Beszélgetés Dányi Évával, az Országos Széchényi Könyvtár Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó osztályának vezetőjével a Mikes Programról
Mikor és hogyan indult a Mikes Program? Miért a névadás? Mik a program fő céljai?
A Diaszpóra Tanács III. ülésének zárónyilatkozata (2013. november) fogalmazta meg először hivatalos formában a tengerentúli diaszpórában élő magyarok és leszármazottainak igényét arra, hogy a családoknál összegyűlt, de már nem használt könyvtári jellegű dokumentumokat hazaküldhessék. Némely tengerentúli magyar közösségben, ahol még lelkes önkéntesek máig fenntartják a magyar könyvtárat, már évek-évtizedek óta befogadják az olyan családi gyűjteményeket, ahol a leszármazottak nem olvasnak, esetleg már nem is beszélnek magyarul, és felmenőik elhunyta után nem akarják tovább őrizni a magyar könyveket. Azonban ezek a könyvtárak ma már mindenhol helyhiánnyal és a szakértő munkaerő-kapacitás hiányával küszködnek, és az olvasói forgalom is jelentősen megcsappant, így a könyvtárak szintén selejtezésre kényszerülnek. Ezeknek a gyűjteményeknek, ill. családi dokumentumhagyatékoknak a megmentésére született a Mikes Kelemen Program, amelynek elindítója, támogatója és koordinátora a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzetpolitikai Államtitkárság. Tehát a Mikes Program kiindulópontja egy politikai szándék volt, amivel más programok mellett a Kormányzat a diaszpóra magyarságát kívánta támogatni, és amihez szakmai partnerként csatlakozott a nemzeti könyvtár.
A zárónyilatkozat így fogalmaz: a Program célja, hogy „a diaszpóra tárgyi örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsuk és gondoskodjunk későbbi méltó felhasználásáról”. (A „tárgyi örökség” megfogalmazás többet sejtet, de a Program eddigi szakaszaiban egyelőre könyvtári és levéltári dokumentumokat jelentett.) Könyvtárszakmai oldalról nézve ez azt jelenti, hogy elsősorban a nemzeti hungarika gyűjteményt, tehát az OSZK állományi hiányait pótoljuk a hazatért dokumentumokból, ezt követően a hazai, és kiemelten a határon túli könyvtárak, iskolák a Program kedvezményezettjei. Itt is szeretném hangsúlyozni azonban, hogy a könyvtári gyűjteményi szempontok nem írják felül a diaszpóra magyar közösségeinek szándékait és érdekeit, tehát csakis önkéntes adományokat gyűjtünk össze. Amit a tengerentúli közösségek még használnak, vagy egyszerűen helyben szeretnék megőrizni, mint a múltjuk részét, természetesen nem hozzuk el.
A Program névválasztását talán ez a kettősség indokolja: a száműzetést választók – és különösen a már ott született leszármazottaik – nem gondolkodnak a végleges hazaköltözésben, már ott vannak otthon. Figyelemmel kísérik az itthoni történéseket, esetleg haza is látogatnak, de általánosságban elmondható, hogy szeretnék segíteni az anyaországi, de különösen a határon túli honfitársakat.Több szívmelengető üzenetet találtunk a dobozokban, mióta elkezdtük a küldemények feldolgozását, amelyek erről tanúskodnak.
Kiket vontak be eddig a Mikes Programba, mik voltak a kiválasztási szempontok?
A Program úgy indult, hogy az adományokat „saját erőből” kellett az adományozóknak a kijelölt gyűjtőpontokra eljuttatniuk. Némi segítséget jelentettek a Kőrösi Csoma Sándor Program kiküldöttei, akik más feladataik mellett közreműködtek a Mikes Program lebonyolításában. Az első szakasz tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy a – legtöbbször idős – adományozóknak túl nagy feladat az adományok összecsomagolása és szállítása, és egyébként is a személyes jelenlét, hogy „arca” legyen a programnak, elengedhetetlen. A Mikes Program 2.0 már kutatók (könyvtáros, levéltáros, történész szakemberek) helyszínre küldését is lehetővé tette, így mód nyílt a közgyűjteményi szempontok figyelembe vételére. Több dokumentum került be így az elsődleges történeti források köréből: levéltári dokumentumok, archívumok, fotók, hangfelvételek stb. Ennek megfelelően a Nemzeti Levéltár is ebben a szakaszban kapcsolódott be. Jelentős szakmai előrelépése volt a Mikes 2-nek, hogy a kiküldött kutatókkal folyamatos kapcsolatban voltunk (az OSZK és az MNL szakemberei), tanácsainkkal itthonról segíthettük az öt hónapos terepmunkát.
