A Vándorgyűlésen előterjesztett stratégiai vitaanyaghoz a szervezetektől és a vezetőség tagjaitól eddig beérkezett észrevételek

MKE Társadalomtudományi szekció véleménye

• A szakmai vitaanyagot javasoljuk oldalszámozással, számozott fejezetekkel ellátni az egyértelmű tagolás, használat érdekében.
• Az értelmet zavaró félregépeléseket, rossz szerkesztéseket is ki kell javítani.
• A vitaanyagban lévő betűszavakat, rövidítéseket fel kell oldani, mindenki számára érthetővé kell tenni (IKT, RFID, IKR, MJV, stb.) A nem mindenki által ismert újdonságokat lábjegyzetelni kell (digitális stúdió).
• Általános meglátásunk: folytatódik és erősödik az a tendencia, ami szerint a könyvtár=közkönyvtár. A könyvtári rendszer differenciáltsága, az egyes könyvtártípusok eltérő feladatellátása, hogy a feladatmegosztásról ne is szóljunk, a sajátosságaikban rejlő értékek, mind veszendőbe megy ilyen fokú uniformizálás mellett.
• Úgy gondoljuk, hogy a nemzeti könyvtári feladatok ellátása az információs technológia fejlődése és a globalizáció következtében egyre fontosabb és bonyolultabb feladat, több kormányzati odafigyelést és támogatást érdemelne.
• A szakkönyvek, szakmai publikációk pedig éppúgy a nemzeti kulturális örökség részei, mint a szépirodalmi alkotások, megőrzésük, feldolgozásuk és közzétételük nélkül nemzeti kultúránk lesz szegényebb. A vitaanyagban is sokkal többször lehetne a szakkönyvtárak szerepéről szólni (pl. az első oldal 8. bekezdése, 5. oldal open access hálózat kialakítása, stb.).
• A könyvtárosképzés fejlesztése, a könyvtáros szaktudásának bővítésével kapcsolatban nézetünk, hogy a felsorolt intézkedések mellett támogatni kellene a kétszakos képzést is!
• A 3. pontba beleférne, sőt kívánkozik, hogy újra kellene gondolni a szak- (és felsőoktatási) könyvtárak állománygyarapításának összehangolását és finanszírozását (egy új gyűjtőköri kódex létrehozása valamennyi tudományszakra, print és e-dokumentumra, természet-, alkalmazott, műszaki, továbbá a bölcsészet- és a társadalomtudományokra kiterjedően).

MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezete véleménye

• Az Országos Könyvtárügyi Konferencián konkrétabb és sokrétűbb volt, amit az egyes szekciókban megfogalmaztunk. A szociális funkciók alig jelennek meg. Több szó esett akkor a forrásokról és a feltételek megteremtéséről is.
• Nehéz úgy – nem hogy magas színvonalon, de még – a meglévő szolgáltatásokat is nyújtani, hogy lassan egy éve szünetel a színes nyomtatás, mert nem tudunk patront venni, vagy magunk sorvasztjuk el a városi könyvtárral nyakunkba szakadt fiókkönyvtárakat, mert nincs elég pénz dokumentumrendelésre. Mikor lesznek friss szoftvereink, tabletek a könyvtárakban, ha arra képtelen a technikai hátterünk, hogy mobiltelefonról töltsenek le számítógépre az olvasók? Miért mi vesszük a WC papírt, és dobjuk össze a pénzt műanyagpohárra, hogy vízhez jussanak az olvasók, ha éppen van teli vizes ballonunk? Vagy miért nekünk kell szatyrozni a fiókokba a könyveket, mert az ezeréves hivatali autó nem mehet? De még mindig nem vagyunk elég empatikusak az olvasóinknak, mert időnként szabályokra hivatkozunk!
• Szóval kellenek a célok, meg kell fogalmazni, hogy kéne működni és mi az elvárás, de továbblépni csak abból lehet, ami van, és jelenlegi helyzetben az elemi működőképesség is megkérdőjelezett.
• Ilyen körülmények között “komolytalan az a szakma, amelyik egy ilyen volumenű stratégia megvitatására egy hetet ad”. És bár nem a mi, és nem az MKE hibája, de valahol valóban elvesztettük a hitelünk és az erőnket.
• Az informális képzésről csak annyit, hogy ezzel olyan feladatokat vállaltunk be, ami valójában nem a mi kompetenciánk. Látom, mit kényszerülnek többnyire a gyerekkönyvtárosok véghezvinni. Sok jó dolgot persze, csak éppen ahhoz pedagógusnak kéne lenni, szociális munkásnak, pályázatírónak, stb. – olyan felelősséggel jár, amelyet nem egy könyvtárosnak kéne felvállalni. Leginkább már csak annyi köze van a könyvtárhoz, hogy tőlünk indulnak reggelente a csoportok, vagy helyben zajonganak a gyerekek, és persze a könyvtáros szervezte meg a programot. Táboroztat, teljesítményigazolásokat ad ki, adminisztrál, elszámol, a saját szabadsága alatt dolgozik vele, mert pályázati forrásból van, míg a felnőtt olvasószolgálatos ügyel a gyerekkönyvtárban. És hogy a szabadságát elhasználva, majd feltöltődni mikor fog, hogy szakmailag, emberileg a helyén legyen?
• Sokszor úgy érezzük, hogy a feldolgozómunkának, annak hogy a könyvek kikerülhetnek a polcra, hogy a pult mögött ülünk olvasószolgálatban, vagy tájékoztatva, már nincs értéke. A jutalmat sem a feldolgozó könyvtárosok kapják, hanem akik túlbuzogják a többieket. Az a könyvtári feladat számít és  az nyom a latban, ha egy könyvtár olyat tud felmutatni, amiben újszerű, ami több. Persze lehet, és igény is van rá, minden tartalmat túl lehet licitálni, ha van miből. Csakhogy lehet, hogy kívülről valami szép és mutatós, de ha a felszínt megkapirgálják, kiderül, hogy hiányos, kopott, csupa folt új máz alatt.
• Egyértelmű, hogy kell olyan stratégia, ami rögzíti a feladatokat, a célokat, kell, hogy lássuk a tennivalókat, és hogy merre kéne haladnunk. És biztos többen vagyunk, akik hajlandóak ezért mindent bedobni. De az az igazi feladat, elérni, hogy ezt mások is komolyan gondolják, magukénak érezzék és tegyenek is érte.
• A könyvtár olyan közgyűjtemény, amellyel ma Magyarországon a rétegzett és tagolt társadalom minden helyi közössége rendelkezik. Így kellene lenni, de ez csak részben igaz. Kisközségek, összevont iskolai-községi könyvtárak, ahol többnyire nyári szünetet tartanak, és még a könyveket is vissza kell vinni májusban, nehogy a gyerek olvashasson könyvtári könyvet nyáron. Más kérdés, hogy sok helyen eleve nem járnak-járhatnak felnőttek. Jó példa Almásfüzitő, Gyermely és Vértesszőlős…
• Az összetett könyvtári feladatellátás (közkönyvtári, felsőoktatási és szakkönyvtári, nemzeti könyvtári feladatok) megszervezésével az oktatási és a közösségi igényeket figyelembe vevő, hatékony, gazdaságosan fenntartható, értékközvetítő és értékteremtő könyvtári rendszert kell kialakítani, olyat, amely egyenlő esélyű hozzáférést biztosít a kulturális értékekhez. Az ODR ingyenességét vissza kellene állítani, hogy erre némi remény legyen.
• A korszerűen kialakított könyvtári tér egyben tanulási és közösségi tér is lehet. A már meglévő könyvtárakban hány helyen lehet ezt kialakítani? És hol lehet új, korszerű könyvtári-közösségi terekkel létező könyvtárat építeni? Pedig olcsóbb lenne, mint a stadionépítés.
• Végigolvasva látom, hogy néhány dolog megjelenik. De: Ki kellene dolgozni egy könyvtári minimumot. Hogy mindenhol legyen egy stabil közösségi tér: ahol le lehet ülni, ahol lehet újságot olvasni, (heti két-három napos nyitva tartás esetén egy-két népszerű hetilap inkább, meg a helyi). És meg kellene határozni, hány könyvtáros szükségeltetik meghatározott lakosságszámra, olvasószámra, feladatellátásra. És meg kell határozni – a jelenlegi könyvárak figyelembevételével – a minimum beszerzési kereteket. Megyei-városi könyvtárak esetén a helyi irodalom gyűjtésére (sőt, esetenként előállítására is) biztosítani kell a kereteket. A minimum létszámokat is meg kellene határozni – méghozzá annak figyelembevételével, hogy az aranyos fenntartók egy fél könyvtárossal sem lesznek hajlandók többet alkalmazni az előírt minimumnál. Városok esetén a fiókhálózatra is gondolni kell. Főleg a kistelepüléseken hasznos lehet a könyvállományok egy részének mozgatása. A gépkocsi mellett ajánlatos lenne gondolni a gépkocsivezetőre is, nem feltétlenül költséghatékony diplomás könyvtárosok gépkocsivezetőként – és rakodómunkásként – való alkalmazása.
• A Márai program jelenleg humbug, nem a könyvtárak által szükségesnek tartott könyvek kerülnek így a könyvtárak állományába, a helyhiány miatt ráadásul előbb-utóbb el kell kótyavetyélni. Ahhoz ezek a könyvek túl értékesek. Kibuktam az államtitkár úr szövegén – ő talán elhitte, amit mond, csak épp a fele sem volt igaz. Most sem az elvekkel van bajom, többnyire oké, csak a feltételek hiányoznak. Van, amit valóban meg lehet oldani pályázatokkal. Már ha azok normálisan működnek. De az alapfunkciók ellátására biztosítani kell(ene) a költségvetést, méghozzá úgy, hogy normálisan hozzá is lehessen jutni. Az alapnormatívák kidolgozása, a működés normális feltételeinek biztosítása elengedhetetlen, ha valóban meg akarjuk valósítani a szép célokat.
• A 21. századi könyvtárnak olyan közgyűjteménynek kell lennie, amellyel ma Magyarországon a rétegzett és tagolt társadalom minden helyi közössége rendelkezik. (merthogy rendelkezik ugyan a legtöbb helyen, csak nem működteti az önkormányzat, másra használja, nem felel meg a funkciójának gyűjteményénél, elhelyezésénél stb. fogva. A könyvtárbezárások veszélye ma is fennáll, és ez nem az intézmény-összevonás miatti bezárásra értendő! Pl. Naszály könyvtárát alig lehetett most megmenteni, ám a felsőoktatásban sem jobb a helyzet: az Edutus Főiskola is most szünteti meg könyvtárát és adja át a megyei könyvtárnak állományát.)
• Legyen a könyvtári rendszer Magyarország legnagyobb kulturális intézményrendszere.
• A használói közösségek minőségi ellátása és elérése érdekében fokozni kell a könyvtárak társadalmi szerepvállalását: a nem formális és informális képzések révén az információs műveltség elsajátításában, az olvasási készség és a szövegértés fejlesztésében, a fogyatékkal élők (siketek, csökkentlátók, mozgáskorlátozottak) számára is elérhető szolgáltatások fejlesztésében.
• A közszolgáltatások magas minőségének folyamatos biztosítása érdekében elengedhetetlen a könyvtáros szaktudásában és készségeiben rejlő erőforrás fejlesztése.
• A könyvtár a nemzeti innovációs rendszer szereplőije, korszerű adatbázisokkal és a kutatást támogató gyűjteményfejlesztés (ma a szinten tartáshoz sem elegendőek a feltételek és források!) révén hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez.
• A könyvtári stratégia átfogóan kívánja kezelni a magyar könyvtári rendszer egészét, beleértve a különböző típusú könyvtárakat,( mint a nemzeti könyvtár, a felsőoktatási és szakkönyvtárak, a közkönyvtárak – megyei, városi és községi könyvtárak – valamint az iskolai könyvtárak), a könyvtáros hivatás szakmai kérdéseit (mint képzés, pályakép…), és mindazon feltételrendszert, amely a használói és közösségi elvárások, igények, a megfelelő szolgáltatások kiépítése és megvalósítása érdekében szükségesnek mutatkoznak.
• A könyvtár váljon a széleskörű kulturális demokrácia színhelyévé, vegyen részt a társadalmi aktivitás erősítésében és a társadalmi kohézió növelésében és a felzárkóztatásban.
• A könyvtárnak törekednie kell a kiválóságra, gondoskodnia kell a könyvtári szolgáltatások megbízható, magas minőségéről, akadálymentes eléréséről.
• A könyvtárakban elérhetővé kell tenni a külföldi adatbázisok hozzáférhetőségét. – anyagi forrásainak, előfizetői kedvezményeinek biztosításával.
• Javasolt beavatkozás: IKT laborok kialakítása felsőoktatási és megyei könyvtári szinten kutatásmódszertan fejlesztése. Javasolt beavatkozás: A gyorsan avuló technika ellensúlyozására a már használt és a legújabb információtároló és közvetítő eszközök, a sávszélesség bővítése, fejlesztése, elérhetősége folyamatos forrástámogatást kíván. A használói igények megkövetelik, az elektronikus és digitális eszközökre épülő szolgáltatásfejlesztés pedig lehetetlen a folyamatos támogatás nélkül.
• A könyvtári akkreditált továbbképzési programok illeszkedésének kialakítása a felnőttképzés és a pedagógus-továbbképzés rendszeréhez. Speciális (pl. jelnyelvi) képzésekkel erősíteni kell az egyes felhasználói rétegek elérhetőségét.
• Javasolt beavatkozás: Jogszabályok módosítása az oktatási területtel együttműködésben. A szakmai tájékozottság és fejlődés érdekében biztosítani kell a konferenciákon, tapasztalatcserék és műhelytalálkozók szervezésével, jó gyakorlatok honosításával a közös kezdeményezésekben való részvételt, a szakmai módszertani kiadványok és kutatómunkák megjelenését.
• Javasolt beavatkozás: Stabil és hatékony támogatás források biztosítása. A folyamatos szakmai ismeretbővítés és képzés támogatására újra meg kell teremteni a támogatást és a forrásokat intézményi szinten is. A hétéves továbbképzési rendszert újra működő rendszerré kell fejleszteni.
• Ki kell dolgozni a könyvtárosok szakmai tudását tükröző minősítési és elismerési rendszert.
• Törekedni kell arra, hogy az elérhető jövedelem a szakma társadalmi szükségességét és a könyvtáros szaktudását, munkájának minőségét, társadalmi felelősségvállalását egyaránt tükrözze
• Javasolt beavatkozás: A könyvtárakban dolgozók pótlékrendszere (vezetői, nyelv, szak) tükrözze és ösztönözze a hatékonyabb feladatellátást, munkaszervezet és szolgáltatáskialakítást. A könyvtárosok bérének rendezése.
• Javasolt beavatkozás: El kell érni, hogy a könyvtáros ismét a társadalom hiteles, elismert és megbecsült tagja legyen.  A szakma hivatásvoltát erősíteni kell. Meg kell teremteni a pályán tartás feltételeit, életpályamodell kialakításával kell segíteni a pályaorientációt.

