztöndíjjal, egy hónapig közös szakmai programokon vehetett részt. Az előadás a pályázat feltételeinek kikristályodásáról, a konkrét programok sokaságáról, a résztvevők számának növekedéséről, az élő kapcsolatok kialakulásáról és az idei évben várható továbbfejlődésről adott kimerítő és érdekes tájékoztatást.
Dr. Tóth Éva (Országgyűlési Könyvtár) komplett harcászati bemutatóval lepte meg a közönséget, ugyanis hadijátékszerűen mutatta be az Országgyűlési Könyvtár felújítás utáni megújulását, a látogatók visszatérése érdekében folytatott nemes küzdelmet. A „műemléki környezetben modern szolgálat” csatakiáltással induló harc projektnyitóval kezdődött és kiterjedt a virtuális térre is. Mindent elkövettek a megcélzott egyetemi és főiskolai hallgatók és oktatók megnyerése érdekében és végül 900 főt értek el a küzdelmek során.
Papp Annamária, az Országos Idegennyelvű Könyvtár sokszínű tevékenységét, a sokrétű partnerkapcsolatokat, az együttműködési háló konzekvens szövögetését vázolta fel. A nagykövetségektől a nemzetiségi önkormányzatokon és civil szervezeteken át a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetekig behálózták az országokat és olvasókat. Jutalmuk a hatékonyabbá váló működés, a láthatóbbá válás, a médiafigyelem és a könyvtár és közönségének szellemi gyarapodása lett.
A könyvtárban töltött iskolai közösségi szolgálat tapasztalatairól három beszámolót is hallhattunk. Elsőként Sági Ildikó a Budapesti Corvinus Egyetem Könyvtárából mutatta be a szolgálatot megelőző szervezési munkát, adminisztrációs feladatokat és eszközöket az időbeosztást követhetővé tevő excel táblázattól a kapcsolattartást segítő e-mail sablonokig, valamint a sportként felfogott tevékenység-típusokat (polcellenőrzés = szemtorna, könyvcipelés = súlyzózás stb.). Győri Krisztina a KSH Könyvtárából a szolgálat jogszabályi hátterét és feltételrendszerét ismertette, majd kitért a felmerülő nehézségekre is. Érdekes tapasztalata, hogy a diákok szeretik a mechanikus munkát. Szerencsére, ha nem is könnyen, mégis rávehetők a közösségépítő tevékenységekre, társas klubban, gyerekeknek tartott kézműves foglalkozásban, nyári napköziben való részvételre is. Borostyániné Rákóczi Mária rövid neveléstörténeti előzmények után a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum pozitív tapasztalatait ismertette. Náluk az empátiafejlesztésre, az érzelmi intelligencia fejlesztésére irányuló önkéntes munkába gyorsan beilleszkednek a diákok, és kifejezetten jól megállják helyüket, ha önállóan végezhetnek jól előkészített feladatokat. Fontos, hogy értelmes célja legyen a tevékenységnek, és megadja a jól végzett munka örömét.
Rózsa Dávid (KSH Könyvtár) a magyar nyelvű Wikipédia egyik szerkesztőjeként beszélt a Wikipédia-univerzumról, a magyar wiki 2003-as indulásáról, a szerkesztők összetételéről és aktivitásáról. Ismertette a wikivel kapcsolatos véleményeket is, amik „az emberiség közös memóriájától” a „minőségi? A Wikipédia? Hááát…”-ig terjednek. Nem lehet viszont kétséges, hogy a magyar wiki erőteljesen hozzájárult például helyes transzliterálás elterjedéséhez. Végül az előadó azzal a felajánlással fejezte be mondandóját, hogy kérésre szívesen tartanak tréningeket wikiépítésből.
Koósné Török Erzsébet (Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár) rendkívül érdekesen és részletgazdagon mutatta be tudományos diákköri tevékenység, az Országos Tudományos Diákköri Tanács és Titkársága, és az Országos Tudományos Diákköri Konferencia 65 éves működését. Az OTDK szekciói közül a 13. a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi, melyből eredményeik alapján kiemelkednek a könyvtáros hallgatók és témavezetők. Végül, a 2008-2028-as időszakot felölelő Nemzeti Tehetséggondozó Program bemutatása után az előadás hangsúlyos része volt még a könyvtárak és a felsőoktatási tehetséggondozó szervezetek együttműködési lehetőségeinek felvázolása.
A program szerint a Hungaricana portál egy évéről szóló beszámoló lett volna a következő előadás témája. Az imponáló tények és adatok rövid ismertetése után azonban (8,5 millió oldal, 100 terabyte tartalom, kb. 1 millió felhasználó, 15,7 millió aloldal megtekintés stb.) Markója Szilárd (Országgyűlési Könyvtár), dr. Kenyeres István (Budapest Főváros Levéltára) és Sándor Tibor (FSZEK, Budapest Gyűjtemény) nagyhorderejű bejelentéssel lepte meg a hallgatóságot: az ország legnagyobb közgyűjteményi portálja kibővült a 15 intézmény sok százezer képi dokumentumát tartalmazó Képcsarnokkal!
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy milyen jól szervezett és vendégszerető volt a veszprémi vándorgyűlés, mely a látogatottságot tekintve rekordot döntött. A jól sikerült eseménysorozatért köszönet illeti a kedves házigazdákat, a Társadalomtudományi Szekció gazdag előadás-kínálatáért pedig a TTSz program fő szervezőjét, Villám Juditot és természetesen az előadókat.
Köszönjük!
Fazokas Eszter,
Könyvtártudományi Szakkönyvtár, Könyvtári Intézet
MKE Társadalomtudományi Szekció