Beszámoló a Jogi Szekció őszi szakmai napjáról

Posted by zondaz - december 31st, 2014

 – 2014. november 5. –
”…e percznek irtózatos nagyszerűsége szorítva hat le kebelemre.„ (Kossuth)

12_Szervezetielet_Jogi_OGYKAz MKE Jogi Szekciója 2014. november 5-én tartotta meg őszi szakmai napját, melynek szervezését és megrendezését az Országgyűlési Könyvtár munkatársai vállalták fel Markója Szilárd és dr. Tóth Éva vezetésével.

Nagy örömmel fogadták ezt szekciónk tagjai, hiszen így lehetőséget kaptunk arra, hogy a Markója Szilárd igazgató úr vezetése alatt minden tekintetben hatalmas megújuláson átesett intézményben lezajlott eddigi változásokat megismerhessük.

Sándor Gertrud, a Jogi Szekció elnöke és Markója Szilárd, az Országgyűlési Könyvtár igazgatója a Deák-teremben üdvözölte a megjelenteket, melyen szekciónk 42 fővel képviseltette magát. Igazgató úr köszöntőjében rámutatott arra, hogy az utóbbi években sok változás történt az Országgyűlési Könyvtárban. A legszembetűnőbb talán az, hogy a korábban leválasztott tereket az átépítés során megnyitották, így nagyobb és a Duna-felőli ablakok révén világosabb terek várják most az ide látogató olvasókat. Az átépítés során törekedtek az eredeti állapotok visszaállítására és az olvasói terek növelésére. A látványos külső megújulás mellett önmagukért beszélnek a tartalmi újítások, melyek révén hatékonyabb munkaszervezéssel zajlik a szolgáltatás. A régi nyolc szervezeti, osztályból kettő lett: Nyilvános Szolgáltatások Osztálya és a Gyűjteményszervezési Osztály. Az intézményvezető kiemelte a tervszerű állományapasztás, a digitalizálás, az összehangolt szolgáltatás-fejlesztés, a közös és egységes adatbázis-kezelés, a projekt-alapú gondolkodás és a könyvtári marketing fontosságát.

A bevezetőben elmondottakat erősítették meg és mutatták be az ezt követő előadások is. Elsőként dr. Varga Tímea mutatta be az Országgyűlési Könyvtár megújult szolgáltatásait. Mint elhangzott, a Nyilvános Szolgáltatások Osztálya 19 alkalmazottal látja el hagyományos szolgáltatások mellett a szakreferensi szolgálatot, ami egyik legfontosabb eleme a megújulásnak. Nyolc szakreferens hét tudományterületről gyűjt információkat, s végez teljes körű tájékoztatási tevékenységet. A hagyományos értelemben vett olvasószolgálat mellett un. háttérügyeletes és távhasználati háttér ügyelet segíti az olvasószolgálat munkáját. Az utóbbi szolgáltatás az elektronikus úton, telefonon, illetve a Libinfon érkező kérdések megválaszolását végzi, de tervezési fázisban van a „Kérdezze a könyvtárost” lehetőség bevezetése is az intézmény honlapján. Mindezek mellett hangsúlyos szerepet kap könyvtár életében a PR és a marketing, ezért az olvasást és a könyvtárakat népszerűsítő elgondolásokban, egyetemi programokban, kiállítások, intézménylátogatások szervezésében is részt vesz az OGYK. Új elemként jelent meg ezen a téren az Egyetemi-kutatóintézeti projekt, melynek célja a szolgáltatások, információs források megismertetése, az olvasók számának, a könyvtár ismertségének növelése.

A délelőtt további részében a különgyűjtemények bemutatására került sor:

Czákné Szomor Ildikó az Európai Unió Letéti Gyűjteményről szólva elmondta, hogy az OGYK európai dokumentációs és információs tevékenysége 1970-ben kezdődött, az 1999-ben létrejött a letéti gyűjtemény napjainkra már 180 pfm olvasótermi dokumentumot biztosít a könyvtárlátogatók számára. Káposztás Edit előadása az ENSZ Letéti Gyűjteményt és a Külföldi Parlamenti Gyűjteményt mutatta be, melyben a hivatalos kiadványok (pl.: ülések jegyzőkönyvei, napirendi pontokhoz tanulmányok, javaslatok, jelentések, határozatok), illetve a kereskedelmi forgalomba kerülő kiadványok (pl.: monográfiák, folyóiratok, évkönyvek, statisztikák stb.) találhatóak meg. Miután Káposztás Edit „vezetésével” megismerkedhettünk az ENSZ intézményeivel, dokumentumaival, azok elérési útjával, sétára indult a csapat, s megtekintettük a megújult olvasói tereket. A röpke tárlatvezetés során a különgyűjtemények sorához csatlakozva Villám Judit szakavatott bemutatása során ismerkedhettünk meg a Magyar Parlamenti Gyűjteménnyel, melynek részét képezik a bizottsági jegyzőkönyvek is 1953-tól.

