Engel Judit, az alkotó könyvtáros

Posted by zondaz - március 8th, 2015

Engel Judit

Engel Judit

Engel Judit 1967. március 13-án született Egerben. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola után az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola rajz szakát végezte el. Könyvtárosként 1988-tól 1995-ig a füzesabonyi Városi Könyvtárban dolgozott. A képzőművészet mellett a zene is mindig nagyon fontos volt számára. Kilenc évig járt zeneiskolába, és ha ideje engedi, azóta is szívesen  játszik zongorán, fuvolán. Húsz éve talált rá az Országos Idegennyelvű Könyvtár Zeneműtárára, ahol az olvasószolgálati, zenei szaktájékoztatási feladatok mellett 2006-tól szervezi az „Alkotó könyvtáros” sorozat művészeti kiállításait is. Szabadidejében akvarelleket fest.

 

Munka közben

Pihenés közben

Munka közben

Pihenés közben

Kiállításai:

A 90-es években Egerben önálló és csoportos kiállítások

2006. Budapest, Országos Idegennyelvű Könyvtár

2013. Csongrád, Csemegi Károly Könyvtár

2014. Tatabánya, József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Népház Úti Fiókkönyvtár

Alkotás közben

Alkotás közben

Képeim többnyire tájakat, városrészleteket, kikötőket ábrázolnak. A témaválasztás nem véletlen, nagyon szeretek utazni, „úton lenni”, bolyongani idegen városokban, elmerülni a hangulatokban, felfedezni zegzugos helyeket, sikátorokat, vagy épp monumentális épületeket, tereket.”– vallja Engel Judit.

Mi az, amit igazán fontosnak tartasz az életben?

Emberi kapcsolatok. Rátalálni azokra a tevékenységekre, amikkel szívesen töltjük időnket, és szakítani is ezekre elegendő időt.

Mit jelent számodra a könyv és a könyvtár?

Szellemi töltődés, új felfedezések.

Kik voltak a (szakmai és alkotói) példaképeid, segítőid? Kik voltak, akik sokat jelentettek számodra és követendő példaként jelentek meg életed során?

Sokat jelent/jelentett a kiegyensúlyozott otthoni, családi légkör most is, gyerekkoromban is. Sok érdekes és értékes ember vett körül a családban, akikre felnézhettem. Szerencsére volt jó pár olyan tanárom is, akik nemcsak a tanulnivalót adták át, hanem a személyiségük, kisugárzásuk is jó hatással volt a diákokra. A könyvtáros szakma a „családból jött”: édesapám, bár eredetileg matematika – fizika szakos tanár volt, később szintén könyvtárosként dolgozott, éveken át.

Milyen egy jól sikerült napod?

Kétféle módon érezhetem ezt. Egyik (egész egyszerűen hangzik): ha sikerül sok mindent elintéznem a napi kitűzött feladataim közül (házimunkák…), és emellett a gyerekeimmel is jókat beszélgetünk a napi történésekről, erről-arról… Másik: amikor történik valami, új élmények érnek (utazás, barátokkal találkozás, családi események…).

Fotók, plakátok, festmények, melyeket szívesen látnál szobád falán:

Lányom rajzai.

Kedvenc filozófusod:

Marx, Hume és az ókori görögök.

Egy idézet kedvenc versedből:

„…Gyakorlatilag? – sütött be a Hold –
gyakorlatilag mi mindannyian
az árapályjelenség hatása alatt
cselekszünk és nem vagyunk már beszámíthatók.”

(Kemény István: Vitáznak Rómáról)

Zene, amit szívesen hallgatsz:

A zene, mint „érzéki zsenialitás” (ahogy Kierkegaard kifejezte), fontos része (kiegészítője?) életünknek, és mivel sok és sokféle zenét hallgatok, hosszú lenne a felsorolás. Azért mégis néhány név, akik nagy kedvencek: Max Richter, Sibelius, Arvo Pärt, Beethoven, Vivaldi, Philip Glass, Ludovico Einaudi, Marianne Faithfull, Einstürzende Neubauten, Blixa Bargeld, Nick Cave, Tom Waits, David Bowie és még sorolhatnám… Szinte mindig szívesen hallgatok zenét, ha tehetem, munka közben, autóban, otthon, a hangulatoknak épp megfelelőt.

Mit csinálsz szabadidődben, amikor nem rajzolsz vagy festesz?

Alig van szabadidőm, rajzolásra, festésre sem igazán jut. De ha mégis: biciklizés, futás, kajakozás, zongorázás, fuvolázás, túrázás, „kézműveskedés.” És persze mindig jó összejönni barátokkal, jókat beszélgetni…

Zene, amit szívesen játszol:

Bach, Philip Glass.

