A Helyismereti Szekció vándorgyűlési beszámolója

A helyismereti szekció 2011 óta nem tart külön éves összejöveteleket, hanem a „nagy egyesület” keretein belül szervezi és bonyolítja le szakmai programjait. Ez alkalommal Sándor Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének vezetője volt a soproni tanácskozás moderátora.

Fotó: Mándli Gyula

 Mándli Gyula elnök köszöntője után a Helytörténet, tudománytörténet, internet. Tájékozódás a digitalizált dokumentumok ködös világában című nyitó előadást hallgathatta meg a szép számú érdeklődő. Dr. Gazda István tanár úr, a Magyar Tudománytörténeti Intézet vezetője a tőle megszokott stílusban, sok humorral mutatta be azokat a legfontosabb internetes forrásokat, amelyekre minden helyismereti könyvtárosnak, kutatónak szüksége lehet. A téma elég száraz – honlapok értékelése egymás után -, mégis az előadó egy-két találó szóval, mondattal fel tudta kelteni, ébren tudta tartani az érdeklődést. Gazda István hangsúlyozta, hogy évente változó és bővülő tartalmak jelennek meg az interneten, nem összehangolt a digitalizáció, ezért zavaros a helyzet. Erre utal az előadás címében megfogalmazott „ködös világ” kifejezés is. Vannak központi elképzelések, de véleménye szerint nem az lenne a megoldás, hogy az 1711-1945 közötti korszak valamennyi nyomtatott művét központilag digitalizálnák. Nagymértékben el vagyunk maradva e téren a nyugattól, ugyanakkor sok magyar vagy magyar vonatkozású anyagot külföldi egyetemek, könyvtárak digitalizáltak, nem mindig a legjobb minőségben. Nagy a lemaradásunk bibliográfiailag is. Gazda István az MTA vonatkozó munkálatain túl részletesen ismertette a nagyobb magyar könyvtárakban, egyetemi székhelyeken és szellemi központokban, közgyűjteményekben folytatott digitalizálást és ezek eredményeit. Külön öröm volt, hogy elismeréssel szólt az esztergomi Vízügyi Múzeum kiváló anyagairól a forrásmunkák között. Az előadás remélhetőleg felkerül a megfelelő honlapra, így a részletekben is elmerülhetnek majd az érdeklődők.

Nagy érdeklődéssel vártuk a következő előadást, amit Zsidó családok kutatása köz-és magángyűjteményekben és adatbázisokban címmel Toronyi Zsuzsanna főlevéltáros, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója tartott. A témaválasztást, a helytörténet és a zsidóság kutatásának kapcsolódási pontjait a Holokauszt 70. évfordulója is indokolta. Az előadó részletesen ismertette a zsidó levéltárakban meglévő kutatási lehetőségeket, saját intézménye kutatókat segítő munkájának tapasztalatait. Ez pedig volt bőven, hiszen őket évente kb. 500 alkalommal keresik meg érdeklődő zsidó emberek a világ minden tájáról. Szerencsére a Dohány utcai zsinagóga szomszédságában megtalálható levéltár Európában a legteljesebb egységben fennmaradt ilyen gyűjtemény. Használata több speciális, így történeti, földrajzi, nyelvi és paleográfiai képzettséget igényel. Sőt a saját családjuk történetét felkutatni kívánók segítése nem csak metodológiai, de pszichológiai felkészültséget is kíván – mint mondotta. Toronyi Zsuzsanna részletesen ismertette azokat a segédleteket – köztük internetes „szerszámos ládákat” (toolkit) -, amelyek megfelelő kiinduló pontot jelentenek a kutatásokhoz. Részletesen értékelte a különböző forráscsoportokat, köztük az általuk digitalizáltakat is. Hangsúlyozta, hogy nyitottá és láthatóvá kell tenni a levéltárat, amely szemlélettel és gyakorlattal mi könyvtárosok is csak egyetérthetünk.

