A Mezőgazdasági Szekció beszámolója

Posted by zondaz - augusztus 30th, 2014

10_Szervezetiélet_MSZ1

A könyvtári vándorgyűlések történetében először tartott önálló szekcióülést a Mezőgazdasági Szekció. Az ülésen öt előadás hangzott el. Az első kettő az oktatásról, a harmadik a felhasználók elvárásairól, az utolsó kettő gyakorlati alkalmazásokról szólt.

10_Szervezetiélet_MSZ2
Ács Renáta

Az első előadó Ács Renáta, a SZIE Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár munkatársa volt, aki  Mahara alapú e-portfolió használata az egyetemi könyvtárhasználati képzésben címmel tartott előadást. Elsőként az e-portfólió technikai kereteit ismertette az előadó. A SZIE Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár 2009 óta működteti a Moodle és a Mahara rendszereket. Mindkettő nyílt forráskódú rendszer, az első e-learning keretrendszer, a második e-portfolió szoftver. Az e-portfolióba az e-learningen keresztül lehet belépni. A rendszer külső felhasználók elől zárt, csak a hallgatók használhatják. Miért tanítják az e-portfólió alkalmazását az egyetemen? Az e-portfolió szerepel a tematikában az információs társadalom blokkban, mint az IKT kompetenciák fejlesztője. A tematikai egység célja, hogy fejlessze a digitális írástudást és a problémamegoldó képességet; Minden, a tantárgyat felvevő hallgatónak – legyen bármely tagozatos és szakos – végre kell hajtania a feladatot. A feladat nehézsége és egyben könnyebbsége is az, hogy vannak kötelező és választható elemek. Az értékelés az e-learning kurzusban zajlik. A tananyaghoz feladatok, ajánlott irodalom és források valamint videók csatlakoznak. A rendszer visszacsatolásra és értékelésre használható adatbázist is tartalmaz. A hallgatók a következő feladatot kapják: Készítsen egy olyan e-portfolió gyűjteményt, melyben szerepel személyes nézet, szakmai nézet és térkapcsolati nézet. A nézeteknél elvárás, hogy ne „csak” dokumentumok gyűjteményét hozzák létre. A megoldásnak bizonyos kötött elemeket kell tartalmaznia. Pl. Europass önéletrajz, médiaelemek alkalmazása. A hallgatók a feladat megoldása során szabadon használhatják a Mahara eszköztárát. A segítségeket a videókban találják meg, valamint a rendszer fórumot, üzenőfalat és e-mailt is biztosít a tanár-diák, diák-diák kapcsolattartásra. A hallgatói visszajelzések az e-portfólióval kapcsolatban jók, a fiatalabbak a feladatok elkészítésénél hajlamosak „ez én tudom” szemlélettel hozzáállni a feladathoz, míg az idősebbek óvatosabbak. A Mahara bár rendelkezik a közösségi oldalak minden alkotó elemével, de nem tud a Facebook vetélytársa lenni. És végül választ kaptunk a kérdésre miért fontos az e-portfólió. A tanári életpálya-modellnek része az e-portfólió készítése (az értékelés 50 %-át adja!). Ha esetleg lesz könyvtárosi életpálya-modell, talán ott is szükség lesz az e-portfólióra. Felsőoktatásban MA illetve MSc képzés része és esetleg álláskeresésnél is lehet használni.

10_Szervezetiélet_MSZ3
Szabó Péter

A következő előadó Szabó Péter Ph.D., a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar Építéstani Intézetének intézetvezető egyetemi docense volt. Előadása A felhő alapú tudástár felhasználási lehetőségei – Elektronikus oktatástámogatás címet viselte. Szabó Pétertől előadása kezdetén megtudtuk, hogy az elmúlt években megváltozott a felsőoktatási hallgatók oktatáshoz való hozzáállása. Szerinte a mai hallgatói gondolkodás a korábbi lineáris helyett mozaikszerű. A hallgatók figyelmét ma nehezebb lekötni, mint pl. 20 éve. 2000 óta rengeteg technikai változás történt a világban. Ennek is köszönhetően sokféle előadási mód található ma a felsőoktatásban, a hagyományos élőbeszédtől vagy felolvasástól a PowerPointos bemutatóig és a videóelőadásig. Hiába a számítástechnika elterjedése, még nem tudjuk, hogy viszonyuljunk hozzá. Szerinte a mostani fiatal generáció se ért jobban a számítástechnikához mint az őket megelőző generációk. A docens úr szót ejtett a ma divatos MOOC-ról (Massive Open Online Courses) is, melynek kapcsán kifejtette: felgyorsult világunkban nem lehet elvárni, hogy valaki végignézzen egy másfél órás videót. A legnagyobb baj szerinte az, hogy nem tudni mi lesz 5 év múlva, így nem lehet tervezni. Az oktatáshoz rengeteg anyag áll rendelkezésre a világon. Kérdés, fel lehet-e ezeket mind használni? Mit mond a szerzői jog? Zárt körben és az oktatás ilyen, szerzői joggal védett anyagot is fel lehet használni.

