DR. KOVÁCS EMŐKE

Posted by zondaz - június 28th, 2015

201503_Portre_1a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház igazgatója, történész

A Balaton-kutatás élete része és küldetése 

1978. április 13-án született Kaposváron. A Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium elvégzése után, 1996-ban felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom és történelem szakára. Mindkét szakon egyidőben diplomázott, 2001-ben. Szakdolgozatát történelem szakon A gimnáziumi történelemtankönyvek tartalmi és szemléleti változásairól (1945-1990), magyar szakon pedig Szenteleky Kornél vajdasági irodalomszervező tevékenységéről írta. 2001-től 2004-ig az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskolájának Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékén folytatott ösztöndíjas posztgraduális tanulmányokat. Disszertációját 2008 novemberében védte meg.

Doktori disszertációját Irányi Dániel politikai pályájáról (1868 és 1892 között) készítette. A doktori képzés idején és azt követően is intenzíven részt vett a tudományos életben, pályázatokon, konferenciákon, mindezt alátámasztják szaklapokban, folyóiratokban megjelenő publikációi. 2005-ben tudományos kutatói ösztöndíjat nyert el a Politikatörténeti Intézet pályázati felhívásán. 2007 nyarán önálló monográfiája jelent meg A 19. századi Balaton világa címmel. A régi idők Balatonja című kötete (2013) 2014-ben a rangos Fitz József könyvdíjat kapta meg. 2014-ben látott napvilágot A magyar parlament Catoja című monográfiája Irányi Dániel politikai pályájáról. Két középfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezik, angol és német nyelvből.

2006-tól 2010-ig a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanársegéde volt. 2010 januárjától a siófoki könyvtár vezetője, 2010 júliusától a Balatoni Regionális Történeti Kutatóközpont, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház igazgatója. Intézményvezetőként számos előadást tartott, kiállítást, konferenciát, rendezvényt, szakmai programot rendezett.

Fő kutatási területe a 19. és 20. századi magyar politika-, oktatás- és művelődéstörténet. Preferált témái: a Balaton története a 19. és 20. században, a Kossuth-emigráció és a dualizmus párt- és politikatörténete, az államszocializmus időszaka Magyarországon.

201503_Portre_2

Több mint munkahely – szeretett könyvtáram Siófokon

201503_Portre_3

Könyvek között ismét, egy előadás megtartása előtt, Fonyódon

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Kiállítás megnyitó beszéd a siófoki Kálmán Imre Emlékházban

201503_Portre_5

Kálmán Imre zongorájánál, az operettkirályról mesélek egy tévéfelvételen

ÖSZTÖNDÍJAK

  • 2001-2004: Posztgraduális ösztöndíj, ELTE BTK. Téma: Irányi Dániel politikai pályája
  • 2005-2006: Kutatói ösztöndíj, Politikatörténeti Intézet. Téma: A budapesti mozik világa (1960-1989)

KITÜNTETÉS

  • 2014: FITZ JÓZSEF-díj A régi idők Balatonja című kötetért

FONTOSABB PUBLIKÁCIÓK:

