PORTRÉ ÖNMAGAMRÓL

DARVASSI ANDREA vagyok, 1968-ban születtem Budapesten. A sors fintoraként nem született gyermekem, de boldog házasságban és Édesanyámat mindig magam mögött tudva élek Káposztásmegyeren.

A budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium könyvtárát vezetem. 2009-ben kezdtem felépíteni ezt az aprócska gyűjteményt, szinte a „dokumentumhegy” állapotából. Ma a Szikla integrált rendszerével kereshetővé vált az állomány 80%-a. A középszintű zenésznek készülő növendékek kotta, szakkönyv és hangfelvétel igényeit igyekszem a legnagyobb szaktudásommal ellátni. Némi humorral fűszerezve próbálom a kölcsönzési morált egyenesbe terelni.

Könyvtári munkám során egy kottában keresgélve bukkantam rá arra a zongoraműre, mely egy kézben vezeti a dallamot, legyen szó violin vagy basszus kulcs írásmódról. Véletlenül fedeztem fel, hogy Liszt balkezes számára komponálta. Ez a zongoraművész gróf Zichy Géza, aki maga is készített épen maradt bal kezének szóló zongoraműveket, valamint dalokat, melyeket magam is szívesen játszom koncertjeimen.

Korábban a Kispesti Alapfokú Művészetoktatási Intézményben zongorát és szolfézs tanítottam 17 évig, valamint a zeneiskola könyvtári állományát tettem kereshetővé és kölcsönözhetővé. Társadalmi tevékenységben a zeneiskola alapítványának kuratóriumát vezettem.

Elnökségi tagként tevékenykedem a Magyar Könyvtáros Egyesület Zenei Szekciójában. Megtiszteltetésnek éreztem 2009-ben tagságunk részéről a felkérést, és a mai napig a zenei szekció tagjainak bizalmából merítek lelkesedést, hogy a zenész és könyvtárosi hivatást szorosra fűzzem. A zeneiskolai könyvtárak állományának felmérésére, a zenetanár-könyvtáros kollégák összefogására törekszem mostanában.

Szabadidőmet az 1959-es alapítású Parlando zenepedagógiai folyóirat régi cikkeinek digitalizálási munkálataival töltöm. Erre autodidakta tevékenységként tekintek, hiszen az idén 55. évébe lépett folyóirat a zeneoktatás alapjait tárja elém, ezzel szinten tartva zenepedagógusi hivatásomat.

Szólistaként, valamint amatőr és hivatásos kamaraegyüttesek tagjaként koncertezem.

Nagyobb könyvtárak látogatóival zenetörténeti előadások során találkoztam. Az önkéntesség évében, 2011-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban megtartott Liszt-előadás sorozatom „A Könyvtár Barátja” elismerést kapta.

Kórusban énekelek, ahol Eckhardt Mária karnagy vezetésével nemcsak Liszt műveinek hiteles és friss tolmácsolásával ismerkedem meg, de e műveken csiszolódva más szerzők zenei alkotásainak titkait, szépségeit is megtapasztalom a saját bőrömön. Állandó korrepetitora vagyok a Kispesti Erkel Ferenc Kicsinyek Kórusának.

A Sebőkné Kós Szilvia karnagy vezette gyermekkar számos külföldi verseny és belföldi fesztivál kiemelkedő eredményét tudhatja magáénak. Az állandóan változó tagok produkciója kiegyenlítettséget hoz, melyért felkérést kap TV, rádió felvételre. A repertoár minőségi szinten tartása nagyban köszönhető a zongorakísérő változatlan személyének.

Zeneiskolai tanulmányaimat Pestszentlőrincen, a Dohnányi Ernő AMI-ban kezdtem Mally Márta eszet és szívet gondozó zenei vezetése mellett. Szolfézsra Patasek János tanított. Középiskolába Győrbe nyertem felvételt, és tettem sikeres érettségit a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola falai között. Zenetanári diplomámat a Varga Tibor Zeneművészeti Főiskolán szereztem 1991-ben zongora és szolfézs szakon. Meghatározó muzsikus egyéniségek tanítványa voltam – a teljesség igénye nélkül néhány név: Gábor József, Choi Insu, Spiegel Mariann, Szabó Miklós. Majd az ELTE könyvtár-informatika szakán, posztgraduális képzés során lettem másoddiplomásként könyvtáros, 2002-ben.

EMLÉKLAP

Hány éves voltál, amikor legelőször találkoztál a zongorával?
Édesanyámmal ültünk a hangszerhez ötévesen, s tőle tanultam az első darabokat is. No, nem éppen a legmívesebbel kezdtem, hiszen Édesanyámat magánúton tanították az előző század második felében, amikor a „menő” a Kis kezek, nagy mesterek c. kotta volt. Így számomra az első önállóan megszólaltatott zongidarabok  Strauss-keringők egyszerűsített változatai voltak.

Milyen amatőr és hivatásos kamaraegyütteseknek vagy tagja és melyik kórusban énekelsz?
Amatőr muzsikus, nagyszerű barátom egy mérnökember, Kalmus Péter. A vonalak és számok mellett a hangjegyek, a versek is ihletet adnak barátomnak, és az ő szerzeményeit szerzői esteken szoktuk megszólaltatni.

