Elektronikus könyv, könyvtár és kommunikáció: regionális konferencia Győrben

A Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete szakmai napján, október 8-án Győrben, a megyei szervezet több tagja is részt vett. Az E-könyvtár, e-könyv, e-kommunikáció címmel NKA támogatást élvező konferencia a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárának Klubjában zajlott, egytől egyig nagyon jó előadókkal és figyelmet fenntartó előadásokkal.

Moldován István (OSZK E-szolgáltatási Igazgatóság E-könyvtári Szolgáltatások Osztálya, osztályvezető) az e-könyvek gyarapításáról és szolgáltatásáról beszélt. A MEK, mint egy hagyományos könyvtár elektronikus változata (és nem digitális könyvtár!) 1994-ben már megfogalmazta az alapdokumentumokat, 1997-ben ajánlást, 2002-be gyűjtőköri leírást készített. Olyan magyar, alapvetően szöveges, könyv jellegű anyagok számítógépes formában való szabad terjesztését vagy szolgáltatását jelentette, amelyek digitálisan keletkeztek. A MEK 1999-től az OSZK részeként tartalomszolgáltatást jelentett, a kötelespéldány rendelet (1998) csak fél mondatban utalt az elektronikus formában gyűjtendő dokumentumokra. 2007-től az OSZK Digitális Könyvtár létrejöttével már fogad és korlátozottan szolgáltat is. A beszolgáltatott e-könyvek és a saját digitalizált állománya (másolatok, megrendelések, projektek, szerzői kéziratok stb.) beszolgáltatott és önkéntes formát is takar. Forrásai honlapok, intézmények (pl. egyetemek), kutatások, civil szervezetek, kiadók, cégek, szerzők, magánemberek stb. A digitalizálás költsége többnyire maga a szerzői jogi engedély.

2013-tól a MEK önálló ISBN-nel kiadóként is működik. Keresik az online gyarapítható anyagokat, a felhasználási engedélyeket és az archiválási dokumentumokat irattárban őrzik. A szolgáltatás önálló adatbázisból, saját metaadat készítéssel (Dublin Core, HUNMARC, MARC21) és fejlesztéssel (MySQL, PhP), szabad forrású eszközökkel történik, az export pedig (napi frissítés!) többféle formátumban is lehetséges. Szolgáltat akadálymentes felületen, gépi felolvasással, mobil interface-en és külső partnerek fejlesztéseként mobil klienseken (Windows Phone, iPad, iPhone, Android) is. Figyelemre érdemes a 2013-tól működő MEK-EPA-DKA közös kereső (http://mek.oszk.hu/kozoskereso/), amelynek üzembiztos működését a több helyen (pl. Szlovákia) tükörszerverek biztosítják.

Dr. Kerekes Pál (informatikai szakíró, egyetemi tanár), az E-book kalauz című könyv szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak dokumentumok, amelyeknek a tartalomjegyzéke ér sokat a rendszerbe foglalt információk miatt. Egy e-könyv esetében a szöveg és a tartalom fontos, nincs még bibliofil jellege, nem ajándékozható, de olvashatom táblagépen, PC-n, okos telefonon, e-könyv olvasón. Nem az eszközt jelenti, hanem a tartalmat az eszközön. Már vizionált, hogy mindennek, aminek felülete van, olvashatunk e-könyvet (intelligens háztartási gépek). Ahogy a könyv halálát megjósolták a televízió, majd a számítógépek megjelenésével, úgy az e-könyv sem fog változtatni státuszán, viszont a bibliofília új elemeire figyelhetünk fel már most: könyvborítók gyűjteménye, könyv tárgyú fotók, a könyvbútorok reneszánszukat élik, a könyvkötések újszerű sokfélesége (pl. plexiborító) vagy a borítón feltüntetett QR kód és a megváltoztatható tartalom elérhetősége. Új téma például a könyv erotikával megjelenítve (milyen öltözékben, testtartással olvassunk?), böngésszünk csak kedvünkre a http://www.bookpatrol.net/ oldalán! Egyre elterjedtebb a Self Publishing, vagyis a szerző egy személyben a marketinges, a kiadó, a terjesztő, ő maga tölti fel a művét (formailag napló, vadászélmények, versek, blogok, weblapok stb.).

Egy e-könyvet letöltve már a magunkénak érezhetjük a művet, de technicista szemlélet kell hozzá, még furcsa. Előnye a gyorsaság, a variálhatóság, az információs utak lerövidítése. Hátránya a nyelvi és tartalmi kontroll hiánya, egyes témák túlsúlyossá válása, plagizálás, globalitás. A könyvtáros szempontjából az e-könyvek olcsók, a Self Publishing kiadások vezetik az eladási listákat, a professzionális szerzők is egyre inkább ezt preferálják. Hát miért ne foglalkozna e-könyvekkel épp a könyvtár?! Legyen eszköz a könyvtárban, hogy megmutathassuk!