Rövid kávészünet után Boros Ildikó az állományapasztással, állománytisztítással kapcsolatos teendőket mutatta be. Boros Ildikó és Markója Szilárd igazgató úr is hangsúlyozta a tervszerű apasztásra fontosságát, hiszen legutóbb 25 éve került sor ilyenre. A hatalmas munkát segítette az a Könyvtári Bizottság, melynek javaslatai alapján dolgozták ki a munka ütemezését, illetve az apasztás fő szempontjait. A selejtezés során eddig 300 ezer dokumentummal csökkentették az állományt. A nagy körültekintéssel, átgondolt szempontok szerinti munka során főleg a többespéldányokat, töredékeket, tartalmilag elavult, más forrásban, illetve más hordozón is elérhető kiadványokat vonták ki az állományból. A gondosan kialakított selejtezési szempontrendszert szekciónk tagjai is jól hasznosíthatják munkájuk során.

A következőkben Boros Ildikó és Baba Enikő a könyvtár adatbázisainak átalakítását vázolta fel. A két előadó kronológiai sorrendben tárta elénk azokat a munkafolyamatokat, melynek eredményeként a nagyközönség által is használt, jól ismert és jól működő adatbázisok (pl.: Magyar és külföldi jogi adatbázis, PRESSDOK, HUNDOK, VPI) létrejöttek. Napjainkra azonban szükségessé vált ezek felülvizsgálata, megújítása. Ennek fő szempontjai többek között a formai és tartalmi feltárás egységesítése, új keresési felület kialakítása, a tudományterületek, nyelvek, dokumentumtípusok és gyűjtemények szerint tagolt átalakítás, illetve a válogatás helyett teljességre törekvés.

Az ebéd előtti program utolsó előadója dr. Redl Károly volt, aki a Digitalizált Törvényhozási Tudástárról, illetve e program folytatásáról, a DTT második ütemének kialakításáról számolt be. A már meglévő technikai feltételek és szakmai tudás felhasználásával további 150 ezer muzeális dokumentumot, illetőleg az Országház építésével kapcsolatos iratokat szeretnék elektronikus formában elérhetővé tenni.

Rövid ebédszünetet követően dr. Kedves Gyula az újrainduló Országgyűlési Múzeum virtuális tereibe kalauzolta el a Jogi Szekció tagjait. A főként diákokat célzó kiállítótér gazdag virtualitással, digitális megoldásokkal, újszerű látásmóddal, korszerű technikai alkalmazások segítségével mutatná be az alkotmányozás, illetve az országgyűlés történetét.

A képzeletbeli séta után valódira indultunk: a program zárásaként csoportunk ellátogatott a Parlamentbe, ahol egyórás idegenvezetés során megismerkedhettünk az épület történetével, betekintettünk az ülésterembe, s végigsétálhattunk a nyilvánosan látogatható termeken. Megtudhattuk többek között az is, hogy hol foglalnak helyet a képviselők, miként zajlik a szavazás, s olyan történelmi kulisszatitkokra is fény derült, minthogy egykor még egy lövés is eldördült a történelmi falak között. A napot a felújított Kossuth téren „Térséta” zárta.

Ismételten szeretném megköszönni minden kollégának, akik részt vettek az előkészítésben és a lebonyolításban, hogy ilyen feszített munkatempó mellett felvállalták rendezvényünk megszervezését. Szólnom kell még arról is, hogy kedves vendéglátó kollégáink a rendkívül tartalmas és hasznos ismeretanyag átadása mellett a szokásos vendéglátást saját készítésű finomságokkal is gazdagították, még kellemesebbé, meghittebbé téve ezzel ottlétünket.

Az Országgyűlési Könyvtár és a Jogi Szekció között eddig kialakult eredményes és jó kapcsolat folytatása reményében további munkájukhoz sok erőt, kitartást kívánok, egyúttal azt is, hogy országunk egyik szentélyéről elmondhassuk az ismert latin bölcsességet:

„Hic locus odit, amat, punit, conservat, honorat, nequitiam, pacem, crimina, iura, bonos.” (Ez a hely gyűlöli a gonoszságot, szereti a békét, bünteti a vétkeket, megvédi a jogokat, tiszteli a jókat.)

A beszámoló elkészítésében nyújtott segítségért köszönetemet fejezem ki közreműködő kollégáimnak: Balog Eszternek, Harmados Máriának és Nyikosné Szabó Ibolyának!

Hasznos linkek:

Sándor Gertrud,
az MKE Jogi Szekció elnöke

Leave a Reply

*

Blog Home