Olvasókör a kaszaperi községi könyvtárban

Posted by zondaz - május 6th, 2015

201502_Szakmaibarangolasok_Kaszaper_1

Hagyományteremtő céllal és lelkesedéssel kezdtem hozzá az olvasókör megszervezéséhez. Előzménye az volt, hogy lakóhelyemen, a 60 km-re levő Mezőberényben egy jó éve már megrendezzük havonta. Célom szerint a – mintegy – 150 éves múltra visszatekintő dél-alföldi olvasóköri hagyományokat céloztam meg felújítva a mai korhoz igazítani. Nyilván, ez már nem ugyanaz, mint a nagy- és dédszüleim idejében, ám az értékeit át lehet jeleníteni a mai korba – véltem az indulásnál, s gondolom most is.

Mezőberényben a helyi Népfőiskola Alapítvány állt a szervezés és megvalósítás mögé, én a tartalmi részt szerkesztettem meg és levezettem az olvasóköri alkalmakat. Kaszaperen kissé másként alakult a szervezés, hiszen itt hosszú évek óta hiányos a közgyűjteményi-közművelődési feladatok ellátása. Eddig két alkalommal tartottuk meg. Minden alkalommal egy olvasásról szóló idézet jelenik meg a meghívókon, plakátokon.

„Az olvasás a boldogságra nyíló ajtó kulcsa lehet. Az olvasás ugyanis gyógyszer – megnyugtatja a lelket, ha az beteg, vagy háborog. Az olvasás csokoládé, mert jó érzéseket kelt. Az olvasás: tudás, mert olyan ismereteket hordoz, ami az önismerethez, a sikerhez, és az életben maradáshoz kell. Ugyanakkor be kell vallani, az olvasás: munka. A szöveget végig kell olvasni, meg kell érteni, a szavakkal megfogalmazott dolgokat el kell képzelni, a gondolatokat fel kell dolgozni. Erőfeszítést kíván. De a csúcsra sem lehet feljutni úgy, hogy az ember nem mássza meg a hegyet. S csak a csúcsról látszik igazán, hogy milyen gyönyörű a táj.” – (Nógrádi Gábor)

Az olvasókörök történetéről:

A közösségi szerveződések a XIX. század közepén kezdődtek e tájon. Azonos csoportokhoz tartozók, avagy valamilyen lakóközösségben élők jöttek össze, alakítottak önszerveződő kulturális kört, egyletet, baráti társaságot. Mezőberényben 1844-ben alakult meg egy Polgári Kör, amely a kor divatja szerinti kaszinók mintájára jött létre. Ezekben Petőfi Sándor és Orlai Petrich Soma is tartott előadásokat. Olvasókörök, kaszinók és egyéb közművelődési kezdeményezések a lakosság széles néprétegében alakultak. Az olvasókörök a száz főnél kevesebb tagot számláló egyletekből álltak, a fő cél az olvasás iránti figyelem felkeltése. Gyakran voltak felolvasóestek, ahova a tagokon kívül meghívták a lakosságot is. Ezek szervezésében gyakran aktívan részt vettek a tanítók, tanárok is. A felolvasásokon kívül fontos szerepet játszottak a különféle műkedvelő csoportok: zenekarok, dalárdák, színjátszó csoportok. A művészeti nevelés szolgálatára ún. kedélyképző tanfolyamokat is szerveztek. Ének, zene, nóta, szavaló és irodalmi műveket ismertető, képzőművészeti alkotásokat bemutató tanfolyamokat is szerveztek. A felolvasásokat később felváltották a népművelési előadások. Az előadások témáiból: az ember lelki és erkölcsi világa, testtan, egészségtan, szülőföld és honismeret, gazdasági ismeretek, társadalmi ismeretek, történelem, irodalom, időszerű kérdések.

Az olvasókörök, népi közművelődési egyesületek munkáját a ’30-as évek Békés megyéjében az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság irányította. Nagy hangsúlyt fektettek a különféle tanfolyamokra, így pl.:

  • Analfabéta tanfolyam, melyet 4-5 részt vevő esetén is beindítottak, cca. 100 órában.
  • Alapismeret-terjesztő tanfolyam. Cél: az elemi ismeretek felújítása, a hiányok pótlása.
  • Népművelési és közműveltségi tanfolyam. Tárgyait a helyi életviszonyok figyelembe vételével állították össze. Fontosnak tartották a lelki élet művelését is.
  • Egészségügyi tanfolyam. Nőnevelési tanfolyam. Ide tartozott a csecsemőápolás, gyermekgondozás, gyermeknevelés, otthongondozás, háztartás, háztartási vegytan, főzőtanfolyamok, kézimunka, varrás, foltozás, tömés, ruhaszabás, hímzés, horgolás, kötés, csipkeverés, stb.
  • szerveztek: idegen nyelvi, gépíró, rajzoló tanfolyamokat is.
  • Az olvasókörök mellett egyéb közösségi élet is volt, különféle szórakozási lehetőségek alakultak, ahogy Bonyhay Benjámin a „kedélyállapot ápolása”ként leírta egykor. Volt fonóka, dörzsölő, kukoricamorzsoló, amelyeknek a gazdasági haszna mellett közösségi mentálhigiénés szerepe is volt. Ezek végeztével rendszerint táncoltak az ifjak. Egy hagyományos dél-alföldi nagyközségben, mint Mezőberény is, több olvasókör volt. Olvasókörei voltak a helyi nemzetiségeknek, az iparosoknak, az egyházaknak és a sűrűbben lakott tanyavilágban is voltak ilyenek.

