A Jogi Szekció születésnapi programja az Alkotmánybíróságon

Posted by zondaz - március 28th, 2016

jogi1_201601

Régi vágyunk teljesült azzal. hogy a Jogi Szekció kérését elfogadva engedélyt kaptunk dr. Bitskey Botond főtitkár úrtól az Alkotmánybíróság Hirdetőtermének és könyvtárának megtekintésére, melyért ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni.

Ezt a kitüntető lehetőséget összekötöttük taggyűlésünkkel, melyen sort kerítettünk az elmúlt évi beszámolók és az SZMSZ elfogadására, és megalakulásunk 5. évfordulójának megünneplésére.

Programunkra 2016.február 25-én került sor. Házigazdánk és vendéglátónk Tóth Gábor, az Alkotmánybíróság könyvtárvezetője volt.

Előadónk, dr. Németh Ágnes, az Alkotmánybíróság indítványelemzőjének vezetésével megtekintettük a nevezetes Hirdetőtermet, majd meghallgattuk nagyon érdekes és színvonalas előadását az Alkotmánybíróság működéséről, történetéről és hatásköréről.

Az előadás történeti részéből megtudhattuk, hogy az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés. Ennek megfelelően 1989 októberében módosította az 1949. évi XX. törvényt – az akkori Alkotmányt -, beiktatta a 32/A. §-t, mely az alkotmánybíráskodás alapvető szabályait rögzítette. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1989. október 30-án lépett hatályba. Az Országgyűlés 1989. november 23-án megválasztotta az Alkotmánybíróság első öt tagját, és a testület 1990. január 1-jén kezdte meg működését, mely a magyar Alkotmány, azaz az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme.

Eredetileg tizenöt alkotmánybíró megválasztására került volna sor, de 1994-ben az Alkotmányt módosították. Az első öt alkotmánybíró megválasztása után az újabb öt alkotmánybírót az 1990. májusi országgyűlési választásokat követően választották meg. Az 1990 óta eltelt idő alatt az Országgyűlés több alkalommal választott új alkotmánybírákat azok helyébe, akiknek megbízatása megszűnt.

2011 júniusában az Országgyűlés öt új alkotmánybírát választott meg, ezzel a testület létszáma tizenöt főre nőtt. Ezt jelképezi az intézmény logójában található 15 pont, melyből 14 kék színű, a középső pedig sárga, mely az elnök személyét jelöli, és utal az Aranybulla aranyból készült pecsétjére, melynek másolatait viselik nyakukban az alkotmánybírák a nyilvános üléseken. Ezekből a tavalyi őszi szakmai napunkon, az Országos Levéltárban tett látogatásunkkor a Törvényszobában volt alkalmunk egy példányt megtekinteni.

jogi2_201601

2012. január 1-jén új alkotmány, az Alaptörvény lépett hatályba. Az új szabályozás több ponton megváltoztatta az Alkotmánybíróság hatásköreit, a korábbitól részben eltérőek az indítványozási jogosultságra vonatkozó szabályok és a testület szervezeti felépítése is megváltozott.

Az Alkotmánybíróság eddigi elnökei: Dr. Sólyom László, Dr. Németh János, Dr. Holló András, Dr. Bihari Mihály és Dr. Paczolay Péter voltak. Jelenlegi elnöke Dr. Lenkovics Barnabás.

A továbbiakban dr. Németh Ágnes felvázolta az Alkotmánybíróság feladatait és hatásköreit. Ismertette az előzetes és az utólagos normakontroll eljárást, melynek során a vitatott  törvénynek az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára kerül sor.

jogi3_201601

Megköszönve a tartalmas, szemléletes és sok érdekességgel tarkított előadást, rövid frissítő szünet után kezdődött a taggyűlésünk. A jegyzőkönyv vezetését dr. Nagyné Gvizd Ágnest, Ellenőrző Bizottságunk elnöke, hitelesítését pedig Gerencsér Judit, az MKE főtitkára és Haraszti Katalin tanácsi képviselőnk vállalta.

Rövid bevezetőmben utaltam arra, hogy mozgalmas és eseménydús évet és első négyéves ciklusunkat tudhatjuk magunk mögött. A múlt év a választások éve volt, hiszen nemcsak a szekciókban, hanem az MKE-ben is tisztújításra került sor. Ezért mindenekelőtt megköszöntem minden résztvevőnek, minden tagtársunknak, hogy  szavazataikkal bizalmat szavaztak az új vezetőségünknek, illetve munkájukkal, jelenlétükkel, hathatósan hozzájárultak a 2015-ös évben szervezett programjaink sikeres lebonyolításához. Ezekről a szakmai beszámolóban számot adtunk, az erről szóló beszámolókat tanulmányozás céljából előzetesen a tagság rendelkezésére bocsátottuk.