MKE Nógrád Megyei Szervezete véleménye

• A vitaanyag átgondolt, jól összeszedett munka, bár sok helyen megfogalmaz olyan dolgokat, amelyeket a könyvtárak többsége valamilyen szinten már eddig is végzett. Persze ezek összefoglalása is fontos, elsősorban a szakmán kívüliek számára. A fejlesztési elképzeléseknél ugyan jelzi a külső anyagi támogatás biztosításának szükségességét, ezek a részek azonban talán lehetnének picit hangsúlyosabbak is.
• Tartalmilag támogatható, formailag azonban (helyesírás, megfogalmazás) helyenként van rajta javítanivaló.
• A vitaanyag részletes, de ugyanakkor lényegre törő. Örültem, amikor azt a részt olvastam, ahol az “Olvas az ország”  az olvasás és könyvtár népszerűsítési programot említi az anyag. Erre lennék kíváncsi, hogy ez részleteiben mit takar, mennyiben más, mint az előző ilyen megmozdulások?
• Az utolsó 4. pontban szerepel a könyvtáros személyének folyamatos szakmai továbbképzése és az elismerések, amelyek nagyon aktuálisak. Lehet, hogy nem is az utolsó pontban kellene ezt megfogalmazni, mert a szakmai célok eléréséhez ezek a dolgok elengedhetetlenek.
• Kicsit többet vártam a vitaanyagtól. Az eleje jó, de az átfogó céloktól kezdve néhány résznél az volt az első gondolatom, hogy de hisz ezt már elkezdték. Itt viszont a jövőképről van szó, hogy mi legyen a könyvtárak célja az elkövetkezendő 6 évben. Több résznél is olyan érzésem volt, mintha az előző év feladatait adnánk le a következő év munkatervében. Sok pontban nem hoz újat, ami nem lenne gond, ha nem 6 évről és nem a könyvtári rendszer egészéről beszélnénk. Hiányzik a könyvtárosok (erőteljesebb) megjelenése, a felvázolt jövőképben betölthető szerepüknek, esetleges feladatainak felvázolása, kidolgozása. A képzés rész nagyon szép és jó, de eddig sem működött pénz nélkül.

MKE Borsod Megyei Szervezet véleménye

• Az első bekezdésben a könyvtár megfogalmazása, mely szerint olyan közgyűjtemény, mellyel a társadalom minden helyi közössége rendelkezik szerintem nem helytálló, hiszen épp ezért van a KSZR, mert nem is lehet mindenhol könyvtár. Vagy továbbra is minden szolgáltató helyet is könyvtárnak nevezünk? És a buszos ellátás? A harmadik bekezdés végén is a könyvtári ellátás a cél minden településen.
• A negyedik bekezdésben: … gazdaságosan fenntartható, értékközvetítő és értékteremtő könyvtári rendszert kell kialakítani, … – a harmadik bekezdés szerint is működő könyvtári rendszer van Magyarországon,  tehát az ebben a bekezdésben megfogalmazottak szerinti “rendszerré kell alakítani”.
• A 3. pontban az e-kultúra terjedésének támogatásánál a javasolt beavatkozás felsorolásban lehet, hogy foglalkozni kellene az elektronikus dokumentumok kölcsönzése kapcsán a könyvkölcsönzéshez hasonló közös jogkezelői megoldásban. Pl. a Corvina is alkalmas arra, hogy cikkek, könyvrészletek szkennelt változatát különböző feltételekkel bizonyos ideig elérhetővé tegye a megrendelő számára, de ebben az esetben a jogtulajdonosokkal való egyeztetést a könyvtárak nem valószínű, hogy felvállalnak. Ezen a területen is a technikai lehetőségek, a szolgáltatói képesség adott, de a jogi háttér gátat jelent.
• A megfogalmazott célokkal egyet értek, de hiányolom még a gyűjtemények kezelésével kapcsolatos célt, azt, hogy azok élők, minél nagyobb százalékban kihasználtak legyenek (kivétel természetesen a muzeális, illetve tartós megőrzésre szánt dokumentumok). Ezt persze benne érthetjük a minőségbiztosításban is. Ehhez a ’75-ös rendelet újra alkotását tenném, de lehet, hogy a vitaanyag 1. pontjában, a jogszabályok korszerűsítésében ez is benne van.
• Talán jobb lenne a korszerűsítésre váró, illetve újraszabályozást igénylő területeket pontosan felsorolni.

