SZAKÁCS ESZTER költő, meseíró, könyvtáros

Posted by zondaz - július 5th, 2016

201603_Portre_Szakacs_Eszter_1

1964. április 21-én született Pécsen. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola ötvös szakán végzett 1983-ban, majd a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán, földrajz-rajz szakon szerzett diplomát 1988-ban. Egy-egy rövidebb skóciai és hollandiai tartózkodást leszámítva, 1988-tól a pécsi Egyetemi Könyvtárban dolgozik, jelenleg gyűjteményszervező könyvtárosként. 

DÍJAI, ÖSZTÖNDÍJAI

Aranyvackor pályázat II. díj (2009), Vas István-díj (2007), Nizzai Kavics-díj ( 2005), Radnóti-díj (2002), Soros-ösztöndíj (2000), Déry Tibor-díj (1998), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1998), Gérecz Attila-díj (1993)

201603_Portre_Szakacs_Eszter_2

Radnóti-díj (2002)
Forrás: http://www.radnotitarsasag.hu/
http://www.radnotitarsasag.hu/html/elet.html

Asszony-Pilinszkynek neveztem Szakács Esztert, s nemcsak azért, mert ő is a föloldhatatlan magány költője, mint amilyen lírája egyik fő vonalában Pilinszky volt; a versformálás töretlen fegyelme miatt rokonok ők leginkább. Rokonok, mert amit Szakács Eszter is tud, és Pilinszky is tudott a költői mesterség alkalmazásának tudományából, az eltanulhatatlan.” (Kemsei István)
(Forrás: http://szakacseszter.lib.pte.hu/recenziokstb/kemsei.htm )

VERSESKÖTETEI

Vízre írt. Válogatott versek. Jelenkor, 2009 – Saudade. Jelenkor, 2006 – Álombeszéd. Széphalom Könyvműhely, 2002 – Másik hely, másik idő. Széphalom Könyvműhely, 1999 – Süllyedő Atlantiszom. Stádium, 1995 – Halak kertje. Stádium, 1993

201603_Portre_Szakacs_Eszter_3 201603_Portre_Szakacs_Eszter_4 201603_Portre_Szakacs_Eszter_5

ESSZÉI
Forrás: Wikipédia

Álomkatalógus. Holmi, 2011/3. p. 311-314.
Forrás: http://szakacseszter.lib.pte.hu/essze/alomkatalogus2.htm

A vers születése és halála. Holmi, 2009/5. p. 605-612.
Forrás: http://szakacseszter.lib.pte.hu/essze/aversszuleteseeshalala.htm 

MESEKÖNYVEI

Mesét egyébként ugyanúgy írok, mint verset. Ami a versnél az induláshoz szükséges kép vagy rímpár, az a mesénél általában egy cím, egy név, valami apró ötlet; az orsó, ami köré a szöveg fonala felcsavarodhat. Szóval, gombhoz a kabátot…” (Szakács Eszter)
(Forrás: „http://www.litera.hu/netnaplo/hetes-egzar)

201603_Portre_Szakacs_Eszter_6 201603_Portre_Szakacs_Eszter_7 201603_Portre_Szakacs_Eszter_8

„Egy évbe se telt, s új, sárgaréz névtábla került a kapura a zsémbes királylányé mellé.

Királyfia Lajos királyfi

Ez állt rajta. Merthogy addigra a többé már cseppet sem zsémbes királylány és Lali összeházasodtak, és attól kezdve boldogan kertészkedtek és takarítottak és vezették körbe a látogatókat együtt, amíg meg nem haltak.