Az oktatásban történt változások után a Simonyi Károly Kar tudásfelhőjéről beszélt az előadó. A felhőtechnológia manapság nagyon népszerű, miközben sok kérdés és probléma vetődik fel vele kapcsolatban. Legegyszerűbb kérdés, mi van, ha megsérül? A kari tudásfelhő minden eleme meg van határozva, ki készítette azt, a szerzői jog milyen része vonatkozik rá. Gördülékenyebb, mint a pdf. A Karon sokféle tanár és hallgató található, akik sokféle platformmal rendelkeznek. Számukra úgy kell anyagokat készíteni, hogy azok mindenféle technikai eszközön működjenek. A kari tudásfelhő egyben közösségi háló is. Ez azért fontos, mert az a portál, amelyik nem tölt be ilyen szerepet, az megbukik.

10_Szervezetiélet_MSZ4
Varga László

Egy agrárkutató könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásai. Erre a címre hallgatott Prof. Dr. Varga László, a Nyugat-magyarországi Egyetem tudományos rektorhelyettese előadása. Az előadó rögtön az elején elmondta, hogy elvárások helyett inkább meglátásokról beszélne. A professzor úr tejipari mérnök így először azzal kezdte, hogy milyen lehetőségei voltak a szakterületi információszerzésre 20 éve és ma. 1994-ben a nyomtatott Dairy Science Abstracts és a CAB Abstracts szoftver segítségével lehetett tájékozódni. Ezekből lehetett fénymásolni vagy nyomtatni. 2014-ben a lehetőségek megsokszorozódtak. EISZ, Web of Science, Science Direct, Google Scolar, EBSCO, Akadémiai Kiadó folyóiratai, Lens szabadalmi adatbázis, Journal of Dairy Science, Nature stb. Ma minden azonnal rendelkezésre áll.  Kutatói szempontból az lenne az ideális állapot, ha minden létező folyóirathoz, könyvhöz, konferencia proceedingshez és egyéb, tudományos tartalmat hordozó dokumentumhoz korlátozás nélkül, teljes terjedelemben, szabadon (ingyen), azonnal (online), egy helyen hozzá lehetne férni.

Varga László ezután a könyvtár, oktatást és a kutatást támogató feladatairól beszélt. Fontos, hogy a könyvtári környezet oktató és hallgató számára egyaránt inspiráló legyen a tanulás és a kutatás számára. A könyvtárnak könyvtári és kutatás-módszertani alapismereteket kell átadni a hallgatóknak. Oktatni kell a diplomadolgozatok, doktori értekezések és tudományos közlemények készítéséhez kapcsolódó könyvtári ismereteket. A könyvtárak vállaljanak kezdeményező szerepet az intézményi repozitóriumok kialakítása, minősíttetése, működtetése és fejlesztése terén. Tudatosítsák az EISZ programban rejlő lehetőségeket (folyamatos és ingyenes hozzáférés fontossága!), a kutatókban. Nyújtsanak segítséget az MTMT naprakész állapotának megteremtésében a plágiummal kapcsolatos ismeretek átadásában, a parazita folyóiratok (ezek az open accessel élnek vissza) azonosításában, az egyetemi folyóiratok menedzselésében. Az érintetteket készítsék fel az open access világ térhódítására. Gyűjtsék az oktatók, kutatók hivatkozásait. Alkalmazkodjanak a mobil eszközök folyamatos térhódításához, kapcsolódjanak be a tananyag-fejlesztésbe. Ajánlott bekapcsolódniuk digitális tartalmak létrehozásába és szolgáltatásába. Támogassák a kutatók személyes marketingjét és segítsenek a tudományos közösségi oldalakban (Academia.edu, ResearchGate, stb.) rejlő lehetőségek jobb kihasználásában. Fontos a K+F+I tevékenység támogatása, az eredmények nyilvántartása. Ebben partnerek a rektori hivatal (rektorhelyettesi iroda), a karok, intézetek, tanszékek, doktori iskolák, kutatócsoportok, tudományos műhelyek, pályázati irodák, informatikai központ, gazdasági főigazgatóság, egyetemi kancellár.

