Vándorgyűlési tudósítások 2014. II. Kisplenáris ülés

MKE_Sopron_logoA kisplenáris ülés levezető elnöke, Biczák Péter bejelenti, hogy Tüske László, az OSZK leendő főigazgatója nem tud részt venni az ülésen.

Bakos Klára kiegészíti a bejelentést azzal az információval, hogy július 21-től Tüske László az OSZK főigazgatója lesz minden bizonnyal, a miniszter aláírta kinevezését, azonban előző munkahelye, a Balassi Intézet vezetője még nem írta alá a papírokat. Mivel ő igazi diplomata, emiatt nem vállalta a látogatást. Bakos Klára reméli, hogy lesz alkalom a bemutatkozásra, hogy elmondja terveit.

A kisplenáris ülésen Sörény Edina, az EMMI könyvtári osztályának vezető tanácsosa tartja az első előadást az új pályázati lehetőségekről Könyvtárak a tudásért, közösségért a 2014-2020 időszakban címmel.

Az előadó megtisztelőnek tartja, hogy vele kezdjük a napunkat. Arról fog beszélni, hogy most hol tart a fejlesztési időszak, mi konkretizálható. Szól az előzményekről, a 2007-2013 közötti időszakról is. Fontos továbblépni, a Tudásforrás program végrehajtása. Meg kell felelni az EU és a kormány felől érkező elvárásoknak, célkitűzéseknek, ezek mentén fejlődik ki az operatív program rendszere. Más típusú fejlesztések lesznek, más gondolkodást igényel és kreatív, innovatív kapcsolódási pontok kialakítását.

A 2007-13 közi időszak hatásairól, eredményeiről: 38 kiírás volt, 2509 pályázat, ebből 1106 nyertes, erősen túlpályázott volt. Nagy volt az igény, hatott a szervezeti kultúrára, megszólította a környezetet, erősítette a szociális hátrányok leküzdését. A kisebb kulturális intézmények is be tudtak kapcsolódni, a szolgáltatások modernizálódtak, bővültek. A fizikálisan vagy szociálisan hátrányos helyzetűek részvételi aránya nőtt, bevonták a gyermekeket, ifjúságot. A cél a hátrányos helyzetű csoportok integrációja volt, a fejlesztés, az élethosszig tartó tanulás segítése a kultúra eszközeivel.

A Tanács következtetései: a kulturális dimenzió beépíthető a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet szolgáló stratégiába, a kultúrák közti párbeszéd segíti egymás megértését.

A fejlesztések megvalósításának feltételei: elfogadott stratégia, megfelelő szakmai ismeretekkel és motiváltsággal rendelkező szakemberek, politikai szándék és akarat (kormányzati döntés az Európai Uniós Operatív programokról), megfelelő finanszírozási forrás. Remélte, hogy már kész stratégiát tudnak bemutatni, el fognak készülni, az új vezetés is fontosnak tartja ezt. Mi ebben meghatározóak vagyunk.

A könyvtári stratégia fő irányai 2014-2020 között: a könyvtárak társadalmi szerepvállalásának erősítése, a könyvtári rendszer hosszú távú működésének fenntartása és innovatív fejlesztése, korszerű, felhasználó-központú, versenyképes országos könyvtári szolgáltatások fejlesztése, széleskörű jogszerű elektronikus hozzáférés biztosítása, a könyvtáros szaktudás folyamatos megújításának és elismerésének biztosítása.

 

Az új időszak, 2014-2020 programjai:

  • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)
  • Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP)
  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)
  • Közigazgatás és Közszolgáltatás Fejlesztés Operatív Program (KÖFOP)
  • Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KOP)
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)
  • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)
  • Terület- és Területfejlesztési Operatív Program (TOP)
  • Vidékfejlesztési Program (VP) – EMVA

Márciusban benyújtották a stratégiai kereteket nyújtó Partnerségi Megállapodást és operatív programokat, júniusban beadták az EFOP-ot, ők állnak a legelőrébb, a tartalom a Biztossággal egyeztetett. Ezek a programok mások, minisztériumokhoz kötődnek, átjárhatóságok vannak benne, nem 1-2 programot kell figyelni, hanem 5-6-ot, ahol a könyvtárak kedvezményezettek lehetnek.