Csordás Attila, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója személyes élményeken keresztül igyekezett közel hozni hallgatóságához az e-könyveket és az eszközöket. Egy könyv terjedelmű digitális publikáció, amely szöveget és/vagy képeket tartalmaz az interneten vagy e-könyv formában jelenleg jellemzően klasszikus szépirodalmi és csak kisebb részt ismeretterjesztő mű. Egy papíralapú könyv tulajdonságai (szépség, vizualitás, történet, antikvár és gyűjteményi jelleg, fizikai megjelenés sokszínűsége, illat, könnyebb belőlük tanulni stb.) nem vetekednek az elektronikus változattal, ez utóbbi nem jelent olvasási élményt sem.  Viszont az elektronikus olvasás kényelmes, a választék már széles, interaktív is lehet, multimédia hordozható és környezetkímélő eszközön, előállításuk költséghatékony és anyagtakarékos. A piac változik: a papírkönyvek csökkenő példányszámban jelennek meg, gyorsabban kifutnak, és sokszor az ingyen letölthető e-könyvek produkálják hozzájuk a legjobb reklámot (pl. John Scalzi regényei). Nem ritka, hogy a kiadók népszerű bloggereknek tesznek kiadási ajánlatot, így tűnt fel pl. Kiss Noémi Ikeranya című könyvével. Megnőtt a magánkiadások száma, az Egyesült Királyságban 400 %-kal nőtt a Self Publishing.

Mit hoz a jövő? Ma a vizuális kultúra jelentősége nagy, az olvasás csökkenése miatt megváltozhat a gondolkodásunk, a technikai fejlődés pedig tovább differenciálja majd a kultúrafogyasztói szokásainkat.

Winkler Anna (üzletágvezető, X-Meditor Kft.) történeti szempontból közelítette meg a témát. Az e-papír és e-könyv létrejöttének oka – mint minden más esetben is – az igény megjelenése volt. A könyv nehéz, cipelni kell. Az e-könyv bárhol, bármilyen szituációban elővehető. Nincs nyomdaköltsége, már PDF-formátumban is megjelenhet, kisebb olvasótáború csoportoknak célszerűbb így hozzáférhetővé tenni, a fogadtatás alapján megítélhető a papíralapú kiadás sikere. Előnye az interaktivitás (kép, hang, zene) például folyóiratok esetén. Nem kell várni a művek megjelenésére, újrakiadásra, a legújabbakhoz is hozzájuthatunk. Egy interaktív könyv jó reklám a párhuzamosan megjelenő papírkiadásnak.

A magyar piacon kb. 600 magyar „ingyen könyv” van, de a MEK Book tett már kezdetleges lépéseket ez irányba is. Az eszközöket tekintve a tendencia a kicsi és széthúzható, valamint vannak már laptopok, amelyeknek képernyője leszedve már tabletként is használható. A könyvtárak szempontjából az előadó az e-könyvek olcsóságát emelte ki.

Az előadásokat az e-book-olvasók bemutatója zárta. Az 1970-es években Michael S. Hart digitális projektjétől hosszú út vezetett az energiát nem fogyasztó kijelzőig, a napfényben is jól olvasható, háttérvilágítás nélküli, lapozható e-papírig. Az eBook kifejezést már 1998-ban használták. Az első e-ink technológiát alkalmazó e-book-olvasót 2004-ben gyártották. A DRM, vagyis a digitális jogkezelés szempontjából ma ADE (Adobe) kiterjesztésű és az azw (Amazon Kindle) dokumentumformátum elterjedt. A piacon az Amazon Kindle volt az első, amely elterjesztette a 6-9 hüvelyk átlóval, PRC és azw formátumba konvertál. Az Amazon Kindle Paperwith már kontrasztosabb, a világítás választható opció. A WayteQ xBook-60w megvételével 250 darab könyvhöz jutunk, az összes e-book formátumot támogatja, belső tárhelye 4GB-tól 32-ig bővíthető.

A táblagépek közül bemutatott Samsung Galaxy Tab 2 androidos operációs rendszert alkalmaz, alkalmazástól függően több formátumot lehet rajta használni. A Google-Nexus-7 szinte minden formátumot támogat, androidos. Az Apple iPad saját fejlesztésű eszköze. Az e-könyv olvasókat és táblagépeket kézbe fogva, kipróbálva Raczenböck Kálmán, az R2-Media Kft. vezetője még számtalan kérdést válaszolt meg készségesen.

Hogy hogyan hozzuk be a könyvtárakba az e-könyveket, az olvasásukra szolgáló eszközöket, hogy alkalmat adjunk csak a megismerésükre a kíváncsi könyvtárlátogatóknak vagy gyarapítsuk e-könyvekkel az állományt és kezdjünk rá szolgáltatást építeni, küszöbön álló kérdések. A jól felvázolt előnyök és hátrányok figyelembe vételével – és úgy gondolom, minden pillanatnyi gazdasági nehézség ellenére – érdemes belevágni halogatás nélkül. Köszönet a szervezőknek, hogy legalább a résztvevők kételyeit eloszlatták.

(A cikkben szereplő fotókat Simonné Horváth Éva készítette. Forrás:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.245131995640219.1073741870.160735030746583&type=3
és a http://www.gyorikonyvtar.hu/galeria/gallery2/main.php?g2_itemId=30514 oldalak.)

Kissné Anda Klára,
MKE KEMSZ titkár, Tatabánya