Szeretetbefőtt avagy fogadott keresztszülők lettek a könyvtárosok
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Szervezetének tagjai 2015. szeptember 26-án Érmihályfalván, az ottani Bank Utcai Napközi Otthonban, valamint Nagykárolyban jártak szakmai kirándulás keretében.
Utunk célja elsősorban az volt, hogy szervezetünk csatlakozott a Böjte Csaba által létrehozott Dévai Szent Ferenc Alapítvány Keresztszülői programjához. A Szent Ferenc Alapítványt az erdélyi ferences szerzetesek hozták létre 1993 tavaszán. Céljuk, ahogyan ők fogalmaznak, „segítsék a legkisebbeket, azokat, akik másnak nem kellenek!”
A mindennapi életben is működő keresztszülőség mintájára indították el a Csaba testvér által fenntartott gyermekvédelmi intézetekben nevelkedő gyermekek és az őket személyesen támogatni szándékozók között az ún. fogadott keresztszülői programot, kapcsolatot.
A keresztszülők vállalják, hogy havi rendszerességgel hozzájárulnak a gyermekek neveltetési költségeihez, melynek időtartama lehet egy, de akár több év is. Támogató keresztszülőkké válhatnak egyének, családok, munkahelyi csoportok, kis közösségek, de iskolák, iskolai osztályok is. Lehetőség nyílik arra is a program keretében, hogy a támogató keresztszülők a pénzbeli támogatáson kívül, fogadott gyermekükkel rendszeresen kapcsolatot tartsanak.
Amikor a keresztszülői programhoz való csatlakozás lehetősége tudomásunkra jutott könyvtáros kolléganőnk, Oláhné Gócza Krisztina, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár munkatársa jóvoltából, nem volt kétséges, hogy akár szervezeti, könyvtáros egyesületi szinten is csatlakozzunk ehhez a nemes kezdeményezéshez. A program magyarországi koordinátorával a keresztszülői programunk ötletgazdája, Oláhné Gócza Krisztina tartotta hónapokon keresztül, folyamatosan a kapcsolatot.
Nem volt egyszerű annak a gyermeknek a kiválasztása, akit 1 éven keresztül a szervezet támogatni fog. Végül a választásunk egy közeli, határmenti településre, Érmihályfalvára esett, az itteni Bank Utcai Napközi Otthonban nevelkedő kisfiú „keresztszülőségét” vállaltuk. Fontos volt számunkra, hogy mindenképpen személyesen találkozzunk a gyermekkel, ebben segítségünkre volt a Napközi Otthon vezetője, András Ildikó is.
Az Érmihályfalván működő Napközi Otthonban 19 árva, félárva vagy nagyon nehéz körülmények között élő magyar gyerek napközbeni ellátásáról gondoskodnak elsősorban adományok, felajánlások vagy éppen a keresztszülői program révén. A könyvtáros egyesület megyei szervezetének segítségével 1 éven keresztül egy 7 éves, félárva kisfiú, Sas Imike napközbeni ellátását tudják ezen túl biztosítani mindössze napi 100,- forintból. Imikének négy testvére van, s nagyon szerény körülmények között élnek.
A nemes kezdeményezéshez nemcsak a könyvtáros egyesület, hanem a megyében működő könyvtárak, a könyvtáros munkatársak illetve magánszemélyek is csatlakoztak. A felajánlásokat a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban gyűjtöttük össze, s 2015. szeptember 26-án létrejöhetett a személyes találkozás.
Közel 20 fő, a kezdeményezést magukénak tekintő könyvtáros és nyugdíjas könyvtáros kolléga indult útra, hogy megkeressék az Érmihályfalván működő Napközi Otthont. A könyvek, ruhaneműk, édességek, játékok, tartós élelmiszerek mellett egy számítógépet is rejtett a mikrobusz csomagtere.
Az élmény, a fogadtatás, a gyerekek arcáról sugárzó szeretet, a várakozás, a sokszor könnyektől csillogó tekintetek valamennyiünk szívében, lelkében mély nyomot hagytak. Szerény körülmények között élnek a napközi 4 – 14 éves korú gyermekei, de bíznak abban, hogy a szeretet, a hit csodákra képes. A kis műsor, amivel vártak minket, a saját kezűleg készített „Szeretetbefőtt” többet jelentett ott, akkor, mint a legdrágább ajándék.
Eszembe jutott egy Böjte Csabától származó idézet: „Az embereket csak szeretve lehet jobbá tenni”.
Úgy, léptünk ki a napközi otthon kapuján, hogy igen, ezt a kapcsolatot ápolni kell, s nagyon jó helyre kerültek a felajánlások. A legcsekélyebb ajándékkal, amit szívből adunk, óriási örömet szerezhetünk a gyerekeknek. A Szabolcs – Szatmár – Bereg megyében élő könyvtáros kollégák segítőkészsége példaértékű.
Ma már tudjuk, lesz folytatás. Már a karácsonyra gondolva szervezzük a következő látogatást, s szeretnénk meglepetést szerezni nemcsak Sas Imikének és testvéreinek, hanem valamennyi, itt a napközi otthonban nevelkedő gyermeknek, s „csupaszív” vezetőjüknek, András Ildikónak. A felajánlásoknak nagyon örültek, azóta is tartjuk a kapcsolatot.
A szakmai nap folytatásaként Nagykárolyban felkerestük a közelmúltban felújított Károlyi kastélyt, Kaffka Margit szülőházát, a városközpontban található irodalmi emlékhelyeket.
Az útravaló számomra a „Szeretetbefőttem” tartalma:
„Ha az emberre valaki szeretettel néz, az olyan, mint a napfény, amely az alvó magot kihozza a földből. … Az emberi szívben is megbújik egy kis bimbó, de ha nincs, aki kedvesen rámosolyogjon, hozzá szóljon, akkor inkább bezárva marad.”
S mennyire igaz ez a mindennapi munkánkra is! A könyvtárosi munka nem csak egy szakma, hanem sokunk számára hivatás, egy küldetés, hiszen számtalan esetben nemcsak könyvtárosok vagyunk, hanem pedagógusok, sokszor pszichológusok, szociális munkások, azok az emberek, akiktől mernek és akiktől lehet segítséget kérni, akikhez bizalommal fordulnak a településeinken élők.
Kulcsár Lászlóné könyvtárvezető,
Művelődési Központ és Könyvtár, Tiszavasvári