Az MKE Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezet véleménye

• Az anyag 1., 2., 3. pontja rendkívül alaposan kidolgozott. Nyomon követhető a szakmai fejlődésvonal, továbbra is fontos cél a 21. századi kihívásoknak való megfelelés. Átgondolt, megvalósítható célkitűzések kerültek megfogalmazásra, a javasolt beavatkozások feladatai teljesíthetőek (a remélt források megléte esetén). A szakmai megújulás és a megkezdett folyamatok továbbvitele, folyamatossága egyaránt biztosítottnak látszik.
• A 4. pontban megfogalmazott: „- A könyvtári akkreditált továbbképzési programok illeszkedésének kialakítása a felnőttképzés és a pedagógus-továbbképzés rendszeréhez.” A szaktudás megszerzése megalapozott, de a meglévő alapképzések után az akkreditált képzések esetében a programok illeszkedésének kialakításán túl a programokban való részvétel gazdasági környezetének, pénzügyi lehetőségeinek megteremtése feltétlenül szükséges. Ehhez javasolt beavatkozásnak a jogszabályok módosítása az oktatási területtel együttműködésben – szerintünk nem elegendő.
• „- Ki kell dolgozni a könyvtárosok szakmai tudását tükröző minősítési rendszert, – Törekedni kell arra, hogy az elérhető jövedelem a szakma társadalmi szükségességét és a könyvtáros szaktudását, munkájának minőségét egyaránt tükrözze. Javasolt beavatkozás: A könyvtárakban a vezetői pótlék növelése a hatékonyabb feladatellátás támogatása érdekében. A könyvtárosok bérének rendezése.”
• A minősítési rendszer kidolgozása nem lehet olyan hosszú távú feladat, mint ahogyan az anyagban megfogalmazásra került. 2020-ig a megvalósításra is törekedni kell. Elsősorban a bérek EU-s színvonalának elérését kell biztosítani, ezután következhet a vezetők pótlékának emelése.
• Véleményünk szerint a 4. pont, amely a szakemberek képzésével, továbbképzésével, elismerésével, bérezésével foglalkozik, igényel még némi átgondolást, bővebb megfogalmazást, konkrétabb feladatokat, megoldásokat. Hiszen képzett és elégedett szakemberekkel sikerülhet az 1-3. pontban megfogalmazottak teljesítése.

Az MKE Mezőgazdasági Szervezet véleménye

• (1. oldalon) A könyvtári stratégia átfogóan kívánja kezelni a magyar könyvtári rendszer egészét -> országos feladatkörű szakkönyvtárakat esetleg külön ki lehetne emelni.
• (2. oldalon) A küldetésnyilatkozatban ki lehetne emelni a következő gondolatot: A könyvtár a tudományos kutatás nélkülözhetetlen eszköze -> ld. tudományos és szakkönyvtári szekció.
• (3. oldalon) Főbb specifikus célok közé be lehetne emelni az oktatási/kutatási oldalt.
• (5. oldal) Javasolt beavatkozás: minden nyilvános könyvtárban elérhetővé kell tenni az EISZ szolgáltatásait
• Támogatni kell az egyedi azonosító technológiák elterjedését a könyvtári kölcsönzés automatizálása érdekében – pontosítani kell azt, hogy mely részeit?
• (5. oldal) Javasolt beavatkozás: Az open access hálózat tárhelyeinek országos szintű kialakítása, megnevezése – meg lehetne említeni az MTMT-t, a Repozitóriumokat és a HUNOR-t…
• (6. oldal) Javasolt beavatkozás: A könyvtárosok bérének rendezése – ezt a gondolatot talán előbbre is lehetne venni. Ld.: az elmúlt években: jövedelemcsökkenés, pótlékok elvonása.
• A munkaanyagba bele lehetne venni a könyvtáros életpálya-modellt, a szakma vonzóbbá tételét.
• 2. oldal Küldetésnyilatkozat A 6. pontot két részre kéne bontani. Támogatja a nemzetiségek identitásának megőrzését. Ez 7. pont legyen
• 2. oldal Átfogó célok 1. pont. „A könyvtár váljon a széleskörű kulturális demokrácia színhelyévé, vegyen részt a társadalmi aktivitás erősítésében és a társadalmi kohézió növelésében.” kiegészíteni A könyvtár politikai céloktól függetlenül váljon a széleskörű kulturális demokrácia színhelyévé, vegyen részt a társadalmi aktivitás erősítésében és a társadalmi kohézió növelésében.
• 3. oldal Átfogó célok 1. pont. A könyvtár vegyen részt a határon túli magyarság információs, kulturális ellátásában, tartson fenn sokoldalú kapcsolatot a határokon túl működő könyvtári szervezetekkel, a magyar könyvtárosokkal és vállaljon szerepet a migránsok könyvtári integrációjában. Ezt áttenni az átfogó célok 2. pontjai közé, mert megvalósításához jelenleg nem állnak rendelkezésre a szükséges pénzügyi feltételek
• 4. oldal Átfogó célok 2. pont. „A könyvtárnak törekednie kell a kiválóságra, gondoskodnia kell a könyvtári szolgáltatások megbízható, magas minőségéről.” Kiegészíteni: Ehhez szükséges a könyvtáros szakma presztízsének javítása, a könyvtárosok erkölcsi és anyagi megbecsülésének emelése.
• Átfogó célok 4. pontban célként szerepeljen a könyvtáros képzés rugalmas korszerűsítése.
• 6. oldal Átfogó célok 4. pont. A könyvtárakban a vezetői pótlék növelése a hatékonyabb feladatellátás támogatása érdekében. A könyvtárosok bérének rendezése. Csak az utolsó mondat maradjon.

