Egy válság-faragta, mégis elkötelezett községi könyvtáros

Posted by zondaz - december 30th, 2015

A felvidéki magyar könyvtárosokat (egyéneket és egyesületüket) bemutató sorozat újabb fejezetében Bolya Dudás Anita (32 éves) köbölkúti községi könyvtárossal ismerkedhetnek meg a Könyvtárvilág webmagazin olvasói.

201506_otagusip_Bolya_Kobolkut_1

Köbölkúti könyvtár, gyermekfoglalkozás

Kedves Anita, miért és hogyan lettél könyvtáros?

Vállalkozóként tudtam, milyen keményen kell dolgozni az itthoni piacon, hogy a családnak meglegyen a havi betevője. 2011-ben az érezhető munkaerő-piaci válság és a településemen meghirdetett könyvtári munkalehetőség arra késztetett, hogy megpályázzam a megüresedett posztot. Volt elég időm alaposan utána nézni e munkának, mert addig csak felhasználóként ismertem a könyvtárat. M. Csepécz Szilvia egykori könyvtáros, valamint férjem biztatására belevágtam e kihívásba, az állást nagy örömre megnyertem. 

Hol szereztél könyvtárosi végzettséget?

Túrócszentmártonban, 2012-ben elvégeztem a szlovák nyelvű egy hónapos könyvtáros tanfolyamot.

Megkérdezhetem, hogy hány nyelven beszélsz?

Igazából csak három nyelven beszélek. Magyarul anyanyelvi szinten, továbbá szlovákul és csehül, németül csak alapfokon.

Bemutatnád a községedet?

Köbölkút (szlovákul Gbelce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban van. Párkánytól 19 km-re-északnyugatra fekszik. A közelben lévő nagyobb városok, pl. Esztergom 22 km, Nyitra 70 km-re van tőlünk. Településem népessége túlnyomó részt magyar. 2200 lakosból kb. 70% vallja magát magyar nemzetiségűnek.

Mit tudhatunk a községi könyvtár állományáról, olvasó- és dokumentumforgalmáról? A legfrissebb adatokkal is beérjük …

A mai nappal 12862 publikációt regisztrál könyvtárunk, de ez a számadat nem végleges még ez évben. A folyamatos könyvállomány frissítést az önkormányzat, a pályázati kiírások és a könyvtárfelhasználók ajándékkönyveiből tudjuk megoldani.

Állományunk kézikönyvtárában általános lexikonok, enciklopédiák, atlaszok, krónikák, szakkönyvek, útikönyvek, könyvtártörténeti és egyéb könyvek találhatók.

Könyvtárunk szabadpolcos állományából kölcsönözhetőek a társadalomtudományi, vallási és történelmi könyvek, továbbá szótárak és nyelvkönyvek. Állományunk fő részét a szépirodalmi művek képezik, de olvasóink kölcsönözhetnek szórakoztató irodalmat, művészettörténeti munkákat és életrajzokat, útleírásokat, gasztronómiai kiadványokat, hobbi könyveket.

Gyermekrészlegünk állományát képezik a verses- és mesekönyvek, az ismeretterjesztő irodalom, az ifjúsági regények és a tankönyvek.

Könyvtárunk hatféle folyóiratot fizet elő (magyar, szlovák és cseh nyelvűeket).

Sajnos  azt tapasztalom, hogy az olvasók száma nem nagy mértékben, de évről évre csökkenő tendenciát mutat.

Mik a feladataid a könyvtárban? Egyedül dolgozol vagy segítséggel?

Munkafolyamataim az alábbiak: beszerzés, leltározás (állományba vétel), katalogizálás (manuálisan+elektronikusan), beiratkozások vezetése, kölcsönzés-hosszabbítás, általános tájékoztatás, szabadpolc rendezése, Internet terem és olvasóterem felügyelete, raktár kezelése, pályázatírás, rendezvényszervezés, ezen belül író-olvasó találkozók szervezése.

Szolgáltatásaink: fénymásolás, folyóirat- és könyvkölcsönzés, gyerekrészleg, számítógép-használat WIFI-környezetben, nyomtatás és szkennelés

Egyedül vagyok teljes állású könyvtárosi munkaviszonyban, de munkámat 4-6 közfoglalkoztatott személy segíti.