A vendéglátó város is kitett magáért, már ami az előadókat, előadásokat illeti. A szünet után a helyismeret és a természettudomány kapcsolatát elemezte és mutatta be Horváth Csaba, a helyi Széchenyi István Városi Könyvtár igazgatója. A természettudomány speciális területei: geológia, botanika, zoológia, természeti földrajz és művelőik: természettudományos muzeológusok, valamint intézményeik kevéssé voltak ismertek a helytörténet kutatók és könyvtárosok előtt. Mi, akik meghallgattuk az előadót, ezen előadás után valamelyest törlesztettünk ismerethiányunkból. Internetes források, adatbázisok kerültek terítékre, megismerkedhettünk olyan tájkutató programok eredményeivel, melyek publikációi fontos és eleddig szinte ismeretlen forrásokat jelentettek, jelentenek a csaknem kizárólag humán beállítottságú és végzettségű helytörténeti könyvtárosok számára.

Sopron történetének kutatása a magyar és a külföldi internetes források/adatbázisok felhasználásával volt a délelőtti rendezvény utolsó előadásának címe. Szinte mindenki régi ismerősként üdvözölte előadónkat, ifj. Sarkady Sándort, a Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatóját, szekciónk régi tagját. Mindenki tudta, mi következik e címből, és nem is csalódtunk. Sopron II. világháborús légitámadásainak amerikai forrásait, felvételeit, a felkutatásuk módszertanát hallhattuk. A magyar és amerikai források adatainak összevetése és értékelése számos érdekességgel, olykor – persze a téma komolyságát nem feledve – mulatságos részlettel szolgált.

A kötetlenség intelligenciája, avagy evés közben jön meg az étvágy – a helyismereti szekció ülésének második fordulója a Nyugat étteremben délután került megrendezésre. Erről a régi HKSZ tagok, és a szervezetbe belépni szándékozó új tagok eszmecseréjéről, miként a megelőző előadásokról is részletes tájékoztató fog megjelenni.

Dr. Horváth Géza,
József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya

További részletes beszámoló olvasható a rendezvényről itt.

Kiegészítés Dr. Horváth Géza írásához…

A HKSZ délutáni találkozójáról néhány gondolat. Szervezetünk, ahogy még néhány más szervezet is, válságban van. Az okokról is érdemes lenne beszélni, el is gondolkodunk rajta, de rögtön a kiutat is keressük. A szép hagyományokkal, évente önálló 3 napos konferenciával „rendelkező” szervezet tagjai a szervezet jellegénél fogva az ország különböző pontjain élnek és dolgoznak – éppen ezért nehéz az összefogása, összetartása. Ha kevés, vagy nincs olyan ember, aki a szakmai, személyi, gazdasági, jogi ügyeket vigye, intézze, akkor előállhat ez a helyzet. Ezt belátva ültünk le régi tagok, a vezetőség tagjai, néhány új, most belépni szándékozó tag, hogy a megoldást keressük. Miután tisztújítás lesz az MKE-ben, így a HKSZ-ben is, első lépésként megalakult a választási/jelöltállítási bizottság. A vezetőség frissíti, rendezi a levelezőlistát a kommunikáció megkönnyítése végett. Megbeszéltük, hogy próbálkozunk egy budapesti 1 napos tanácskozás, találkozó szervezésével, abban a reményben, hogy a fővárosba a távolabbi kollégák is könnyebben utaznak fel. Az év végén, 2015 elején megalakuló új vezetőség pedig, átvéve a szép hagyományokat, kialakít egy koncepciót, amely mentén haladhatunk, amely révén a fiatalokat, új tagokat is bevonhatjuk a tevékenységünkbe. Bízunk abban, hogy a tapasztalt alapítók, vezetőségi tagok segítségével sikerül a megújulás, és a szakmában nagyon fontos helyismereti terület továbbra is önálló, aktív szervezetben képviselteti magát.

Bazsóné Megyes Klára,
HKSZ-tag