Az általunk szervezett mai olvasókör tematikája, lefolyása, szervezése:

Havonta rendezzük, tematikus összeállításban. Minden alkalommal kigyűjtök egy olvasással kapcsolatos idézetet. A hónap magyar szépirodalmi szülötteiről emlékezünk meg röviden. Egy-egy rövid előadás szokott lenni az adott témakörben. Elhangzik néhány vers, prózarészlet, vagy idézet. Egy csésze tea mellett elbeszélgetünk az olvasmányélményeinkről s ajánlunk egymásnak olvasmányt, ahogy a beszélgetés témája kihozza. Minden alkalomra készítek kb. 50 tételes irodalomajánlást a havi témából. Általában két órát szoktunk eltölteni, cca. 8-15 fő közötti létszámmal. Tapasztalatom szerint mindenki feltöltődve megy haza az ilyen olvasóköri alkalmakról.

201502_Szakmaibarangolasok_Kaszaper_2

Célom az olvasókörrel kapcsolatban:

Azonos, ill. hasonló értékek mentén élő emberek szellemisége erősíti egymást, melynek kisugárzása van a környezetünkre is, s szellemi, lelki találkozások helyszíne is. Az olvasás iránt fel-felkelti a figyelmet és az érdeklődést, akár rég’ olvasott művet újra kézbe veszünk. Faluhelyen jóformán egyetlen valódi kulturális esemény a minőségi szempontok szerint. Fontosnak tartom a hagyományok átörökítését a mai korba.

Kaszaperen, – ahol hét hónapja vagyok községi könyvtáros -, a könyvtárban tartjuk. Mezőberényben nem engednek be a könyvtárba, így tartottuk már egy-egy parókia termében, háromszor pizzériában, egy étterem kistermében, egy irodahelységben és a városi ligetben is szabadtéren.

Eddigi olvasóköri témák Kaszaperen:

  • Január: a Magyar Kultúra Napja.
  • Február: Farsang, vidámság, az öröm és az egészséges erotika művészi ábrázolása a szépirodalomban.
  • Március: „Szabadság, szerelem” – szabadságvágy és forradalmi eszmények a szépirodalomban.
  • Április: Humor a szépirodalomban – derűs történetek, mosolygó irodalom, kacagó múzsa.

Fontosnak tartom formai szempontból is, hogy olvasókör vagyunk, s nem előadás, nem irodalmi délután, nem csupán szépelgő széplelkek jókedvű együttléte. Nem író-olvasó találkozó, nem könyvklub, hanem a szó valódi s nemes értelmében OLVASÓKÖR.

Források:

  • dr. Novákné dr. Plesovszky Zsuzsanna: Felekezetiség – iskola – interkulturalitás: a mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között.  – Békéscsaba, Békés Megyei Munkácsy Múzeum, 2012. ; p.: 360.-
  • Tomka Mihály: A közművelődés Mezőberényben 1945-ig [szakdolgozat].- Debrecen, Tanítóképző Int., 1975. p.: 55

Magamról röviden:

201502_Szakmaibarangolasok_Kaszaper_3

Érettségi után nyomdászként dolgoztam kb. 10-12 évet. 1985. január 1. óta vagyok könyvtáros valamilyen szinten. Eddig szinte csak módszertanos nem voltam. Dolgoztam két szakkönyvtárban, iskolakönyvtárban, fiókkönyvtárban, városi közművelődési könyvtárban is. Községi könyvtárban kezdtem Bogácson képesítés nélkül, ahova házasság által s a feleségem munkahelye miatt kerültem, 170 km-re a korábbi lakóhelyemtől. Két év múlva alapfokút végeztem Miskolcon, tíz évre rá az asszisztensit Egerben. 2004-ben elvégeztem Nyíregyházán a főiskolát, ahol a közművelődési könyvtáros képzettségemet kiegészítettem információs menedzser szakiránnyal. Olykor írok a lakóhelyem lapjaiba. Verset mondok örömmel amatőrként, ám művészi igénnyel. Az egyetemes emberi értékek mentén hordozom életkémet. A főiskola elvégzése után kevesebb lehetőségem adódott könyvtáros életre. Szeretnék még sokáig dolgozni könyvtárosként! Életfölfogásom szerint a helyes emberi kapcsolat érték, szerintem innen indul ki minden és oda is tér vissza. Az olvasóköröket leginkább az értékek átörökítése miatt hoztam létre.

Benyovszky Pál Márton
községi könyvtáros
Kaszaper – Mezőberény 

Comments are closed.

Blog Home