A ma közművelődési könyvtárának egyik legfontosabb szerepe a közösségszervezés. Nálatok ez miben nyilvánul meg?

Író-olvasó találkozók szervezésében, helytörténeti művek bemutatásában, kiállítások stb. rendezésében. A kötelező könyvtári teendők mellett nagy figyelmet fordítok közművelődésre. Szerintem ez azért fontos, mert lehetőséget nyújt a kapcsolatteremtésre a könyvtár és az olvasó, felhasználó között. Ezért nyitott szemmel és füllel járok annak érdekében, hogy megtudjam, mi az a téma, ami az embereket megszólítja és behozza könyvtárba.

Településemen, de biztosan máshol is, vannak tevékeny, kreatív emberek, akik publikálnak, kézügyességi tehetséggel rendelkeznek, vagy másban tűnnek ki a faluközösségben. A hagyomány és a jó emberi kapcsolatokat ápolván születtek és születnek remek, helyi jellegzetességű rendezvények, kiállítások, író-olvasó találkozók, helytörténeti órák könyvtárunkban.

Könyvtárunk büszkén elmondhatja, hogy számos felvidéki írót és értelmiségit fogadott vendégül. A felnőtt író-olvasó találkozókon átlagban 20 fő körüli az érdeklődés, egyéb rendezvényeken ez gyakran több.

Van-e specialitása a könyvtáratoknak? Gyerekeknek, fiataloknak, érettebb felnőtteknek szóló programokra gondolok.

A könyvtár szerintem magában egy specialitás, mert más ülni otthon a fotelben a tv előtt, és más ülni a könyvtárban egy kellemes könyvbemutatón, kiállításon, vagy érdekes témájú előadáson. Ez a könyvtár specialitása, a családias, hangulatos kis esték különféle történetekkel fűszerezve. Bár gyakran előfordul, hogy a rohanó világ miatt, csak erőfeszítések árán sikerül embert csalogatni a könyvtárba. Óvodás és általános iskolás gyermekekkel is dolgozom. Nekik író-olvasó találkozókat, felolvasó délelőttöt, zenés előadást szervezek, az óvodával-iskolával közös akcióban. Nagyon boldog vagyok, amikor látom az érdeklődést, a csodálkozást az arcukon.

Legnagyobb terjedelmű és a leglátogatottabb kiállításunk a Dédszüleink hagyatéka c. kiállítás volt. Itt a községből gyűjtött régiségek kerültek kiállításra.

Milyen lehetőségeid vannak a szakmai továbbképzésre? Van-e kapcsolatod a Szlovákiai Magyar Könyvtáros Egyesülettel?

Olyan helyzetben vagyok, hogy bekapcsolódhatom a Szlovák Nemzeti Könyvtár által meghirdetett szlovák nyelvű szakmai képzésekbe. Részt vettem az általuk szervezett Vít Richter, Benchmarking előadásán, mely programba én is bekapcsolódtam.

Tagja vagyok a Szlovákiai Magyar Könyvtáros Egyesületnek. Rendszeresen részt veszek az általuk szervezett magyar nyelvű szakmai képzéseken. Az egyesületnek köszönhetően az év folyamán több magyar nyelvű könyvtárszakmai napon vehetek részt, ezek közül kiemelném a Csongrádon évente megrendezett Kárpátmedencei Könyvtárosok Konferenciáját.

Egyike voltál az Országgyűlés elnöke által meghirdetett, „A könyvtár, ami összeköt – kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése” c. program 2015. évi ösztöndíjasainak. Milyen tapasztalatokat és benyomásokat szereztél a Budapesten töltött hónap alatt?

 Még friss élmény számomra Kövér László, az Országgyűlés elnöke által meghirdetett „Könyvtár, ami összeköt“ – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok programban való részvétel, melynek célja a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzése, tapasztalatcseréje, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatás. Az öthetes program 2015. október 3. -november 7. között zajlott az Országgyűlési Könyvtár szervezésében.

Az ösztöndíjprogramról a Szlovákiai Magyar Könyvtáros Egyesület ülésén értesültem, Roncz Melinda somorjai kolléganőmtől, aki korábban szintén részt vett e programban. A programba tíz könyvtárost választottak ki a pályázók közül Szerbiából, Romániából, Ukrajnából, Magyarországról és Szlovákiából – innen engem, a köbölkúti könyvtárost.

