A könyvtár új útjai
Beszámoló az MKE Társadalomtudományi szekciójának és a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának közös szervezésű mini konferenciájáról
Az MKE Társadalomtudományi szekciójának és a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának közös szervezésű mini konferenciája 2014. október 30-dikán a „Korszerű szolgáltatások – kreatív felhasználóknak” alcímet viselte. 2012 óra ez már a harmadik mini-konferencia volt, ahol aktualitásokkal, a könyvtárak működését érintő kérdésekkel, új szolgáltatásokkal, új módszerekkel, technikákkal ismerkedhettek meg az érdeklődők. 2014-ben két előadás a két nagy múltú könyvtár kettős funkciójú jelenéről, két előadás pedig a könyvtárosok tudományos kutatást, publikációt támogató munkájáról szólt.
Az első előadást Nagy Zsuzsanna (Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtár) tartotta Hagyomány és lelemény az egyetemi könyvtárakban. Könyvmúzeum és/vagy innovatív vállalkozás címmel. A főigazgató asszony előadásának elején bemutatta az egyetemi könyvtárak környezetét, többek között az intézmények állandó és változó feladatait, tevékenységét, valamint azt, hogy a négy meghatározó tényező: a jogszabályalkotó állam, a felhasználó, a könyvtár és a fenntartó között milyen kapcsolat van. Ezt követően sorra vette az egyetemi könyvtárak hagyományos tevékenységi köreit, valamint az intézmények előtt álló újabb szerepeket, feladatokat. A hagyományos tevékenységek sorában említette a gyűjteményépítéssel kapcsolatosakat, beleértve az állományapasztás fontosságát is. Ide tartozik a (máshonnan is átvehető) bibliográfiai feldolgozó munka, valamint az olvasótermi szolgáltatás is, melynél egyre hangsúlyosabb a tanulási tér fontossága, az együtt-tanulásra való igény, melyet a könyvtár csoportos tanulószobák biztosításával igyekszik megoldani.
Az újabb szerepek és tevékenységek kapcsán előadónk többek között az elektronikus tartalmak hozzáférése során szükséges intuitív, egyszerű kereső felületek (Google-érzés) iránti igényről beszélt. Az integrált könyvtári rendszerekkel szemben komoly az elégedetlenség mind a könyvtárosok, mind pedig a felhasználók részéről, mivel ezek a rendszerek nem mindig tudnak egyéb rendszerekkel együttműködni, sokszor pedig redundáns munkafolyamatokat indukálnak. A jövő irányának tűnik a szoftver, mint szolgáltatás (SaaS modell).
A régi szerephez kapcsolódó új tevékenységek körében az oktatás, a tanulás és ezen belül az információs írástudás támogatását hangsúlyozta. Az oktatás támogatásával összefüggésben kiemelte, hogy már nem a könyvtár a tananyag egyedüli szolgáltatója, ugyanakkor fontos, hogy a könyvtár részt vegyen az e-learning rendszerben, mert jogkezelési feladatai vannak. Szó volt az intézményi elektronikus tankönyvkiadásról, a különböző digitális gyűjtemények (pl. Digitális Tankönyvtár) fontosságáról. A szabadon hozzáférhető, nyílt oktatás támogatásában új irányok is megjelentek, hogy a hagyományos anyagok mellett (videó, olvasás) interaktív használói fórumokat is biztosítson, amelyek segítenek a diákoknak és az oktatóknak a közösségek kialakításában.
A könyvtár fontos tevékenysége az oktatás, tanulás támogatása. Az információs írástudás (meta-műveltség) segítésére tanrendbe beilleszthető moduláris képzéseket, és egyedi tréningeket tartanak. A könyvtárosok különféle szakterületeknek megfelelő segédleteket, segédanyagokat dolgoznak ki. Fontos a közösségi hálók szerepe is e támogató munkában.
Az oktatás és a tanulás támogatásával összefüggésben fontos a könyvtár értékének demonstrálása. A mennyiségi és a minőségi mutatók egyaránt fontosak, de az eddigi statisztikák helyett új mutatókat kell kitalálni, melyek bizonyítják, hogy a könyvtár működtetésébe befektetett eszközök milyen megtérülést hoznak, pl. jobbak lettek-e a hallgatók, csökkent-e a lemorzsolódás. Lényeges, hogy a könyvtár értékét be kell mutatni minden érdekeltnek, így például a fenntartónak és a felhasználóknak is.