A Könyvtárostanárok Egyesületének véleménye

• A korábbi könyvtári stratégiák erőteljesen a települési könyvtárak fejlesztését célozták meg, így üdvözöljük, hogy a most készülő stratégia kimondva is hangsúlyozza, hogy a teljes könyvtári rendszer fejlesztése a cél, melyben az iskolai könyvtárt, mint önálló típust is felsorolják. Mindemellett támogatandó az a megközelítés, mely a könyvtárakat egyes közösségek szerves részeként, azok kiemelt, szervező elemének tekinti. Ebből következik, hogy a különböző közösségek különböző könyvtári tereket, szolgáltatásokat igényelnek. Így különösen fontos ezt szem előtt tartani, minden közösségtípus, könyvtártípus és minden egyes közösség, könyvtár igényeinek megfelelően tervezni a fejlesztéseket, az önfejlesztést támogatását.
• „A könyvtári stratégia átfogóan kívánja kezelni a magyar könyvtári rendszer egészét, beleértve a különböző típusú könyvtárakat, mint a nemzeti könyvtár, a felsőoktatási és szakkönyvtárak, a közkönyvtárak – megyei, városi és községi könyvtárak – valamint az iskolai könyvtárak.” (1. p.)
• Bár a bevezető több ponton is kimondja, hogy a teljes könyvtári rendszerre vonatkozik mégis több ponton kifejezetten csak a nyilvános vagy csak a települési könyvtárakra vonatkozik. Például: „Az összetett könyvtári feladatellátás (közkönyvtári, felsőoktatási és szakkönyvtári, nemzeti könyvtári feladatok) megszervezésével […]” (1. p.) Innen miért hiányzik az iskolai könyvtár?
• A továbbképzésekkel kapcsolatban szerepel az oktatási kormányzattal való együttműködés (6. p.), de ezt sokkal több ponton látjuk szükségesnek. A hivatalos KSH statisztika szerint 2011-ben közoktatás területén működött az ország könyvtárainak 42%-a2 és ez az adat a pedagógiai könyvtárakat nem is tartalmazza. És ennek a számnak csak nagyobbnak kellene lennie, hiszen a 2009-es közoktatási statisztika szerint az iskolák 37%-a nem működtetett könyvtárat. Vagyis, a legnagyobb fenntartó nem megkerülhető a tervezés és a célok megvalósítása során.
• Kiemelten fontosnak tartjuk az együttműködést az alábbi stratégiai területeket: finanszírozás, minőségbiztosítás, ellenőrzés, képzés
• Településközpontú megközelítésű a bevezető (és a célok kifejtése is), miközben általában hangsúlyozza a többféle közösség fontosságát. Nem indokolt a közösségek közül csak a települést kiemelni. Javasoljuk, hogy legalább az iskolai közösséggel egészüljön ki a cél vagy legyen általánosabb megfogalmazású.
• Az egész életen át tartó tanulás könyvtári támogatásának előfeltétele a könyvtárhasználóvá nevelés és a használóképzés, hiszen használói igény és képesség nélkül a legmodernebb szolgáltatások sem hasznosulnak. Ezek nélkül az egész életen át tartó tanulás csak szlogen marad. Ezen a területen pedig alapvető fontosságúak a korai tapasztalatok, a tervezett és folyamatos felkészítés. Ebben az iskolai könyvtáraknak van a legnagyobb lehetőségük. Javasoljuk, hogy már az általános bevezetőben jelenjen meg az egész életen át tartó tanulás támogatásának feltételeként az információs műveltség fejlesztése, a könyvtárhasználó képzés módszertani korszerűsítése, a könyvtár-pedagógiai munka támogatása. Ennek nem egyetlen, de megkerülhetetlen helyszíne az iskolai könyvtár.
• A könyvtár funkciói közül fontos a kulturális értékekhez való hozzáférés biztosítása, de az értékközvetítés mellett az információszolgáltatás is fontos feladata egy demokratikus környezetben. Az információkhoz való hozzáférés az állampolgári jogok gyakorlása mellett a tanulás támogatásában is nagyon fontos tényező. Javasoljuk, hogy a bevezetőben ez a szempont is jelenjen meg.
• Emellett viszont a könyvtár jövőképe nem tartalmazza a kultúraközvetítő szerepet. vagyis a stratégia egyes részei ilyen szempontból összehangolást igényelnek.
• Javaslatok az átfogó célokkal kapcsolatban: 1. Társadalmi szerepvállalás (2-3. p.) a) kulturális demokrácia (2. p.) Miért csak kulturális? Lásd fentebb!
• A jogszabályok harmonizációja terjedjen ki az oktatási és kulturális/könyvtári jogszabályokra, és más nemzeti stratégiákra (Nemzeti Infokommunikációs Stratégia)
• Minden települési, iskolai és szakmai közösség számára legyen biztosított a valóban modern szellemben, szolgáltatásokkal működő könyvtári szolgáltatás. Ne létezhessen iskola könyvtár nélkül. Ez alapfeltétele az esélyegyenlőség biztosításának, a hatékony szokásformálásnak.
• A kompetenciafejlesztésre vonatkozó célkitűzés is elfelejti, hogy az iskolai könyvtárak ezen a területen kiemelt helyzetben vannak. Ezt a helyzetüket erősíteni kell mind direkten az információs műveltség fejlesztése, mind az egyéb tantervekben és célkitűzésekben megfogalmazott kompetenciák fejlesztésébe való bekapcsolás területén.
• Készüljön minél több célcsoport számára digitális tananyag/tankönyv a tágan értelmezett információs műveltség könyvtár-pedagógiai alapú fejlesztésére.
• A finanszírozás kulcskérdés. Különösen nagyok az egyenetlenségek ezen a téren az iskolai könyvtárak között. A köznevelés is közszolgáltatás, az olvasóvá, könyvtárhasználóvá nevelés egy fontos színtere az iskola, az iskolai könyvtár, ha a gyerekek által „kötelezően”, legkönnyebben használható könyvtár nem modern szolgáltatásokat nyújt, nem fogja tudni a könyvtári rendszer más tagját hitelesen népszerűsíteni.
• A minőségbiztosítás fejlesztésénél figyelembe kell venni az egyes könyvtártípusok különbözőségeit, lehetőségeit. „Kompetencia/tudásközpontokat”, módszertani központokat könyvtártípusonként szükséges létrehozni. Ebben szükséges az együttműködés a nem a kulturális kormányzat irányítása alá tartozó könyvtárak ágazati irányításával.
• A Minősített Könyvtári címnek kis könyvtárak számára teljesíthetetlen az adminisztrációja és a költsége. Lehetőséget kell biztosítani a jellegüknél fogva kisebb könyvtárak számára is a minőségi díjazásra.
• A digitális stúdiók létrehozásához javasoljuk az iskolai könyvtárak tanulási forrásközpont modelljének tanulmányozását és elterjesztésének támogatását. Azok a felnőttek nagyobb arányban fogják igényelni/használni ezt a szolgáltatást, akik iskolai tapasztalatainak szerves része a valódi forrásközpontként működő könyvtár.
• A könyvtáros szakmai tudását minősítő rendszer elemeit a könyvtárostanárra vonatkozóan be kell építeni a pedagógus minősítő rendszerbe. Biztosítani kell, hogy a pedagógus életpályamodellben az iskolai könyvtárban dolgozó kollégák munkájáról könyvtárszakmai oldalról is szakszerű képet alkothassanak.