(Valójában persze nem egészen így történt. A zsémbes királylány szeretett zsémbes királylány lenni, és esze ágában se volt megváltozni. Na jó, talán egy kicsit mégis. Épp csak annyira, hogy hétvégén kimenőt adjon magának a zsémbességből, olyankor kedves legyen, és szókirakóst játsszon Lalival. Volt, hogy el is nevette magát egy-egy viccesebb szó hallatán. Mint például a zergeboglár. Vagy a kenderpakóca. Néha azt se bánta, ha Lali nyer. Sőt, mi több, ettől mintha titkon jobb kedvre derült volna. Megkockáztatom, ha valaki egy vasárnap délután bekukkantana az ablakon, kifejezetten boldognak látná, ahogy a nyelvét is kidugva kirakja a betűkből, hogy: kacsurafolyondár. Hogy nincs is ilyen szó? Hát, most már van!).” = Szakács Eszter: A zsémbes királylány

IFJÚSÁGI REGÉNYE

201603_Portre_Szakacs_Eszter_9

201603_Portre_Szakacs_Eszter_10 201603_Portre_Szakacs_Eszter_11

 Szakács Eszter dedikál az Ünnepi Könyvhéten

 Gyermekkorában igazi könyvmoly volt. A mitológia mindig lenyűgözte; a görög mitológia ma is elvarázsolja. Legelső önállóan olvasott könyvtári könyve hétévesen a Kántor nyomoz volt. Írt netnaplót, mert megkérték rá. A meseírást ugyanúgy élvezi, mint gyermekkorában az olvasást. Érdekli a pszichológia és az etológia. Szereti a tenger csendjét, kedveli az egyedüllétet és szeret néhány emléket. Szeret nevetni, utazni, fotózni és versírás közben zenét hallgatni.

A versek összessége végül is egyfajta mentális napló, pontosan tükrözi, ki voltam én akkor, mi munkált bennem, amikor azt a bizonyos verset írtam.”
(Szakács Eszter)

Visszautasított ősanyaság

Mindennap másvalaki néz rám a tükörből,
és soha nem tudhatom, a tegnapi hova lett.
Mert eldöntöttem, gyermektelenül halok meg,
pusztulásra ítéltem milliónyi életet.

Most vérdíjként kell az ő életüket élnem.
Visszavonhatatlan átok: mindennap más vagyok.
Annyi arc között nem ismerhetek magamra,
belehullt az ősanyagba, mely bennem kavarog.

Néhányat megőriztem mégis a tükrök mélyén,
hogy felidézhessem a lassú virradatban
állandóan egymásba olvadó, vak arcukat,
mely egyszerre tünékeny és romolhatatlan.

Aki hív

Hajnalban kitartó telefoncsörgés riaszt.
Aki hív, nem tudja, nincs telefonom.
A zajos, suhogó esőben beszélgetünk.
Kinő a moha karomon, vállamon.

Hirtelen a helyére ugrik minden részlet.
Kőoroszlánok közt egy út tűnik el.
És felkelek és átmegyek a tükrön megint.
Szívem. A szívem kihangosítva ver.

A szürkén suhogó esőben beszélgetünk.
Úgy hallom, mint hosszú, elfúló lélegzetet.
Kinőtt a moha karomon, vállamon.
Muszáj letennem, most már felébredek.

 

Évforduló

Jó itt. Törülközőt nem adtak és
a fürdő csempéje néhol hiányos,
de az erkély épp arra az öbölre néz,
amelyben elsüllyedt egy régi város.

A léggömböt a korlátra kötöttem:
ikertestvére a lenyugvó napnak.
A naplót teleírtam hullámokkal.
Talán az utolsó nap lesz a holnap.

Most almát hámoznék neked, ha élnél.
Ha most élnél, s nem egy másik időben.
Remeg a láng, mintha valaki fújná,
az olvadt viasz a kezemre csöppen.

Harangok zúgnak a tenger fölött.
Megint úgy terítettem, mintha ketten…
És két gyertyát gyújtottam, mert veled
veszett az is, aki nélküled nem lehettem.

Fontos találkozási pontok, barátságok, melyek végigkísértek és most is jelen vannak az életedben

Introvertált alkat vagyok, ezért viszonylag kevés mély, egy életen át kitartó barátsággal rendelkezem. Sajnos, mostanra már majdnem mindegyik barátomtól jelentős földrajzi távolság választ el. Én mindenesetre hálás vagyok nekik, amiért néha, amikor találkozni tudunk, elrángatnak a képernyő elől, és biztosítják azt a minimális társasági életet, amire szükségem van.