Az egyetemi könyvtárak új(abb) tevékenységei sorában említette főigazgató asszony a kutatás támogatását, ez utóbbi vonatkozásában a tudománymetriai szolgáltatásokat, a különböző repozitóriumokat. A repozitórium egyetemeken és kutatási intézményekben működő dokumentumszerver, amely tudományos publikációk archiválására és azok díjmentes hozzáférhetővé tételére szolgál. A könyvtárosok segítik az oktatókat a szerződések megkötésében is. A könyvtárosoknak egyre nagyobb a szerepük a kutatási adatok kezelésének támogatásában is, vagyis az adatok gyűjtése, kezelése és megőrzése is fontos feladat, hiszen így állnak össze a nyílt hozzáférésű adatrepozitórumok. Kialakulóban van az adat-könyvtárosi szakma, az új könyvtári szolgáltatásokhoz kapcsolódóan pedig különböző segédletek, útmutatók is megjelennek.
A főigazgató asszony az egyetemi könyvtárak sikerhez vezető útjának legfontosabb elemei között említette a kommunikáció, a marketing, a publicitás fontosságát, azaz: „Merjünk sikeresek lenni”! Szintén elengedhetetlen a sikerhez a szakmai érdekképviselet megléte, az új lehetőségek keresése, a ki nem elégített igények feltérképezése, a változtatás, a kockázat vállalása, a „startup” (innovatív, vállalkozó, „piacképes”), és a kudarctűrő gondolkodás elsajátítása. Az előadás végén elhangzott: „Nyugodjék békében!”, azaz a régi könyvtármodellt, illetve a könyvtár-, ill. könyvmúzeumról alkotott képet és az ehhez kötődő gondolkodásmódot el kell engedni és jóval nagyobb teret kell adni a könyvtárakban az innovatív, vállalkozó gondolkodásnak, szemléletnek, természetesen megtartva a „hagyományos” képből a jövőbe mutató, előrevivő elemeket. Örök közhely, hogy a megvalósítás csak együttműködéssel lehetséges!
A második előadást Lukácsné Varga Judit osztályvezető, (Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtár) tartotta Á la Corvinus – oktatói profilszeletek címmel. Előadásában a legnevesebb közgazdászokról szóló TOP25 listán szereplő, illetve a Corvinus Egyetem oktatói közül választott ki neveket, hogy bemutassa, hogy az egyes kutatóknak milyen Web 2.0-ás tudományos profiljai vannak. Minden kutató esetében alapvető, hogy legyen MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) profilja. E mellett több tudományos profil is létezik, amelyet az oktatók érdeklődésüknek, koruknak megfelelően használnak, (vagy nem használnak,) ezek a következők: ResearchGate, Google Scholar, LinkedIn, RePEC (Research Papers in Economics), Academia.edu. Az oktatók a könyvtár segítségével tanszéki, egyéni honlapot is kialakíthatnak, és van, aki a Facebookot is használja a hallgatókkal való kapcsolattartás során. A kutatók általában saját maguk intézik az ügyeiket a tudományos hálózatok terén. A könyvtárosok segítsége a „középmezőnytől” a „lemaradottakig”, illetve a kissé bátortalanabb kutatók esetében szükséges.
A harmadik előadást Hoffmann Ádám osztályvezető (Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtár) tartotta Repozitórium a tudományos publikációk nagyobb láthatóságáért. A Corvinus Kutatások négy éve címmel. Az előadó a Corvinus Kutatások adatbázist (repozitóriumot) mutatta be, amely az egyetemen keletkező szellemi termékek, kutatási eredmények digitális formában való összegyűjtésére, hosszabb távú megőrzésére és azoknak a hazai és nemzetközi szakmai közéletben láthatóvá tételére szolgáló online gyűjtemény. A repozitórium 2010 őszétől működik. Elérhetősége: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/
A repozitóriumban tudományos publikációkat, azaz cikkeket, konferencia előadásokat, műhelytanulmányokat, könyveket és könyvrészleteket találunk. Jelenleg kb. 1400 dokumentumot tartalmaz az adatbázis. A publikációk feltöltése történhet önállóan (önfeltöltés), de a könyvtáros által történő feltöltés szerepel elég nagy súllyal. A jelenlegi dokumentumnak mindössze csak a 15–20%-a került a repozitóriumba önfeltöltéssel. Maga az önfeltöltés egyszerű dolog, egy felhasználóbarát, jól kezelhető felületet (űrlapot) kell kitölteni. Az önfeltöltéshez a regisztráció után e-mailben kell jogosultságot kérni. Lehetőség van a feltöltésre az MTMT-n keresztül is, a SWORD protokoll segítségével. A betöltött adatokat és a feltöltött fájlokat a könyvtárosok ellenőrzik, mivel a feltöltött anyagok jogszerűségét is biztosítani kell. A formai megjelenés mellett a tartalmi feltárás is fontos, a közelmúlt újdonságai sorában említette az előadó a JEL Classification System alkalmazását, mint párhuzamos tárgyszó rendszert. A repozitórium kompatibilis hazai (MTMT) és jó néhány nemzetközi projekttel is.