MKE elnökségi tag véleménye

• A könyvtár összefogja a települési, az iskolai, a felsőoktatási, az intézményi és a szakmai közösségeket, továbbá a tudományos kutatás közösségeit, az egyes, speciális dokumentumtípusok szerintem inkább szolgáltatásokat használjunk a dokumentumtípusok helyett használóinak közösségeit is.
• A könyvtár élményt és inspirációt ad a tanuláshoz, a munkához és a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. Itt befejezném ezt a mondatot és az alábbit szúrnám be.
• A könyvtár a tudományos kutatás nélkülözhetetlen bázisa, hatékony szerepet tölt be a tudományos eredmények disszeminációjában.
• A könyvtár vegyen részt a kompetenciafejlesztésben, a felzárkózás érdekében szervezzen speciális programokat a funkcionális és a digitális analfabetizmus leküzdésére, az olvasási és szövegértelmezési képességek fejlesztésére;
• Javasolt beavatkozás: Nem formális és informális képzések fejlesztése első sorban a megyei és a városi, valamint a felsőoktatási könyvtári szinten.
• A munkavállalói ismeretek növelését és a vállalkozásfejlesztést támogató újfajta képzések kialakítása, a jó gyakorlatok disszeminációja. A mondatot a következőképpen javaslom: A munkavállalói ismeretek növelését és a vállalkozásfejlesztést támogató újfajta szolgáltatások kialakítása, a jó gyakorlatok disszeminációja.
• A könyvtár vállaljon vezető szerepet az olvasáskultúra fejlesztésében és népszerűsítésében, és működjön együtt az oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézményekkel, a családokkal, civil szervezetekkel valamint a piaci szereplőkkel.
• Javasolt beavatkozás: “Olvas az ország!” – Az olvasás népszerűsítése, “Nyitott könyv(tár)” – Országos könyvtár-népszerűsítő program elindítása (Országos kampányok és programok szervezése, lebonyolítása más tárcákkal együttműködve).
• Szerintem már van nagy múltú programsorozatunk, az őszi Összefogás, amely pontosan ezeket a célkitűzéseket valósítja meg. Emlékszem rá, hogy az Informatikai Államtitkárságon tett látogatásunk során is megdöbbenést keltett, hogy ez a programsorozat és az Internet Fiesta is mekkora volumenű. A mi Vándorgyűlésünk, és egyéb rendezvénysorozataink is sok mindenre használhatók ebben a témában is. (Lásd legutóbb Mezőberény) Ezeket figyelembe véve a javasolt beavatkozás: a már meglévő, nagy múltú országos hatósugarú könyvtári programsorozatok kiemelt támogatása és társadalmasításának fokozása más tárcák hatékony együttműködésével.
• A könyvtár vegyen részt a határon túli magyarság információs, kulturális ellátásában, tartson fenn sokoldalú kapcsolatot a határokon túl működő könyvtári szervezetekkel, a magyar könyvtárosokkal és vállaljon szerepet a migránsok könyvtári integrációjában.
• A fenti mondatot átalakítanám: – A könyvtár vegyen részt a határon túli magyarság információs, kulturális ellátásában, vállaljon szerepet a migránsok könyvtári integrációjában. A szakmai szervezetek tartsanak fenn sokoldalú kapcsolatot a határokon túl működő könyvtári szervezetekkel, a magyar könyvtárosokkal.
• A könyvtárnak törekednie kell a kiválóságra, gondoskodnia kell a könyvtári szolgáltatások megbízható, magas minőségéről.
• Javasolt beavatkozás: Minőségbiztosítás fejlesztése, kompetencia/tudás központok létrehozása, a Minősített Könyvtár címmel és a Könyvtári Minőségi Díjjal rendelkező könyvtárak számának növelése, a szakfelügyeleti rendszer hatékony működtetése, eredményeinek hasznosítása.
• A könyvtári gyűjtemény-nyilvántartási funkció hitelesítése érdekében auditálni kell az elektronikus nyilvántartó rendszereket.
• Javasolt beavatkozás: Az IKR akkreditáció alapjainak kialakítása.
• A könyvtárban kreatív információhasznosítási projekteket kell kidolgozni a felsőoktatási kutató és szakmai műhelyek bevonásával.
• Javasolt beavatkozás: Digitális stúdiók kialakítása megyei könyvtári szinten, mintaprojektek magvalósításával.
• A fenti javaslatnak semmi köze sincs a kreatív információhasznosítási projekthez, ami a felsőoktatási kutató műhelyekre épülne. Ezért a javaslatom: Kutató kreatív szakmai műhelyek létrehozása mintaprojektek megvalósításával a felsőoktatási könyvtárak koordinálásában a képzőhelyek és egyéb könyvtárak közreműködésével.
• Támogatni kell az egyedi azonosító technológiák elterjedését a könyvtári kölcsönzés automatizálása érdekében.
• Javasolt beavatkozás: Az RFID rendszerek elterjesztésének támogatása a felsőoktatási, a megyei és a városi könyvtárakban. Az IKR –ek egy településen belüli integrációját támogató mintaprojektek kialakítása 6 MJV-ben, ahol minimum felsőoktatási, köz- és szakkönyvtár is működik. Az IKR-ek integrációját egy településen belül, különösen egy megyei jogú városon belül ma már nem érzem indokoltnak. Jó lenne tudni, milyen szakmai indokok húzódnak meg az elképzelés mögött, én nem látok ilyet. Ezek a könyvtárak annyira eltérő gyűjteményalakítási, feldolgozási gyakorlatot folytatnak, hogy nem tudom elképzelni, hogy mondjuk a feldolgozásukat gazdaságosabbá tenné egy ilyen megoldás. Erre meg ott van a MOKKA-ODR.
• Támogatni kell a könyvtáros képzés egységesítését, szükség esetén ésszerű átszervezését. Nem értem, mit jelent a képzés egységessége, hiszen minden felsőoktatási képzőhely és képzési program: BA, MA, könyvtárostanár akkreditált, tehát a szükséges kereteken belül egységes. A szükség esetén ésszerű átszervezés pedig nem a mi kompetenciánk. Javaslatom a cél megfogalmazására:
• Támogatni kell a szakmai utánpótlást és a szakmai megújulást folyamatosan biztosító könyvtáros képzés tartalmi gazdagodását, működési feltételrendszerének korszerűsítését.
• Javasolt beavatkozás: A képzési tartalmak gazdagítása (korszerűsítése), az államilag támogatott szakmai képzés megőrzése és továbbfejlesztése.
• A szakmai tájékozottság és fejlődés érdekében biztosítani kell a konferenciákon, tapasztalatcserék és műhelytalálkozók szervezésével, jó gyakorlatok honosításával a közös kezdeményezésekben való részvételt.
• A mondatot az alábbiak szerint fogalmaztam át:
• A szakmai tájékozottság és fejlődés érdekében biztosítani kell a tapasztalatcserék és műhelytalálkozók szervezésével, a jó gyakorlatok honosításával a közös kezdeményezéseken és konferenciákon való részvételt, a könyvtári tudásmenedzsment szerepének erősítését.