Szeretném azt azonban kiemelni most is, hogy  az  MKE  előző elnökségében ketten:  Dr. Horváth Sándor Domonkos és dr. Redl Károly képviselték a szekciónkat. A választások után ez a szám háromra nőtt: Dr. Redl Károly alelnök  mellett még Gerencsér Judit főtitkárként, dr. Amberg Eszter pedig az EB elnökeként kapott bizalmat. Természetesen ez a felelősségteljes munka mellett nagy öröm és büszkeség  ránk és az   érintettekre nézve is, míg a szekciónk számára ez jelentős “veszteség is”. Ígéretükben bízva azonban, továbbra is számítunk közvetlen támogatásukra és munkájukra.

Mindezt azért is fontosnak gondoltam kiemelni, mert nem hiszem, hogy sok szekció büszkélkedhet még ilyen arányú részvétellel az MKE vezetőségében. És nem tartom valószínűnek, hogy az MKE 80 éves történetében volt már arra példa, hogy egy szekcióból egyidejűleg három ilyen magas tisztségre is választottak volna tagot.

Másik hasonlóan  fontosnak és kiemelendőnek tartott dolog, hogy tagtársaink nagyon hasznos ötletekkel, illetve egy-egy program teljes szervezésének megoldásával segítették munkánkat. Ilyen volt dr. Tószegi Zsuzsanna szervezésében a 120 éves a szabadalmi törvény címmel rendezett tanácskozás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában,  dr. Könczöl Miklósnak az Open Access-ről szervezett fóruma a PPKE-en, és Haraszti Katalin szervezésében a Levéltár kincsei az Országos Levéltárban összekötve a Csontváry-kiállítás megtekintésével. Ezúton is köszönjük munkájukat!

A szakmai beszámolót Balog Eszter szekciótitkár, a pénzügyi beszámolót- Nyikosné Szabó Ibolya ismertette. Ezeket a tagság egyhangúlag elfogadta. Majd dr. Nagyné Gvizd Ágnes, az Ellenőrző Bizottság elnöke és Haraszti Pálné Tanácsi képviselő beszámolója hangzott el.

Következő napirendi pontunk az SZMSZ tervezetünk ismertetése volt, amit szintén elfogadott a tagság.

Utolsó feladatunk a 2016-ra  tervezett programok megvitatása volt. Tagságunk egyetértésével szeretnénk részt venni a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon és az MKE Vándorgyűlésén Veszprémben. Utóbbin külön programot is szervezünk  július 7-re, megtekintjük a Börtönmúzeumot és Veszprémi Törvényszéket. Őszi programunk kiemelkedő eseménye lesz a Deák–évfordulóra való emlékezés, melynek keretében kirándulást szervezünk a kehidakustányi Deák-kúria és a Zalaegerszegi Törvényszék meglátogatására. Utóbbi két programunkra szeretettel várjuk az érdeklődőket más szervezetekből is!

A rendezvény zárásaként sort kerítettünk az ünnepi torta, és házigazdánk, Tóth Gábor által felajánlott pezsgő elfogyasztására!

jogi4_201601

Végezetül az elmaradhatatlan idézet!

A már megszokott módon – készülve az ünnepi taggyűlésre – szerettem volna az alkalomhoz és a helyszínhez is megfelelő idézetet keresni. A legkézenfekvőbbnek tűnő megoldás az volt, hogy az alkotmánybírósági rendezvényhez, a helyszínhez tartalmában is illő, a jogrendünk alapját jelentő Alkotmányból, illetőleg az éppen öt éve 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvényből – annak is a Nemzeti hitvallás címet viselő bevezetőjéből – válasszak. Ez az idézet egyúttal az ugyancsak ötéves születésnapját ünneplő szekciónknak is szóló további útravaló, hiszen egyik napirendi pontunk, a  Szervezeti Működési Szabályzatunk elfogadása a mi szűkebb alaptörvényünk. Így az alábbi idézettel és a benne megfogalmazott gondolatok valóra válásának reményével ajánlom szíves figyelmetekbe a fenti beszámolót!

„Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.”

Sándor Gertrud,
az MKE Jogi Szekciójának elnöke

Comments are closed.

Blog Home