A negyedik előadást Rózsa Dávid főigazgató-helyettes tartotta (Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára) Szakkönyvtár a holnap határán. A KSH Könyvtár, mint kulturális központ és tudományos műhely címmel.
A KSH Könyvtár az a könyvtár Budapesten, amely a FSZEK mellett leginkább törekszik közkönyvtári szolgáltatások nyújtására. Frekventált helyszíne, a gyűjtemény minősége és nagysága (több mint 900 ezer kötetes állománya), kötelespéldány-jogosultsága indokolta a nyitást a II. kerületi lakosok felé. 2012 óta kölcsönözhetnek is, ezzel ugrásszerűen megnőtt a látogatók száma. Fontosnak tartják a közösségi programok szervezését, kulturális értékek közvetítését ugyanúgy, mint a szaktudás-termelésben (önálló kutatásokkal és kiadványokkal) való erőteljes részvételt annak érdekében is, hogy a lassan 150 éves könyvtár megújulhasson. A közösségi programok részeként folyamatosan fogadnak csoportokat, különféle rendezvényeket szerveznek, és ide kapcsolódik a középiskolákkal való jó kapcsolat fenntartása is. Közkedvelt szolgáltatás a „Születésnapi csomag” készítés, mellyel nagy bevételre tett szert a könyvtár.
A KSH honlapján elérhető „Tudásbázisokban” digitalizált statisztikai kiadványok érhetők el (Fényes Elek – tudásbázis, Statisztikai tudásbázis – pl. Statisztikai évkönyvek 1885-től 1910-ig). Itt érhető el a Népszámlálási Digitális Adattár (Néda) is, amelynek célja a nyomtatott népszámlálás-kötetek szabadon hozzáférhetővé tétele az Interneten. Az adattár több mint 360 kötetet tartalmaz, és több mint 200 év anyagát fogja át 1784-től 1996-ig (http://konyvtar.ksh.hu/neda). A digitalizálás sorában folytatják a Magyar statisztikai közlemények 1902 és 1943 között megjelent 116 kötetének digitalizálását.
A könyvtár, mint kutatóműhely több fontos sorozatot is megjelentet, így például a Számok és történelem címűt, amely az 1970-es évek után idén indult újra, benne jelent meg Sebők László összeállításában Az 1949. évi népszámlálás anyanyelvi és nemzetiségi adatai településenként című kiadvány. A KSH új sorozatot is ad ki idén a Statisztikai történetei címmel, melyben a statisztika- és népességtudomány nagy alakjainak életrajzait olvashatjuk. Az off-line kiadványok sorában az Arcanummal közösen készítették el a Magyarország történeti helységnévtárai sorozatot, a Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának közleményeit, valamint a Néda off-line formáját. A szakkönyvtár a Területi Statisztika című kiadvány, valamint annak elődlapjai cikkeinek analitikus feltárását is végzi, valamint az MTMT-ben is adminisztrálja a KSH kutatóit, valamint munkáikat is.
A kutatástámogatás és tudásmenedzsment részeként indították el a Digistat rendszert, melyben összegyűjtik az elektronikusan elérhető nemzetközi statisztikai kiadványokat. Folyamatban van egy értelmező, kétnyelvű statisztikai szótár létrehozása is, valamint kísérleteznek egy hivatkozásokat kereső szolgáltatással is (Mathias adatbázis), mely a magyar nyelvű statisztikai szakirodalom irodalmi hivatkozásait gyűjtené össze.
A mini-konferencia idén is szépszámú hallgatóságot vonzott. Az újdonságokra fogékony tagtársak és érdeklődő kollégák mindig szívesen hallgatják a „könyvtár új útjairól” szóló előadásokat. A Társadalomtudományi szekció a jövőben is folytatja a hasonló, aktuális témákról, követendő szakmai gyakorlatokról szóló rendezvények megszervezését.
Varga Tímea – Villám Judit,
Országgyűlési Könyvtár