MKE elnökségi tag véleménye

• A  könyvtár  olyan közgyűjtemény, amellyel ma Magyarországon a rétegzett és tagolt társadalom minden helyi közössége rendelkezik.” Megítélésem szerint ez az állítás így nem állja meg a helyét. Értem a mondat mögötti jó szándékot, de nem érdemes egy anyagban olyan felütést alkalmazni, ami nyilvánvalóan nem igaz. Ez csökkenti az egész dokumentum értékét. Talán valami olyasmit kellene írni, hogy “A könyvtár olyan közgyűjtemény, amely a legszélesebb intézményi lefedettséggel rendelkezik Magyarország településeit illetően és amely szolgáltatásaival biztosítja az információk határokon átívelő áramlását minden magyar állampolgár számára.
• Az összetett könyvtári feladatellátás (közkönyvtári, felsőoktatási és szakkönyvtári, nemzeti könyvtári feladatok) megszervezésével  az oktatási és a közösségi igényeket figyelembe vevő, hatékony,  gazdaságosan fenntartható, értékközvetítő  és értékteremtő könyvtári rendszert kell kialakítani, olyat, amely egyenlő esélyű hozzáférést  biztosít a kulturális értékekhez.” Itt látszólag jól hangzik a “gazdaságosan fenntartható” fordulat. Mindannyian tudjuk, a stratégia írója is, hogy egy könyvtárat nem lehet gazdaságosan fenntartani. Az, hogy a könyvtárra fordított összeg nem kidobott pénz, az nem a könyvtár gazdasági adataiban, hanem az oktatásban, a tudományban, a közműveltség általános állapotában köszön vissza. Ezért tehát nekünk ezt a megfogalmazást határozottan el kell vetnünk. Ha stratégiai szinten bekerül egy ilyen mondat és mindenki elfogadja, akkor később beláthatatlan folyamatokat indíthat el.
• Javasolt beavatkozás:  A digitalizálás elterjedésével a tanulási, olvasási, ismeretszerzési szokások jelentősen átalakultak, mely változásokhoz a könyvtáraknak is igazodniuk kell, így fontos például a közösségi terek kialakítása, a távolról valóhozzáférés biztosítása.” Az anyag több helyen hangsúlyozza a közösségi terek fontosságát és ezek létrehozásában a könyvtárak szerepét. Ezt elvontan, elvben nyilván nem érdemes opponálni. Azonban a fenti mondat már ennél jóval konkrétabb. Ez ugyanis úgy is értelmezhető, hogy alakítsuk közösségi terekké a már meglévő könyvtári tereket, a szolgáltatásokat pedig távoli hozzáféréssel biztosítsuk az olvasók számára. Ez azért már egy kicsit másként hangzik és gondolom, ennek a folyamatnak nem szeretnénk az élére állni. Mert addig, amíg a könyvtárban kialakított közösségi térben a könyvtár alapfunkciójával kapcsolatba hozható tevékenység folyik (tanulókör, internet tanfolyam stb.) addig még csak elmegy, bár ez is könyvtártípustól függ, de amikor majd a fenntartó kreatívan használja közösségi tereket a saját céljaira, akkor alapvetően sérülhet a könyvtári funkció.

MKE elnökségi tag véleménye

• Ha a koncepció tartalmazza azt a meghatározást, hogy „Magyarország minden településén magas színvonalú, nyilvános könyvtári szolgáltatásokat érjenek el a polgárok”, akkor meg kell szüntetni azt a zavart, amit a nyilvános könyvtárak jegyzékének bevezetése jelentett. A szakma egyes szereplői és a fenntartók felé nehezen kommunikálható, hogy nem minden nyilvános könyvtár van fent a nyilvános könyvtárak jegyzékén.
• Fontos lenne, hogy a koncepció kitérjen a helyismereti dokumentumok digitalizálásának kérdéskörére is. A közkönyvtárak e gyűjteményrészekkel járulhatnak hozzá a nemzeti gyűjtemény digitalizálásához.
• Magyarázatra szorul, hogy szakmailag hogyan oldható meg három, különböző céllal készült tartalmi feltáró rendszer integrációja és a későbbiekben ezek használata a célközönség részéről.

MKE hungarikum munkacsoport tag véleménye

A világban szokott megközelítés lesz a jövőt tekintve, hogy bármely hatalom csakis akkor képes a fennmaradásra, ha világhálón folyó létharcban erejének megfelelően megjelenül. Ez államokra fokozottan érvényes – mondják majd. Olyan széttagolt nemzetekre pedig – mondhatjuk erre – mint a miénk, ez felfokozottan érvényes. Összetartó erőnk – a nemzetet tekintve – anyanyelvi kultúránk. Ezt a széleken, ellenérdekelt utódállamok az oktatás vonalán főképp, korlátozásaikkal, rontják. Ezt – nemzeti kultúránkat – a Kárpát-medence közepén, megmaradt Trianoni államban viszont fokozott erőfeszítéssel akár, de fenn kívánjuk tartani, Ehhez egyik első teendőnk, hogy rendelkezzünk a kultúrkinccsel. Tehát minden egyes kiadványi formában való írásos  nyilvánulását – írott kultúrkincsünket – kultúránknak a nemzeti könyvtárban örök időkre rendelkezésre állóvá kívánjuk tenni, azt tételesen mindenkor birtokolnunk kell.  A teljesség igényével való gyűjtés szemlélet ez. Mely vonatkozik nagyjaink kéziratainak gyűjtésére is. Ennek a teljes körű kiadványi s kézirati – könyvtári hungarikum – gyűjtésnek a megvalósításához újabban sajnos pénz nem áll rendelkezésre. Reméljük, hogy ez az áldatlan helyzet hamarosan változni fog, s az OSZK alapításától fennforgó, törvény által is ránk szabott  szemlélet és kötelezettség – a könyvtári hungaricumok teljesség igényével való gyűjtése – az utóbbi évek hullámvölgyét követően szakmai munkánkban hamarosan  ismét áldásos előtérbe kerülhet.