  • A Balaton a 19. század első felének magyar irodalmában. In: Somogy, 2002. május, pp. 220-234.
  • A balatoni gőzhajózás története a Pesti Hírlap cikkei alapján. In: Új Balaton, 2002. szeptember, pp. 47-51.
  • A téli Balaton világa a 19. századi magyar szépirodalomban. In: Új Balaton, 2002. december, pp. 44-48.
  • A Pesti Hírlap és az Életképek Balaton képe. In: KÚT, 2002. december. pp. 135-144.
  • Balatoni szerelmek. In: Új Balaton, 2003. március, pp. 54-57.
  • Gimnáziumi történelemtankönyvek tartalmi és szemléleti változásai 1945 és 1962 között. In: KÚT, 2003. május. pp. 99-116.
  • Két balatoni népszerűsítő kiadvány a 19. század végéről. In: Új Balaton, 2003. június-szeptember, pp. 53-55.
  • A magyar filmgyártás és mozi története 1945 és 1948 között. In: www.polhist.hu 2005. nov. 18.
  • Két feledésbe merült útirajz Balatonfüredről. In: Füredi História, 2006. 2. sz. pp. 5-6.
  • A magyar parlament „Cato”-ja. Irányi Dániel politikai elvei. In: Valóság, 2006. augusztus, pp. 78-86.
  • Gimnáziumi történelemtankönyveink 1948 és 1956 között. In: Educatio, 2006. okt. – 1956-os emlékszám pp. 630-644.
  • Irányi Dániel. In: Állam és nemzet a XIX-XX. Században. Debrecen, Egyetemi Kiadó, 2006., szerk.: Bodnár E. – Demeter G. pp. 279-289.
  • Gondolatok a Kádár-korszak filmcenzúrájáról. In: Valóság, 2007./7. pp. 43-51.
  • Szenteleky Kornél, a „sziváci Kazinczy”. In: Valóság, 2008./2. pp. 68-91.
  • Irányi Dániel, Pécs országgyűlési követe 1868-1872. In: Pécsi Szemle, 2008./6. pp. 30-39.
  • Eötvös Károly balatoni utazása. In: Tempevölgy, 2008./6. pp. 116-117.
  • A budapesti mozik világa. In: Valóság, 2008./8. pp. 47-65.
  • Fellázadtak, ki akartak törni… In: Búvópatak, 2008./10. pp. 6-7.
  • Kossuth Lajos imája. In: Búvópatak, 2009./3. pp 4-5.
  • Az 1956-os forradalom és megtorlás Kaposváron. In: Valóság, 2009./11. pp. 56-66.
  • Festetics Karolina kisdedóvója. In: Búvópatak, 2009./12. pp. 8-9.
  • Simon Böske, a magyar Miss Európa. In: Múlt-kor, 2010. nyár pp. 14-19.
  • Balatoni wellness. In: Múlt-kor, 2010. nyár pp. 100-105.
  • Szergej Eisenstein és a szovjet-német kapcsolatok. In: Valóság, 2010./7. 12-19. pp.
  • Minden, amit nem tudunk a Felvidékről. (Recenzió Popély Gyula Felvidék című könyvéről). 2010. 7. In: http://ujnautilus.info/?q=node%2F943
  • Egy balatoni utazás újratöltve. (Recenzió Eötvös Károly Balatoni utazás című könyvéről). 2010. 9. In: http://ujnautilus.info/?q=node%2F1019
  • Laborfalvi Róza. In: Múlt-kor, 2010. ősz pp. 90-92.
  • Pannon filmek a Pannon Tengerről. In: Tempevölgy, 2010. szept. pp. 86-89.
  • Strandkönyvtár a siófoki strandon. In: Könyv és Nevelés, 2010. okt.
  • Wessie, Ossie. In: Magyar Hírlap, 2011. nov. 22.
  • Szoborsors. In: Magyar Hírlap, 2011. máj. 06.
  • Balatoni mozaikok. In: Magyar Hírlap, 2011. jún. 25.
  • Balatoni filmek. 2011. jún. In: http://balaton.blog.hu/2011/07/05/pannon_filmek_a_pannon_tengerrol

SZAKLEKTORÁLÁS

  • Gárdonyi Máté: Ságvár öröksége. Ságvár, 2010.
  • Gárdonyi Máté: Kiliti története. Siófok, 2010.

201503_Portre_6

Önarckép a szabadban,
ez a fotó található az Irányi Dániel politikai pályája című monográfiám hátlapján
 

ÖNÁLLÓ KÖTETEK

201503_Portre_7

Budapest, Széphalom, 2014.

Irányi Dániel az 1848-as forradalom és szabadságharc egyik fontos alakja. A világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, távollétében halálra ítélték. 1868-ban pécsi országgyűlési képviselővé választása után hazatért. A szépen szerkesztett beszédeiről híres és többek közt a polgári házasságért és az analfabéták oktatásáért küzdő Irányi Dániel sokirányú politikai szerepvállalását ismerhetjük meg Kovács Emőke monográfiájában.

201503_Portre_8

Budapest, Széphalom,2007.

A reformkori Balaton kultúrtörténetét dolgozza fel. A könyvben olvashatunk többek közt szüretekről, vonatkozó idézetekkel spékelt korabeli szórakozási lehetőségekről és neves személyiségeken keresztül – Széchenyi István, Kossuth Lajos, Jókai Mór – betekintést nyerhetünk a 19. század tágabb történetébe is.

201503_Portre_9

Budapest, Széphalom, 2013.

A régi idők Balatonja című kötetem elkalauzolja az Olvasót a 19. és 20. századi Balaton világába. Betekintést nyújt a 19. századi Balaton történetébe, és felvillant sok-sok érdekességet, mozaikot a Pannon Tenger 20. századi múltjából. Egy különösen gazdag táj, különösen sokszínű arcát mutatja be. Szeretettel ajánlom könyvemet családomnak, barátaimnak, tanáraimnak, mestereimnek, tanítványaimnak, s nem utolsó sorban: a Balaton szerelmeseinek. Mindazoknak, akiknek a Balaton hullámzó habjai megnyugvást jelentenek, akik szívesen kóstolgatják a balatoni gondűző borocskát vagy az édeskés ízű fogast, a balatoni halászlevet, vagy merengve nézik az aranyhíd hátterében meghúzódó hegykúpokat, és azoknak, akiket érdekel e vidék múltja. Talán globalizált világunkban is tudunk még ezekre az apró örömökre figyelni, mert a régi korok emberei képesek voltak erre, s örömüket lelték benne, sőt vigyázva őrizték a balatoni tájat. A Balaton ugyanis egyike a Föld természeti ritkaságainak, ahol a sajátos éghajlati jellegzetességek, a kellemes mikroklíma sajátos emberi kultúrát hozott létre, ahol megfelelőek az adottságok a hajózáshoz, a szőlészethez, a halászathoz, s természetesen a kikapcsolódáshoz, a nyáresti szórakozásokhoz. Erről is szól e könyv. És arról, hogy a Balaton érték, különösen nagy érték! – Kovács Emőke

