Egy ízig-vérig debreceni tárlatról

Posted by zondaz - május 2nd, 2015

201502_Szervezetielet_HBSZ_Csokonai

Csokonai emlékszoba, Debreceni Református Kollégium

Az MKE Hajdú-Bihar megyei szervezetének tagjai 2015. március 23-án, délután a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában gyűltek össze. Meghallgattuk dr. Keczán Mariann muzeológus ismertetését a Debreceni Református Kollégium állandó Csokonai-kiállításáról és a Csokonai-kutatások legújabb eredményeiről. Valamennyien örömmel vettük kézbe a Csokonai emlékszobát látogató diákok számára összeállított múzeumpedagógiai füzetet (címe: Csokonai Vitéz Mihály és Debrecen).

Dr. Keczán Mariann részletesen beszámolt nekünk az általános és középiskolás csoportok tárlatlátogatással kapcsolatos tapasztalatairól. Mindannyiunkat érdekelt, vajon hogyan sikerül a múzeumpedagógusoknak a mai gyerekekkel megismertetni a korabeli Debrecent, az akkori életet és Csokonai családját, a költőóriás személyiségét. A költő apja egyetemet végzett, kísérletező hajlamú borbélymester volt. Orvosi receptjeiből is olvashatnak néhányat a gyerekek. A köpölyözőre és az érvágó eszközre bizonyára emlékeznek majd a kiállításból. A költő az egészséges életmódot mindig fontosnak tartotta: a füzetben olvasható, számos tanácsa ma is betartandó! Barátja, Fazekas Mihály hatására elmélyedt a botanikában. A földrajz is foglalkoztatta: a gyerekek számára érdekes, amikor a kiállításon megkereshetik a Kanári-szigetekről Csokonai által készített leírást. Nem járt ott, de elképzelte, milyen lehet.

Természetesen mi is kíváncsiak voltunk a költő kicsapatásával kapcsolatos legújabb kutatásokra. A kollégiumi regulát többen is megsértették akkoriban, ám a legsúlyosabb büntetéshez az ürügyet egy ún. „macskazene” szolgáltatta, amikor Csokonai a Nagyerdőn diáktársai körében gúnyos dalt énekelt tanára, Szilágyi Gábor viszonyáról egy cselédlánnyal. Noha Csokonai akkoriban már készült a Kollégiumból való távozására, mégis nagyon fájt neki a döntés, amit „Búcsúzó beszéde…” is mutat. A füzet ezt a beszédet is tartalmazza rövidítve. A költő kiterjedt levelezéséből is válogattak.

Végül szó esett a Csokonai-kultuszról. Ennek kialakításában nagy szerepe volt a költő édesanyjának, özv. Csokonai Józsefné Diószegi Sárának, aki levélben kérte fel az ismerősöket, barátokat emlékeik megírására, továbbá összegyűjtötte fia kéziratait, előmozdította azok kiadását. Csokonai arcképének, alakjának ábrázolása a kor képzőművészeti stílusához, mintsem a valósághoz igazodott. A kiállítást végigjárva ezt is megfigyelhettük. A debreceni művészek folyamatosan ápolják a Csokonai-kultuszt és alkotásaikkal gazdagítják az emlékszoba anyagát: legutóbb Burai István festőművész, grafikus, szobrász színes ólomüveg-mozaikja (Toroczkai Oszvald 1938-ban készült, hetven éve elpusztult ólomablaka helyére) és Szilágyi Imre grafikusművész rézkarc-sorozatának darabja került be az emlékszobába. A 2015 januárjában nyílt, felújított emlékszobát öröm és tanulságos élmény volt újra látni!

Szabó Eszter
Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ

Comments are closed.

Blog Home