Mindezen feladatok megvalósításához infrastruktúra- és humánerőforrás-fejlesztésre van szükség. Ahhoz, hogy a feltételek javuljanak a könyvtár(osok)at hatékonyabban be kell vonni a pályázati tevékenységbe. A könyvtári tevékenységben is szükséges a jelenleginél nagyobb mértékű nemzetköziesedés, a nemzetközi szakmai szervezetek tevékenységében való aktívabb részvétel. Szorosabb együttműködésre van szükség oktató/kutató és könyvtáros között. Ez erősíthetné a kölcsönös bizalmat és megbecsülést. A rektorhelyettes előadását végül egy az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának 2014. május 12-i előterjesztésében (A felsőoktatási könyvtárak bővülő szerepe az oktatásban és kutatásban) található idézettel zárta: “A Könyvtár tevékenysége meghatározó az intézmény minősége szempontjából, mert tevékenysége során válik láthatóvá az intézmény sajátos és egyedi tudásvagyona, mint akadémiai és piaci érték, amely lehetővé teszi a sikeres szereplést a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási piacon.”

A negyedik előadást Koroknai Sándor (Lengyel Menyhért Városi Könyvtár, Balmazújváros)  és Vámos Rita (SZIE Gépészmérnöki Kar Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum – Műszaki Dokumentációs Központ) tartotta A Koha nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszer bevezetésének tapasztalatai címmel. Koroknai Sándor kezdte az előadást, aki először a nyílt forráskódú szoftverekről, azok filozófiájáról beszélt. Kezdetben minden számítógépes program szabad volt. Nem léteztek licencek, a szoftvereket bárki használhatta és átírhatta. A 80-as években jelentek meg a zárt forrású operációs rendszerek illetve elindult az open source mozgalom. Ennek filozófiáját a GNU projekt határozta meg. Eszerint a szabad szoftver egyenlő a felhasználó szabadságával. Jog arra, hogy bármilyen céllal futtassák a programot, tanulmányozzák annak működését, és azt a szükségleteikhez igazíthassák. Jog arra, hogy másolatokat tegyenek közzé a felhasználók segítése érdekében. Jog arra, hogy tökéletesítsék a programot, és a tökéletesített változatot közzétegyék, hogy az egész közösség élvezhesse annak előnyeit. Mindezek előfeltétele a forráskód elérhetősége. Egy program akkor szabad szoftver, ha a felhasználók a fenti jogok mindegyikével rendelkeznek. A szabad szoftver nem egyenlő azzal, hogy ingyen szoftver. A nyílt szoftverfejlesztés nyílt innovációt jelent. A szabad hozzáférés miatt az aktív résztvevők száma sokszorosa a zárt forráskódú szoftverek esetén biztosítható létszámnak. A részvevők motiváltsága magas, a szoftverválasztás önkéntes. A sokféleség erősebb kontrollt is jelent a hasznossággal, funkcionalitással kapcsolatban. Előnye még a nyílt szoftverfejlesztésnek, hogy nincs függőség – a fejlesztés folytatódhat akkor is, ha a tulajdonos már nem szeretné fejleszteni szoftverét. A forráskód újrafelhasználható, ingyenes a kipróbálási lehetőség, és a program 100%-osan testre szabható. A programozók a szabad szoftveren gyakran nem fizetségért dolgoznak, így a legelhivatottabb programozók csatlakoznak a fejlesztéshez. Gyakori a frissítés, gyors a hibajavítás, a nyílt szoftver támogatja a nyílt szabványokat. Hátrányként említendő a programozók javadalmazásának hiányossága, az hogy a szoftverekhez viszonylag későn jelennek meg a dokumentációk és az adott szoftverhez sokszor nincs meg a kritikus tömeg.