Nagy költő, író elődök, akik hatással voltak /vannak Rád

Természetesen, mint minden fiatal költőre, rám is jó néhány költői életmű hatott. És bár nyilván igazságtalanok az ilyesféle kiemelések, hiszen a többiekhez hasonlóan a most említett költők is csak életem egy-egy időszakában tettek rám elementáris hatást, ha a magyar irodalomból kell választanom, elsőként Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János jut eszembe. A világirodalomból pedig két számomra nagyon fontos költőt, az argentin Jorge Luis Borges-t és a lengyel Wislawa Szymborskát emelném ki.

Fontos emberek, dolgok, pillanatok az életedben

Számomra azok a dolgok voltak igazán fontosak, amik hozzájárultak a költői, írói fejlődésemhez, és persze – ami ezzel szétszálazhatatlanul összefügg –, a személyiségem fejlődéséhez. Bizonyos emberek, bizonyos olvasmányok, bizonyos veszteségek, bizonyos utazások. Hogy egy konkrét példát is mondjak: a skóciai időszak a húszas éveim második felében elég meghatározó volt. Akkor, Skóciában értem véglegesen felnőtté és költővé egyaránt.

A legnagyobb érték életünkben

Relatív. Most éppen az idő, amiből egyre kevesebb van.

Zene, amit szívesen hallgatsz

Például a Madredeus nevű portugál együttes számai, vagy Michael Nyman instrumentális filmzenéi.

Egy festmény szobád falán

Egy selyemre festett keleti tájkép. Valamelyik klasszikus kínai festmény másolata lehet.

Alkotói hitvallásod

Nincs ilyen. Ha volt is, mostanra nyilván elveszítettem.

Legkedvesebb, a szívedhez legközelebb álló versed, meséd

Nem nagyon szeretem a legeket, mert hamis képet adnak. Sok legje van mindenkinek, és az életünk folyamán állandóan változik, melyik periódusban mit tüntetünk ki ezzel a címkével. Inkább azt mondanám, az egyik legkedvesebb általam írt vers az Esős évszak című, és az egyik legkedvesebb mesém  A zsémbes királylány.

Egy könyvheti emlék

Az idei. A dedikálásomat gyakorlatilag elmosta a felhőszakadás, cserében a szerkesztőmmel beszélgettünk egy jót a C&A  eresze alatt, ahová bemenekültünk..

Van-e valami, amit másképp csinálnál, ha újrakezdhetnéd?

Nyilván. De a hibáinkat, elszalasztott lehetőségeinket a régi énünk követte el, nem mi, és legfeljebb akkor történhetne másképpen, ami történt, ha a mostani személyiségünk valami sci-fibe illő fordulattal visszakerülne az évtizedekkel ezelőtti testünkbe, az akkori döntéshelyzetbe. Viszont az, aki most vagyok, részben a hibás döntéseim miatt született meg, szóval nem biztos, hogy akarnék másként csinálni bármit, még ha lenne is rá mód, hiszen azzal tulajdonképpen egyfajta öngyilkosságot követnék el.

Jelenleg min dolgozol, hogyan telnek (minden)napjaid?

Próbálom elkezdeni A Szelek Tornya című, nemrég megjelent ifjúsági regényem folytatását.

Terveid, álmaid, vágyaid?

Terv: A Szelek Tornyát egyfajta laza trilógiává bővíteni. Vágy (ami Magyarországon, ezen a pici könyvpiacon, a jelképes írói honoráriumok országában gyakorlatilag csak álom lehet): az írásból megélni. 

Keszi Erika Zsuzsanna – Szakács Eszter

Szakács Eszternek, a költőnek, meseírónak, alkotó könyvtárosnak további sikerekben gazdag éveket kívánunk sok szeretettel. (a szerk.)

Comments are closed.

Blog Home