MEGJELENÉS ALATT         

Praeteritum. Múltról, félmúltról, jövendőről – válogatott írások, 2015.

201503_Portre_10

Sárközi Mátyás londoni íróval, egyik könyvem előszavának szerzőjével, a siófoki Könyvtár előadótermében

 OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A régi idők Balatonja című könyvem siófoki bemutatóján,
kedves barátommal és kollégámmal, Katona Csabával 

Mit jelent számodra az olvasás?

Terápia, stresszoldás, kikapcsolódás, öröm, szárnyalás, meditáció, relaxálás – szinte mindent jelent. Magyar-történelem szakos egyetemista éveimben is nagyon sokat olvastam, de most is falom a könyveket. Elsősorban klasszikus és kortárs alkotókat.

Legkedvesebb olvasmányod?

Márai Sándor: Szindbád hazamegy

Így visszagondolva az elmúlt évekre, milyen volt számodra az élet egyetemistaként, a későbbiekben egyetemi tanársegédként?

Ezek már eléggé elmúlt évek, de számomra a legszebbek. Nem a bulizós egyetemisták életét éltem. Minden órára bejártam, mindent elolvastam. Kiváló tanáraim voltak az ELTE BTK-n. Olyan enciklopédikus tudást és műhelyfogásokat örökítettek át, amit ma is nagyon tudok használni. Az ELTE-s doktori iskolán való részvétel pedig azt hiszem, az egyik legnagyobb kiváltság. Örülök, hogy részesülhettem ebben, még ha olykor kicsit féltem is a nagy megmérettetésektől. Furcsa volt később egyetemi tanársegédként a másik oldalon állni közel annyi idősen, mint a hallgatók. A tanítás a legszebb mesterség a világon, úgyhogy nagyon szerettem az egyetemi oktatást is.

Doktori disszertációdat Irányi Dániel politikai pályájáról írtad. Miért ezt a témát választottad?

Olyan témát szerettem volna, ami még feltáratlan és van benne valóban kihívás. Nem éppen a legnépszerűbb téma. Nagyon érdekelt az, hogy a dualizmus éveiben miképpen küzd a függetlenségi ellenzék, s hogyan fogja ezeket a küzdelmeket össze Irányi Dániel. Akinek a nevét ismerjük, de nem tudunk igazán kötni hozzá semmit. Pedig a reformkor óta tevékenyen részt vállalt a közéletben. Nagy feladat volt az életpályája feltérképezése, de jó volt egy klasszikus történészi feladattal megbirkózni. Azóta már ez is megjelent könyvformában.

Egy-egy szép idézet – amely valamiért megfogott

Ez a két kedvenc – balatoni – idézetem:

„A Balaton lágy. A Balaton ölelés. A Balaton a gyerekkor. A Balaton ringató vizén hanyatt kell feküdni, nézni a felhőket és álmodozni. A Balatonban belenyugszunk, hogy halandók vagyunk, hogy az élet rövid, de sok-sok öröm rejlik benne.”
(Fehér Klára)

“Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor én ezt a tündérországot először megláttam. A györöki majornál még csak a Balaton ezüstös arca állt előttem. A majorbeli kutyák ránk estek, s duhajkodó ugatással ijesztgettek. Elkísértek majd egy dűlőföldnyire. Kőhajigálással ingereltem őket, hogy minél tovább kísérjenek. Sejtelmem se volt arról, minő szépségek tárulnak elém. Alig vettem észre az útnak északra hajlását. Egyszerre előrenézek, s egész végtelenségében előttem áll a csodálatos szépségek gyűjteménye. Mi ez? Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna. Valami önkénytelen kiáltás jött ajakamra. Azután néztem, néztem, mereven néztem.