Mindenkori hivatástudatunk ezeken a kulturális tereken egy lehet. Az értékelvet kell előtérbe helyeznünk, államunk s nemzetünk érdekében. Tehát nem csupán a módot tekintjük, azt, hogy  írott kultúránk  mily hordozókon jelenül meg – nyomtatott termék-e vagy digitalizált az adott kiadvány, világhálón létezik-e vagy sem. S nem is csak azt tekintjük – hisz annak kell a legtermészetesebb állapotnak lennie – hogy mindez egy, osztatlan, egységes nemzeti gyűjteményben, az OSZK-ban  megvan, a teljesség igényével be van gyűjtve, megőrzött, gondozott, szolgáltatott módon akár, kisugárzón rendelkezésre áll. De hogy  rendelkezésünkre álljon a teljes írott kultúrkincs, az az előfeltétele annak, hogy tudományszakonként – ismeret-rekeszenként – a legjobbakat rendszeresen, világhálón való megjelenítésre, anyanyelvünkön való sokszorosításra, kiber-térben való “fogyasztói” s szakmai terjesztésre is készséggel ajánlani tudják az arra érdemesült szakemberek. Az eddigi szemlélet egy organikus, értékelvű megközelítésben válik életessé majd. Minőségivé.

A mennyiség beszerzésének naprakész felvállalásával is erre törekszünk. Hogy megalapozhassuk, hogy ténylegesen az értékelv nyilvánulhasson mind a kiadványi, mind a kiber-téri magyar nyelvű nemzeti könyvtári olvasói keresletben s kínálatban. Az értékszemlélet hozzáadott érték a mennyiség rendelkezésre álltakor. S ha adott év hazai s külhoni könyvtári hungaricum kiadványtermése rendelkezésünkre áll, akkor – s erre a biztos alapra építve – mondhatjuk el, hogy képesek vagyunk otthon lenni Kárpát-medencei tereinkben kulturálisan s a világhálón is, kinyilvánuló s megtartó erővel. Magyarán: józan összhang s megfontolás kell a világhálón való megjelenéshez, kultúránk megjelenítéséhez. Ugyanis valósággal belehajszolják az államokat rövid látókörű, pénzhajhász lobbik a “digitalizálás” szemlélettel egy végtelen számsorú költség-csapdába. Mily józan értékszemlélet megszabta léptékektől eltekintő erők tékozlódnak el a korlátlan digitalizálás készségnek vetve alá magukat?! Mily kár azért a sok be nem szerezhetett nyomtatott külhoni magyar könyvért s nyugati szaklapért, meg nem szerzett kiadási jogért akár csak az utóbbi évtized kiváló szakmai kiadványtermését tekintve is.

Amit adott tudományszakonként korszerű tudás értéknek tartanak hazánk s nemzetünk számára adott értelmiségi karok, amit adott mesterségenként a legalaposabban leírt szakmai munkának tartanak kétkezi szakembereink, azt érdemes csak rendszeresen digitalizálni múlt s jelen értékeiből, sőt, magyarra fordítani is. Mindezek megjelentetésére kimondottan állami támogatás, könyvkiadó lenne legelsősorban létjogosult a nyomtatott terjesztéshez s – szintén szerzői jogokra tekintettel – a világhálón való, magyar nyelvű megjeleníthetésre is.

Fentiek pragmatikus szemléleti, megközelítési s gyakorlatba ültetési készségeket is tételeznek. Nem a mindenkori lobbiknak engedő, azok felvonult, kiber-téri erődemonstrációin skandált töredék-mondatainak íróasztal mögüli felsorolását, házi-feladat-szerű program-leiratokon. Az értelem üzenetét keressük  a mindenkori jövőnek. Különös szeretettel kell hajolnunk mindezekhez képest ahhoz, ami ezen túl a kiadványi s kiber-mindenségben számunkra vagy általunk teremtetten szép. Az alap erkölcsi értékekhez. Ezek a szeretet, az anyaság például, hon, becsület igazságai. Ezeknek nem túlcsorduló, de megbecsülő érzete az a másodlagos háló, amelyik érzelmileg összefog egy hazát s egy nemzetet. S míg az ésszel való munka haszna gazdasági felemelkedésben más népek csudálatára s irigylésére akár, fentiek nyomán is majd megmutatkozik, addig ez utóbbi, az, amit mi tekintünk szépnek, nem titkosan, de nyilvánvalóan meg kell jelenüljön folyamatosan. Kifelé ennek nyilvánításával szinte tüneményesen leplezzük – a szép létrehozásával, felmutatásával a kiber-térben is – azt, hogy teljes nemzeti felemelkedésre gyűjtjük az erőt. S nem csak: – vagyunk. S a kettő együtt – írott kultúránk teljesség igényével való gyűjtése, annak válogatott értékekben való hangsúlyos megjelenítése könyv-s lapkiadásban és a világhálón, továbbá e kultúra mások számára is érzékelhető szépségeinek folyamatos megjelenítése – e kettő együtt tesz minket helytállón ön-azonossá itthon s a nagyvilágban, nyomtatott kiadvány üzenetében, vagy a világhálón. Mert mindezekben együttműködés van. Sok munka. Érdemek.

Volt MKE elnökségi tag, nyugdíjas kolléga véleménye

• Tulajdonképpen nincs is mit hozzátennem, hiszen az anyagot jónak tartom. Lehet, hogy mondandóm már el is avult ebben a gyorsan rohanó világban. Az első javaslatom pl. az lenne, hogy az esélyegyenlőség alapján alapszolgáltatásba kellene venni a számítógépek használatát a könyvtárakban. Magyarul mindenütt ingyenessé kellene tenni. Most avattam szülőfalumban a tudásháza mellett épült IKSZT-t és az iskolából átalakított kápolnát. Egészen kis településen is adva vannak, lehetnének a korszerű könyvtári eszközök. Ha itt ingyenes a számítógép használat, akkor megyeszékhelyen se kényszerüljön a könyvtár arra, hogy bevételei fokozására  a számítógépeket “bérbe” adja.
• A digitalizálás  kérdésköre is elég komoly hangsúllyal jelen van az anyagban. Megjegyzésem csak annyi lenne, hogy nem csak a digitalizálás anyagi támogatását kellene megszervezni, hanem a digitalizálandó, elsősorban helytörténeti anyag hiánytalan gyűjtésére is nagy hangsúlyt kell fektetni, azért, hogy egyáltalán legyen mit digitalizálni.
• Annak kifejezetten örülök, hogy felkerült az anyagba bizonyára a világtalálkozón elhangzottak hatására a külföldi hagyatékok kérdése.