Merre jártál a világban?

Sorolhatnék jó néhány európai országot, de talán így egyszerűbb erre válaszolni: legészakibb ország Svédország; legdélibb: Görögország/Kréta; legnyugatibb: Spanyolország; legkeletibb: Oroszország (Moszkva).

Egy utazás mindig nagy élmény és nagy kaland. Utazásaid során előfordultak úgymond „nem mindennapi események és történések?”

Ó, szinte minden utazáson történik valami különös kaland, ezekről oldalakat lehetne írni! Pl. mikor Erdélyben még 19 évesen egy eldugott kis faluban kizártuk magunkat az autónkból… Fél napig tartott, mire kinyitottuk, közben körénk gyűlt a fél falu… Huszonévesen barátnőimmel hátizsákkal jártuk a világot. Akkor még nem volt internet, mobiltelefon, sokszor úgy indultunk reggel, hogy még nem tudtuk, hol fogunk aludni. Minden nap külön-külön is nagy kaland volt, stoppoltunk, gyalogoltunk, rengeteg érdekes emberrel találkoztunk. A legnagyobb élmény talán Kréta volt. A nyolcvanas évek végén jártunk ott először, és közel három hétig barangolhattunk a szigeten. Legutóbbi utunk tengeri kajaktúra volt Montenegróban. Csodálatos vidék, és egészen más vízről megközelíteni a látnivalókat. Nem mindig volt könnyű az indulás, volt olyan, hogy a hirtelen jött vihartól semmit nem lehetett látni a parton, jégeső is esett, egy óra múlva viszont már ragyogó napsütésben, nyugodt tengeren szállhattunk vízre.

Ahová még szeretnél eljutni az életben:

Bárhová szívesen mennék, de azért vannak álmok, pl. Grúzia, Feröer szigetek, Dél-Franciaország.

Mit jelent számodra a művészet?

Nélküle jóval sivárabb lenne az életünk. De itt egy jó kis idézet is ezzel kapcsolatban: „A művészet annak bizonyítása, hogy a megszokott rendkívüli.” (Amédée Ozenfant)

Mi a véleményed a mai kortárs festészetről?

Szeretek kortárs kiállításokra járni, sokszor izgalmasabb élmény egy klasszikus múzeumnál. Vannak nagyon jó ötletek, alkotások. Amit nem szeretek: amikor a tartalom, mondanivaló egyáltalán nem társul vizuális élménnyel. Úgy gondolom, bármerre is tart a festészet, ez alapvetően egy vizuális kifejezési eszköz, erről nem lenne szabad megfeledkezni. Nem elég, ha csak a gondolatainkra hat egy mű!

Napjaink és a régebbi korok művészei közül kiknek a művészete hatott Rád leginkább, kik azok, akiknek alkotásai példaértékűek számodra?

Sok minden sokféleképpen hat ránk, nehéz példákat mondani. Szeretek kiállításokra járni, albumokat, folyóiratokat nézegetni, csodálni egy-egy képet. Ezek nyilván hatással vannak rám, de ha én kezdek festegetni, az már ettől nagyrészt független. Az akvarell egyébként is olyan technika, amire leginkább magunknak kell ráéreznünk.

Mi befolyásolja az akvarelljeid színvilágát?

Az adott téma hangulata.

Vannak olyan rajzaid, akvarelljeid, amelyektől nem szívesen vállnál meg?

Egyiktől sem válok meg szívesen, szeretek mindent megtartani. Persze vannak kedvencek.

Munkád során kiknek szerveztél kiállítást, kiket mutattál be eddig az OIK „Alkotó könyvtáros” sorozatban?

Csabonyi Klára (FSZEK, Budapest)
Martinovitsné Kutas Ilona emlékkiállítás
Gyergyák Edina (Állami Egészségügyi Központ Orvosi Könyvtár, Budapest)
Szakmári Klára (Budai Nagy Antal Gimnázium, Budapest) – márványozott textilek, tárgyak
Antal József ny. könyvtáros, művésztanár (Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján)
Mándli Gyula (Katona Lajos Városi Könyvtár, Vác) – fotók
Nagy Edit (József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya)
Korompay Dóra – festőművész (OMIKK, Budapest)

Jövőbeni terveid, álmaid, vágyaid?

Jó lenne több szabadidő…

Párizs

Iraklion

Párizs

Iraklion

 

Madrid

Madrid

  

Rethymno 1

Rovinj

Rethymno

Rovinj


Rethymno

Rethymno


Aki kérdezett, és aki Engel Juditnak sok szabadidőt,
sok sikert és még nagyon sok szívet-lelket gyönyörködtető akvarellt kíván:
Keszi Erika Zsuzsanna

Leave a Reply

*

Blog Home