Lelkemet bámulás, gyönyör, ihlet, kimondhatatlan érzés ragadta el. Sohase álmodtam ilyen szépséget. Sohase láttam, sohase hallottam, sohase olvastam ehhez hasonló tüneményt.
Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld mezők, arany vetések, száz falu, ezer hegyi hajlék, csárdák, malmok, útszéli sorfák, patakok, csatornák, magas bércek, fehér házak, korhadt és mégis fényes várromok, Szentgyörgynek és Badacsonynak komoly fensége, s az a Balaton mintha rám nevetne, s az a nádas mintha nekem súgna-búgna, s a látásnak messze határán égnek, földnek, Bakonynak, Tihanynak, tengervíznek édes ölelkezése, bizalmas összehajlása, s mindez egymást kerülve, váltogatva, kergetve, egymással összejátszva s a hátam mögött nyugvó nap arany sugarával ragyogón fölékesítve: íme, ez a kép rohanta meg lelkemet. A jelennek minden élettünete, sok százados múltnak minden árnya, természetnek ősalkotásai, emberkéznek apró szép dolgai együtt, egymás mellett. Van-e még ily ragyogó foltja több a kerek világnak? Nincs!”  (Eötvös Károly)

Gyermekkorod legszebb nyara?

A Balaton mellett töltöttem minden nyarat gyerekkoromban. A fonyódligeti nyarak közül nem tudok egyet sem kiemelni, jó szívvel gondolok vissza az összesre. A tavat már akkor is különösen kedveltem.

Mennyi ideig gyűjtötted az anyagot a “Balaton könyveidhez”? Mikorra várható a folytatás?

Természetesen ez években mérhető, 2-3 év minimum volt, bár lehet, hogy több is. Most több munkán is dolgozom. Szeretnék egy érdekes albumszerű kiadványt, kevésbé ismert balatoni történetekkel, fotókkal. Ehhez gyűjtöm az anyagot. S az eddigi történelmi publicisztikáimat rendezem sajtó alá. Mindezek mellett, ha minden jól alakul, újra megjelenhet A régi idők Balatonja című kötetem.

Mikor írsz? Bagoly vagy, vagy pacsirta?

Korábban esténként, éjjelente írtam, de most a reggeli és a délelőtti órák a legtermékenyebbek. Az este már inkább az olvasásé, a felkészülésé, a szövegtanulásé.

Milyen zenét kedvelsz?

Szeretem a mai popzenét, a világzenét, a népzenét, a jazz-t, de gyakran hallgatok klasszikusokat is. Három dolog kapcsol ki igazán az életben: az olvasás, a víz és a zene.

A mozihoz való vonzódásod kezdete. A legkedvesebb filmed

Nagyon érdekelt már fiatalkoromtól, hogy miképpen elevenednek meg a filmvásznon irodalmi művek. Sokszor ellátogattam a Filmintézet archívumába, amikor még a digitalizálás csak gyerekcipőben járt. Makk Károly Philemon és Baucis című alkotása a legkedvesebb számomra. Bár nehéz kiemelni egyet, filmrajongó szenvedélynek köszönhetően mára egy nagy DVD-gyűjteménnyel rendelkezem.

Szerteágazó tevékenységet végzel kutatóként, történészként; rendszeresen publikálsz, előadásokat tartasz, rendezvényeket szervezel, a Balaton Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház igazgatója vagy – és egy nap még mindig 24 órából áll. Mi a titkod?

A kulcs a tudatosság és a szervezettség. Nagyon szoros napi rutint alakítottam ki magamnak, nincsenek üresjáratok. Valóban úgy tűnik, néha nem elég a 24 óra. Korán kelek, későn fekszem. A munka mellett sokat sportolok, ez nagyon fontos számomra. S persze a család sem utolsó, sőt! Nagyon nagy segítség, hogy olyan párom van, aki mindenben a társam és rengeteg dologban tehermentesít. Másképpen azt hiszem, nem is működnék, mert néha tényleg elég feszített a tempó. Titok nincs, teljes életet igyekszem élni, mind a munkámban, mind a magánéletemben.

Fontos napok a naptáradban?

Május 4-e, Édesanyám születésnapja.

Fontos pillanatok az életedben?

Úgy igyekszem létezni, hogy minden pillanatot megéljek, átéljek. Nem akarok túl lenni csak úgy semmin, se jón, se rosszon. Nekem fontos pillanat az is, ha az Olvasó elégedetten távozik a Könyvtárunkból. Szinte mindennek tudok örülni, egy balatoni naplementének, egy jó baráti beszélgetésnek, egy jó könyvnek, a mai illúzió vesztett világban egy szép gesztusnak pedig különösen.

A siker annyit jelent, hogy az ember épp azokkal a képességekkel rendelkezik, melyekre egy adott pillanatban szükség van.” (Henry Ford) Dr. Kovács Emőkének Henry Ford sorait idézve kívánunk további sikeres alkotó éveket és boldog pillanatokat. (a szerk.)

Keszi Erika Zsuzsanna – Dr. Kovács Emőke

Comments are closed.

Blog Home