A Trio Nomen Est pedig egy érdekes zenei társulás. A marcaliban lakó zongoratanár – egykori konzis növendéktársam –, a pesti Bartók Konzi brácsatanár igazgató helyettese és jómagam a tagjai. A tavalyi Debussy emlékév alkalmából szólaltattuk meg a zeneszerző Szonátáját, mely eredetiben fuvola-brácsa-hárfa összeállításra készült. Horváth Barnabás fiatal magyar zeneszerző átírta számunkra brácsa és zongora-négykezes változatba.

Kórusom – stílusosan személyiségemhez – az Országos Széchenyi Könyvtár vegyes kara, melyet 42 éve vezet Eckhardt Mária karnagy. Férjem a basszust erősíti, én pedig vagy az altot, vagy a középfekvésű női szólamot. A betanulás időszakában zongorakísérettel segítem kórustársaim.

Egy belső egyensúlyt, a harmóniát sokféleképpen lehet megteremteni. Mit csinálsz szabadidődben, amikor nem zongorázol?
Nőként szeretem a színek és formák harmóniáját, leginkább az öltözködésben. És szeretek olyan viseletben megjelenni, melyet magam készítek el. Ehhez nincs másra szükség, csak néhány gombolyag pamutra és tűkre. Szenvedélyesen kötök, ezzel szeretem megajándékozni a családtagjaimat is – leginkább a férjem. Ő szívesen visel az ing fölé mellényt, ezáltal a név – és szülinapi ajándéka kézenfekvő.

Melyik az a nap az életedben, melyre mindig örömmel gondolsz?
2008 júniusában váltam meg a zeneiskolától. Nem sikerült azonnal elhelyezkedjem egyik végzettségemmel sem, ezért fél évig gyakornokként dolgoztam egy fogorvos mellett, mialatt az OKJ-s képzést végeztem. Éppen letettem a jeles vizsgát fogászati asszisztensként, amikor megüresedett a Konzi könyvtárosi helye. Karácsony előtt két nappal találkoztam állásinterjún a vezetőséggel. Aztán vártam, vártam… nem tudtam nyugton maradni, és december 31-én elektronikus levelet írtam az igazgató asszonynak. Válaszában örömmel üdvözölt a Konzi csapatában. Remek lett a szilveszteri hangulatom, hiszen felvettek zenei könyvtárosnak!

Egy idézet kedvenc versedből:

„A semmi ágán ül kis szívem,
Hangtalan teste vacog,
Köréje gyűlnek szelíden,
S nézik, nézik a csillagok.”

(József Attila: Reménytelenül)

Élet, idő, energia, karma, boldogság, barátság, szeretet …mit jelentenek számodra e szavak?
Személyes jelenlétemmel belesimulva igyekszem a környezetem energiáit pozitívra hangolni. Nem várok ölbe tett kézzel, de elfogadom, ha segítséget kapok. Mosolygós és derűs vagyok általában, mert ez egy olyan apróság, ami önmagát megsokszorozza. „Ha mosolyogsz a világra, az visszamosolyog Rád.” Nem szelektálom a barátaimat, fellépésem és egyéniségem megmutatja nekik, hogy akarnak e velem barátkozni. Mindenki felé nyitott vagyok.

Hiszel a sorsban? Szerinted vannak véletlenek? És csodák?
A Sors nagymester, csodáit szívembe zárom, ebből nyerve bátorságot, mellyel az újabb feladatokat és lehetőségeket felismerem, és valóra váltom. Amikor rossz ér, azzal erősítem magam, hogy csak akkor fog jóra fordulni, amikor már kellő alázattal viselem a nehézséget. Hiszek a jóban, boldogsággal tölt el a reggeli ébredés. Születésem óta masszív az egészségem, és remélem, hogy hiánytalan fogsorom nem egyszerre fog elhagyni.

Milyen terveid, vágyaid, álmaid vannak a közeli és a távoli jövőben?
Amikor Győrben megszereztem a hároméves főiskolai diplomát, már akkor éreztem, hogy még maradt bennem „spiritusz”, hogy művésszé váljak. Eltelt azóta 22 év, és az idén meghoztam a döntést: megpróbálom a mesterképzést zongoristaként. Szerencsémre a főiskolai zongoratanárom megtanított „látni” a kottában, amely tudást ifjaknak és „életbölcs” ifjaknak szeretnék átadni – legyen szó frontális képzésről, koncertről, vagy ismeretterjesztő előadásról. Legnagyobb életcélom, hogy egyesíteni tudjam magamban a zeneművészt és a zeneművek befogadásához elengedhetetlen háttérirodalom – kotta, zenetudományi könyv, hangfelvétel – szolgáltatóját. Szeretnék művelt zenei könyvtárossá válni.

Aki kérdezett, és aki Darvassi Andreának további sok sikert kíván:
Keszi Erika Zsuzsanna

Darvassi Andrea zongoraestje plakát