Különféle könyvtáros kisasszonyokról

Tél vége, eső, szürkeség, köd. Humoros történet nincs a láthatáron. Kotorászás az emlékeimben. Kulcsszó: könyvtáros kisasszony!

Legelső találat: Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt?

Hogy is kezdődik?

 „Ki ne tudná, hogy a revolúció előtt áll a könyvtár? Mivel a számítógép fölszámolja a hagyományos kölcsönzői eljárásokat, a könyvtáros kisasszonyok elcsábítása közügy, egyszerűen nem halogatható tovább. Negyedszázad sem kell hozzá, és egyáltalán nem lesz közkönyvtár. Vagyis lesz, csak nem ilyen. Nem lesz könyvtáros kisasszony – csak zümmögő számítógép lesz –, és akkor az ember verheti a fejét, hogy későn kapott észbe. Nincs más megoldás, el kell csábítani a könyvtáros kisasszonyt. Amilyen gyorsan csak lehet.

Mert csak az a miénk, amit elcsábítottunk.

Könyvtáros kisasszonynak nevezünk – tizenhat évestől nyolcvan éves korig – minden olyan nőnemű emberi lényt, aki férjezett, elvált, özvegy, netán pártában maradt és könyveket kölcsönöz. A könyvtáros kisasszony lehet érintetlen, de általában már nem az. Hangja rekedt, mert sokat dohányzik, leginkább kockás szövetszoknyában és szandálban jár. Néha besüti a haját. Tud olajkályhát, rolót és kerékpárláncot szerelni, ezek még a hetvenes évek emlékei. Ősei ott pakolgatják a könyveket Memphisben, Alexandriában, Babilonban, Monte Cassión, Mátyás udvarában és a British Museum dohos raktárhelyiségében. Szívünknek egyaránt kedves egy nagyvárosi főkönyvtár fiókjának, illetve valamely magyar laktanyának a könyvtáros kisasszonya. Utóbbiról azonban köztudott, hogy elcsábíthatatlan. Még Kenderesi szakaszvezetőnek se higgyünk, hogy neki újonc korában sikerült egyszer.”

Szív Ernő (Darvasi László): Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt? Pécs, Jelenkor, 1997.

Akik kíváncsiak a következő lépésekre, az alábbi linken megtalálják:

http://www.c3.hu/othercontent/linkbudapest/site9901/latest/darvasi_magyar.htm

 

S ki volt az első magyar könyvtáros kisasszony?

143 évvel ezelőtt született Czeke Marianne, aki valószínűleg nőként az első bölcsészdoktori és középiskolai tanári diplomát szerezte 1901-ben Budapesten, s az Egyetemi Könyvtár könyvtárőrnek nevezte ki kísérleti jelleggel és rendkívüli ajánlással. A kísérlet bevált, 1908-tól 1928-ig már kinevezett könyvtári tisztként szolgált, majd az Országos Pedagógiai és Tanügyi Könyvtárba került, végül az Országos Széchényi Könyvtár címzetes igazgatójaként vonult nyugdíjba. Irodalomtörténészként Shakespeare-rel és fordításaival foglalkozott, kiterjedt levelezést folytatott Romain Rolland-dal.

Részletesebben itt is olvashatunk róla:

http://olvasas.opkm.hu/portal/felso_menusor/konyv_es_neveles/mdchen_fur_alles

Vajon miről szólhat több internetes antikvárium kínálatában felbukkanó ifjúsági regény, Adele de Leeuwe: Könyvtáros kisasszony című, 1940-ben az Atheneum Kiadó által megjelentetett műve?

 

 

Ám a könyvtáros kisasszonyokról legszebben Kiss Ottó vall A Kiből lesz az olvasó? című kötetben (Budapest, Animus, 2006.). A kétméteres királylány nem mindennapi hatást gyakorolt egy kezdő olvasóra:

 „Tizenhárom éves koromban egy nyári este úgy alakult, hogy a könyvtáros kisasszonnyal egyszerre mentünk hazafelé. Okosan beszélt és okosan is hallgatott. És ettől, ha lehet, a szememben még nagyobbra nőtt, mint amilyen egyébként is volt: majdnem két méteresre. Aznap este mindent elmeséltem neki a gyerekkori diavetítésekről és a könyvtári délutánokról. Annyira jót beszélgettünk, hogy észre sem vettem: majdnem hazáig kísértem. Mielőtt elváltunk volna, szembefordult velem, és megfogta mind a két kezem. Kissé szorongva néztem fel rá, kellett volna még néhány vastagabb könyv a talpam alá, pedig akkor már én is túl voltam a száznyolcvan centin. Ő azonban megelőlegezte a bizalmat, felém lépett kicsit, amitől a szemünk éppen egy vonalba került, az arcunk pedig majdnem összeért.

Ha akarom, ma is fel tudom idézni az illatát. Éppen olyan friss volt, mint az új könyveké, amikor először pörgeti végig a lapjaikat az ember.”

 

Hamburger Eszter,

egy vicces nevű hajdani könyvtáros kisasszony