Nekünk, résztvevőknek a programban eltöltött idő során lehetőségük nyílt az Országgyűlési Könyvtár állományának, szolgáltatásainak, működésének megismerésére; gyakorlati munkavégzésre, saját szakmai tevékenységük bemutatására; kapcsolatépítésre; közös szakmai együttműködésre.

Átfogó képet kaptam több tekintélyes intézmény minőségi könyvtári, levéltári és információs szoláltatásairól és módomban állt megismerni a szolgáltatások mozgatóerőit is. Látogatást tettünk az ELTE Egyetemi Könyvtárban, az Országos Széchényi Könyvtárban, vagy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, mely számomra a könyvtári példaképek közül a legjobb. A folyamatos tömegáramlás miatt könyvtár plázának is becézik őket.

Láthattam, milyen a szakmai önállóság, a profizmus és az összefogó érdekképviselet. Megismerkedtem vezető személyiségekkel, szakértőkkel és nagy tudású előadókkal, akiknek mondanivalója és véleménye számomra és könyvtáram érdekében nagyon fontos és meghatározó.

E program során kialakultak-e kötődések más országbeli kollégákkal? Tartjátok-e a kapcsolatot, tudtok-e egymásról/figyeltek-e egymásra azóta is?

Természetesen alakultak ki kötődések, hisz ez is célként volt kitűzve. Nem csak határon túli kollégákkal ismerkedtem meg, de anyaországi – köztük tíz budapesti – kollégával is, akiknek a  könyvtárát is volt szerencsém meglátogatni, és rajtuk keresztül alaposabban megismerni.

A kapcsolatot az ösztöndíjas csoport közös Facebook oldalán tartjuk. Ezen keresztül kérünk tanácsot, cserélünk tapasztalatot. Közös távlati terveink között szerepel, hogy az Országgyűlési Könyvtár segítségével évente legalább egyszer mindannyian találkozunk, akik a programban részt vettünk.

201506_otagusip_Bolya_Kobolkut_2

Pannonhalma, ösztöndíjasok

Úgy értesültem, hogy községetekben hagyományőrző és hagyományápoló tevékenységet is végzel. Milyen területen és kikkel tudsz együttműködni?

A Köbölkúti Csemadok Alapszervezetének vagyok az elnöke. E csoport vezetését olyan célkitűzésekkel vállaltam, melyek az újításokról szóltak. A vezetőség segítségével sikerült létrehozni három új csoportot: néptánccsoportot, kézműves csoportot és irodalmi színpadi csoportot. E mellett ugyan olyan odafigyeléssel ápoljuk és egyengetjük útját az idén 20. születésnapját ünneplő asszonykórusunknak is. Ezek a csoportok a magyar kultúra ápolásáért jöttek létre. Jó kapcsolatban vagyunk a magyar nyelvű oktatási intézményeinkkel is, rendezvényeinkre minden alkalommal hívjuk a gyerekeket szerepelni. Kicsik és nagyok együtt alkotjuk a Csemadok családot, ápoljuk és őrizzük a magyar kultúrát szívünkben és településünkön.

Magam is tagja vagyok a helyi Vadvirág néptánccsoportnak és a helyi irodalmi színpadnak is. Néptánccsoportunk helyi és a régiónkban szervezett magyar rendezvényeken lép fel, irodalmi színpadunk pedig helyi jellegű rendezvényeken szerepel. Legtöbbször magyar nemzeti ünnepeink megemlékezésein, rendezvényein.

Milyen célokat tűzöl ki magad elé a jövő évre?

Célból rengeteg van! A legfontosabbak közé sorolnám a könyvtár akadálymentesítését, mely hosszú idő után végre tavaszra megoldódik, és a könyvtári állomány mihamarabbi számítógépes feldolgozását, mely folyamatos hosszú, monoton munka után valószínűleg 2017-re elkészül.

Köszönöm a beszélgetést. A munkádhoz, mind a könyvtárban, mind a Csemadokban, sok sikert kívánok! 

Haraszti Katalin

Comments are closed.

Blog Home