A nyílt szoftverek előnyeinek bemutatása után Koroknai Sándor áttért a nyílt könyvtári szoftverekre. A világban rengeteg nyílt forráskódú könyvtári rendszer létezik. Ezek közül többet Magyarországon is használnak. Az Aigaion segítségével készült a Balmazújvárosi Annotált Bibliográfia, a DSpacet az ELTE Digitális Intézményi Tudástára használja, az EPrints a REAL- MTA Könyvtárának Repozitóriumnak szoftvere. Végül röviden bemutatta a KOHA-t amely 1999 szeptember 6-án indult el. A rendszer új-zélandi, világszerte 69 ország 667 intézménye használja (Európában jelenleg 132 könyvtár). Magyarországon TDK/OTDK konferencián szerepelt a téma (Koroknai Sándor: Ingyenes szoftverek használata könyvtári környezetben és azok hatásai, 2006-2007), de szakdolgozatban (Bálint Lea: Nyílt forráskód a könyvtárban: Koha. Szegedi Tudományegyetem, 2012 és Szűcs Ágnes: Online katalógusok keresési lehetőségeinek vizsgálata, Nyíregyházi Főiskola (2008)) is foglalkoztak vele. Előkerült a K2 kísérleti műhelyben és szócikk található róla a konyvtar.hu-n is.

Itt vette át Koroknai Sándortól Vámos Rita a szót, aki a KOHA részleteiről beszélt. A KOHA egy új-zélandi fejlesztésű integrált könyvtári rendszer. (A koha szó jelentése a maori nyelvben: ajándék, adomány.) Rendelkezik minden olyan funkcióval, amivel egy integrált könyvtári rendszernek rendelkeznie kell. Nyílt forráskódú, GNU (General Public License) alatt terjesztett, szabadon és ingyenesen elérhető rendszer. A KOHA-t eleve szabad szoftvernek szánva fejlesztették ki 1999-2000-ben. A program futtatásához Linux alapú szerver, Apache HTTP Server, MySQL adatbázis-kezelő és Zebra keresőmotor szükséges. A Koha Perl programozási nyelvben íródott, ezért azt is telepítenünk kell. A program telepítése egyszerű. A Koha Live DVD használatával minden összetevő egyszerre települ (Ubuntu Linux+Koha) Néhány utólagos rendszerbeállítástól eltekintve a szerver készen van. A kliens Koha administration menüpontjában testre kell szabni a könyvtári funkciókat. A Koha előnyei közé tartozik az ingyenesség, az hogy a program és OPAC-ja is böngészőben fut, így mindent meg lehet vele tenni amit egy böngésző is tud: visszalépés, nyomtatás bárhonnan és bármikor; új ablak nyitása akárhányszor, egyszerre többféle modul/menü/rekord stb. lehet megnyitva; oldalfordítás használata, ha szükséges. A KOHA modulok menüpontokkal érhetőek el, és egyszerre, egy környezetbe integráltan települnek. Hátránya, hogy csak nemzetközi support van hozzá és jelenleg magyarul nem telepíthető (az OPAC magyarra fordítása már készül).

A KOHA általános ismertetése után Vámos Rita a részletesen ismertette a különféle funkciókat. A program könnyen elérhető fő funkciói a kölcsönzés, olvasók, keresés, és az összes menüpont. Minden oldal alján megjelenik a nyelvválasztás, akárcsak az OPAC-ban. Menüpontok: kölcsönzés, olvasói nyilvántartás, összetett keresés, listakészítés, névadatbázis, időszaki kiadvány, beszerzés, statisztika, Koha adminisztráció, eszközök – hírek, üzenet. A beállításkereső felhozza a kívánt témával kapcsolatos beállítási mezőket: könyvtár és gyűjtemény beállítás, dokumentumtípus beállításai, olvasói kategóriák megadása, kölcsönzési beállítások, katalogizálási űrlap szerkesztése, szerzeményezési beálltások, Z39.50 beállítása. A KOHA több beépített MARC űrlappal rendelkezik (Book, Booklets, Workbooks), de saját űrlapokat is definiálhatunk a Default-ból, amely minden valahol használt MARC mezőkódot, almezőt és indikátort tartalmaz. A beállítás kicsit macerás, de elég egyszer végigcsinálni. A program authority adatbázissal is rendelkezik. A beépített egységesített név-, cím- és egyéb adatbázisok automatikusan működnek, csak ki kell választani őket az adott mezőnél. A Z39.50 protokoll jól működik, elég egyszer definiálni az adminisztráció alatt. Egyszerű és összetett keresést ismer a rendszer. Az előbbi mindig a fejlécben található. Új rekord és új példány létrehozása könnyedén indítható, meglévő rekord és példányadat módosítása, duplikálása, törlése biztonsági rákérdezés után elvégezhető. A katalogizálásnál a Z39.50 lehetőségét használhatjuk vagy válogathatunk a beviteli űrlapok között. Katalogizálás közben is válthatunk beviteli űrlapot, adataink megőrződnek. A bibliográfiai leírás elkészítése után a rendszer automatikusan a példányokhoz ugrik.