Mióta tart a Mikes Program? Milyen távra tervezik?
A gyűjtés 2014 januárjában kezdődött, az első szállítmányokat 2014. december 19-én vettük át a Program lebonyolítására szolgáló raktárban. Azóta változó intenzitással, de folyamatosan tart az anyag hasonlítása, mivel a finanszírozás szakaszos. Hosszú távra nem látunk előre, egyelőre azt tudjuk, hogy 2016 őszén újabb kiküldött kutatók kezdik meg munkájukat a tengerentúli helyszíneken. Munkájuk eredményéről jövő nyáron tudunk majd beszámolni. Annyit elöljáróban már tudunk, hogy a Program következő szakaszában európai gyűjtés is lesz.
Mik a Program eddigi eredményei, különös tekintettel a „halott” avagy „halálra ítélt” könyvgyűjtemények megmentésére?
Milyen a „hazatért” könyvanyag nyelvi összetétele, a magyar milyen súllyal szerepel?
Az eredményekről az alábbi adatokat tudom megosztani: 2014 januárjától 2016 márciusáig 186 köbméternyi adományt adtak le a gyűjtőpontokon, ennek nagy része már megérkezett a budapesti raktárba. Becslésem szerint ez kb. 180 ezer dokumentumot jelent, ebből mintegy 56 ezer dokumentumot vettünk már kézbe. Az anyag túlnyomó többsége könyv, de szép számmal érkeztek periodika-számok, zenei hangfelvételek és aprónyomtatványok is.
Különösen érdekesek, de feldolgozásuk még hosszú ideig el fog tartani, a hang- és képrögzítések, amelyek helyi eseményeket dokumentálnak, illetve magyar rádió- és televízióadásokban kerültek sugárzásra. Ezek esetében még számos technikai nehézséggel is meg kell küzdenie kollégáinknak az OSZK Történeti Interjúk Tárában. Az OSZK TIT-nek a Mikes Program szempontjából kitüntetett a szerepe, ugyanis ebben a gyűjteményünkben fogjuk őrizni és feldolgozni az oral history interjúkat is, amelyeknek készítése a kiküldött kutatók egyik kifejezett munkatervi célja volt.
A Mikes Program második szakaszának gyűjteményi szempontból a legértékesebb hozadéka az OH interjúk mellett a kevés számú levéltári dokumentum. Ezek megőrzése és feldolgozása a Nemzeti Levéltár feladata lesz.
A Program célja kifejezetten a hungarika anyag összegyűjtése volt, ennek a kritériumnak az anyag kb. 95%-a meg is felel. A hungarikumok mellett azonban már eddig is több ezer idegen nyelvű, nem-hungarika kiadványt dolgoztunk fel, ami nem várt nehézséget okoz, hiszen a hungarika anyag feldolgozási technikájától jelentősen eltérő munkamenetet kellett beiktatnunk, és ezek kiajánlását sem tudjuk automatizálni.
Ugyanis a Program másik célkitűzését, a kárpát-medencei könyvtárak támogatását, az „ipari méretű” kiajánlási rendszerrel valósítjuk meg. Ennek kialakítását és működtetését én az OSZK Mikes Programbeli ténykedésének egyik nagy eredményeként tartom számon. A kiajánlást idén áprilisában kezdhettük meg.
Mely régiókból jön a nagyobb érdeklődés, milyen a határon túli könyvtárak lehetősége?
Az anyag összetételével kapcsolatban nem ért minket különös meglepetés, amennyiben a túlnyomó többség anyaországi megjelenésű kiadvány, és a kisebb részt képviselő külföldi megjelenésű hungarikum is általában szerepel a nemzeti könyvtár állományában, legalább egy példányban. Így arra számítottunk, hogy minimum 90%-ban” fölöspéldánynak” fognak bizonyulni a behasonlított kiadványok. Arra azonban nem számítottam, hogy ilyen élénk érdeklődés fog mutatkozni a könyvtárak részéről ezek iránt. Egy kis statisztika: eddig 4.372 tételt ajánlottunk ki, legalább 1-1 példányban. Ebből 3.318 tételre érkezett kérés első körben (ami a címek 76%-a), ezekből összesen 8.750 példányra lett volna igény. Csak 3.835 kérést, a 44%-át tudtuk teljesíteni, de a „maradéklistákra” is folyamatosan érkeznek a további kérések, így a számok nem véglegesek még az eddig 9 válogatólista tekintetében sem.
A könyvek elosztásánál a határontúli könyvtárak élveznek prioritást, ez az adományozók és a Nemzetpolitikai Államtitkárság kifejezett kérése. Eddig még kevés határontúli könyvtár kapcsolódott be a Programba, főleg tudományos és felsőoktatási könyvtárak, néhány települési közkönyvtár. Feltehetően ennek az az oka, hogy az átvétel és a szállítás lebonyolítása problematikus számukra. A most tervezés alatt álló Mikes 3.0-ban azonban ennek megoldására is kidolgozunk valamilyen tervet, bíztatnám a határontúli magyar iskolai könyvtárak gyarapítóit is, hogy igényeljenek a listákról.
Addig is a hazai iskolai könyvtárak bőségesen válogatnak, ami öröm, mert gazdára találnak a könyvek, de egyben szomorú, mert ez nagy állományi hiányosságokról tanúskodik az itthoni iskolákban is.
A külföldi megjelenésű hungarikumokat a hazai egyetemi és kutatóhelyi könyvtárak kapják meg.
Kérlek, oszd meg a webmagazin olvasóival, hogyan szerkesztitek a válogatólistákat!
A Mikes Programot az OSZK részéről a Gyarapítási Osztály koordinálja. A válogatólisták azonban az OSZK több osztályának együttműködésével jönnek létre. A hasonlító munka eredménye egy rekordazonosító-lista, amiből informatikai eljárással készül egy rövid adatsorral megjelenített, olvasható és értelmezhető könyvlista. Az OSZK honlapjának szerkesztéséért felelős Webtartalom Koordinációs Osztály dolgozta ki a listák megjelenítését, a webshop-szerű automatizált kérőlista készítés lehetőségét.
A listák szerkesztése ad hocnak mondható, tehát úgy számozzuk be a tételeket, ahogyan bontjuk és hasonlítjuk az anyagot. A tételszámok nem folyamatosak, mert tipizáljuk, sok esetben további ellenőrzésre kell beküldenünk az OSZK-ba a köteteket, így sok kikerül a sorból. Sajnos, komoly hiányosság, hogy nem feltétlenül tudjuk a többkötetes művek köteteit egymás mellé tenni, de még ugyanazon listára se biztosan – már ha minden kötet beérkezett egyáltalán -, mert a dobozok sorrendje nem kötött. Ez azt eredményezi, hogy az elosztásnál könnyen hibázhatunk, ha nem emlékszünk, hogy kinek adtuk egy mű régebben felbukkant kötetét. Erre a problémára egyelőre nincs biztos megoldás.
Ugyanígy előfordulhat, hogy a művek több példányban is előkerülnek más-más gyűjteményekből, más-más időpontokban, így újra és újra felbukkannak. Ezért igyekszünk az elosztás után mihamarabb értesíteni a könyvtárakat, mely tételeket kapták meg, hogy számon tudják tartani, mit nem kell már igényelniük a későbbi listákról. Csak remélni tudom, hogy nem fogunk túl sok töredékes, csonka művet, ill. duplumot kiküldeni a könyvtárakba. Ha mégis, a Program végeztével kitalálunk valamilyen cserefórumot.
A listák sorozatában egyébként most nyári szünetet tartunk. Vége a Mikes 2-nek, és a válogató könyvtárosok is szabadságra mennek. Addig, míg újra találkozunk, próbálunk felkészülni a gyorsított kiajánlási ütemre, ugyanis rengeteg könyv vár még gazdára.
Köszönöm a szíves tájékoztatást! Várjuk, hogy a 3K folyóiratnak szánt, ennél bővebb összefoglalást is olvashassuk. Sok sikert kívánok a teljes Mikes-csapatnak!
Haraszti Katalin,
IFLA-HUN moderátor