Olvasó regisztrációjánál a regisztrált olvasó a felső beviteli mezőbe írt névvel, vagy azonosító számmal megjeleníthető, illetve a betűrendes keresőből kiválasztható. Új olvasó rögtön kategóriába sorolva vehető fel, ami később megváltoztatható. Saját jelszó rögtön megadható az OPAC felülethez, így az olvasó tud hosszabbítani és látja a tartozásait. A visszavétel egyszerű. Beírjuk az olvasó azonosítóját, majd beírjuk a dokumentum vonalkódját.

Az OPAC minden oldalon elérhető. Saját fejléc készíthető és van KOHA fejléc is, ami az összetett keresés gombot és kosarat tartalmazza. A kosár az egyetlen elem, amely felugró ablakban jelenik meg. A kosár válogatható, nyomtatható, törölhető. Részletes nézettel is rendelkezik. A lap alján van a nyelvválasztás. Lehetséges az olvasói bejelentkezés, ez beállítás kérdése. A találati listák testre szabhatók. Részletes megjelenítésnél a szerzők neveire és a tárgyszavakra kattintással új keresés nyílik meg. Találati listánk előre-hátra lapozható, visszaléphetünk a listához, az elem nyomtatható, kosárba tehető, a rekord több formátumban kimenthető. MARC és ISBD nézete is van. A rendszert Magyarországon jelenleg egy helyen a SZIE Gépészmérnöki Kar Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum – Műszaki Dokumentációs Központjában használják, de iskolai könyvtárak is érdeklődnek iránta.

10_Szervezetiélet_MSZ5
Schwimmer Péter

Az utolsó előadást Schwimmer Péter, a Monguz Kft. munkatársa tartotta Mobil OPAC fejlesztés a Méliusz Könyvtárban címmel. Először a Monguz Kft. termékeiről beszélt röviden köztük az eCorvina utódjáról a Qultoról, majd arról, hogy miért fontos a mobil OPAC. Jelenleg a magyar felnőttek 35 %-a rendelkezik okostelefonnal és kétharmaduk rendszeresen internetezik rajta. Az általuk fejlesztett webapp okostelefon képernyőjére optimalizált weboldal. Céljuk az volt, hogy az adott eszközhöz (telefon vagy tablet) alkalmazkodjanak és mindig a legteljesebb élményt nyújtsák. 2013-ban vonták össze a Debreceni Városi Könyvtárat és a Méliusz Péter Megyei Könyvtárat. A könyvtár új arculatot készített magának és ekkor merült fel, hogy mobil OPAC-ot készíttetnek. A mobil eszközön való keresésnél fontos a gyors válasz. Ezért a számítógépen elérhető honlaphoz képest csökkentett funkcióval működik a mobil OPAC.

Miután befejeződtek az előadások, még egy feladat várt a Mezőgazdasági Szervezet tagjaira. Ki kellett találni az ajánlást a záró plenáris ülésre. Ajánlásunk a következő mondat lett: A mezőgazdaság fejlesztésének leghatékonyabb eszköze a mezőgazdasági szakembereket kiszolgáló szak- és felsőoktatási könyvtárak támogatása.

Horváth Tamás,
Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ,
az MKE Mezőgazdasági Szekciójának elnöke

Leave a Reply

*

Blog Home