Az EFOP hétéves kerete 905,8 milliárd forint. 884,9 milliárd forint volt az előző összeg, a korábbi időszakban 1200 milliárd forint volt. Az EFOP öt prioritási tengelye:

  1. Társadalmi együttműködés erősítése (finanszírozó alap: ESZA: 36,8 %)
  2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében (ERFA: 19,6 %)
  3. Gyarapodó tudástőke (ESZA: 25,5 %)
  4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében (ERFA: 16, 9%)
  5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések (ESZA: 1,2 %)

Az 1-2. prioritás a társadalmi együttműködés erősítését célozza. Intézkedései:

  • 1. Aktív közösségi szerepvállalás és önkéntesség fejlesztése
  • Az idősek tevékeny életmódjának, a nemzedékek közötti együttműködés segítése
  • Társadalmi együttélés erősítése (pl. anti-diszkriminációs és multikulturális programok)
  • A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása
  • Gyermeket sújtó szegénység felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése
  • 2. A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása (Biztos Kezdet stb.)

A 3. prioritás a gyarapodó tudástőkét szolgálja

3.2 intézkedés: A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül

  • A korai iskolaelhagyás csökkentése kompetencia- és személyiségfejlesztő programokkal
  • A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése a nem formális és informális tanulási alkalmakkal
  • Alapkompetenciák fejlesztése érdekében az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése a nem formális és informális tanulás eszközeivel

A 4. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében

Önmagában az infrastruktúra fejlesztését nem támogatják, csak ha az segíti a szolgáltatások igénybevételét.

  • 4.1 Közoktatás infrastrukturális fejlesztése: oktatást és képzést szolgáló kulturális intézményi fejlesztések. Könyvtári, múzeumi és közművelődési infrastruktúra fejlesztése, tanulási- oktatási terek, kreatív terek kialakítása, bővítése
  • 4.2 Felsőoktatás infrastrukturális fejlesztése: felsőoktatási közgyűjteményi intézmények: tudásbázis, könyvtár, közgyűjteményi szolgáltatásokat bővítő és modernizáló beruházások, az open access publikálási és tanulási formák infrastrukturális alapjainak megteremtése

Az 5. prioritás: pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések

  • 5.1 Társadalmi befogadást elősegítő visszatérítendő támogatások nyújtása hátrányos helyzetű emberek számára
  • 5.2 Társadalmi innováció és transznacionális együttműködések: kulturális intézmények és civil szervezetek hálózati együttműködése a multikulturális sokszínűség megóvása és ápolása, az együttműködések tartalmának kibővítése, erősítése érdekében

GINOP

3. prioritása az infokommunikációs fejlesztések. Várható intézkedések: versenyképes IKT szektor fejlesztése, közigazgatás és állami informatikai fejlesztések, infokommunikációs ismeretek, készségek növelése, digitális felzárkózás segítése, e-inclusion felgyorsítása, újgenerációs szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése

Az 5. prioritás a foglalkoztatásra, képzésre irányul: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése. A gazdasági igényekhez igazodó minimális képzési intézményrendszer kialakítása a munkakorú lakosság számára, főleg az alacsony képzettségűek számára javítani a munkaerőpiaci kompetenciákat javító képzési lehetőségekhez való hozzáférést.

A 6. prioritási tengely a turizmus, a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, fejlesztésének elősegítése és komplex, illetve hálózatos fejlesztései. A turisztikai költés növelése a kulturális és természeti örökségek helyszínein.

VEKOP

Tartalma sok változáson ment keresztül. A közép-magyarországi régió kimaradt az infrastruktúra fejlesztéséből teljesen, a TÁMOP-ban is csak határozott összegig lehetett pályázni. Most is kötött a pálya, Budapest és Pest Megye is benne van. A 3. prioritás az energiahatékonyságot, intelligens energiahasználatot, megújuló energiafelhasználást támogatja. A 4. prioritás a térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok, a település környezetének és a közszolgáltatások fejlesztése.

TOP

A 2. prioritás a vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés, vonzó települési környezet kialakítása. A 3. alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés a városi területeken, ez lehet új infrastruktúra kialakítása, felújítás is. A 4. a helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése a társadalmi befogadás és együttműködés erősítésére, az 5. a CLLD, a közösség által irányított várostérségi helyi fejlesztések

KEHOP

Az 5. prioritás az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazása, alapvetően az állami energetikai fejlesztéseket tartalmazza.

VP

A kistelepülési szempontok érvényesülnek, 1. prioritása a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; a tudástőke bővítése, az élethosszig tartó tanulás, a szakképzés. A 6. prioritás az 5000 lakos alatti településeken a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben; pl. a vidéki kulturális közösségekben a tudástranszferre szolgáló terek kialakítására.

Hogy is áll mindez most? A kiírások előkészítése megtörtént, 2014-ben az 1. ütemnek meg kell jelennie. 2015 elejére lett a támogatási szerződés tervezve. Az 1. ütem nem teszi lehetővé a hétéves akcióprogram fejlesztését, szeptember- októberre várhatóak az első kiírások. A rendszerben a miniszterelnökségnek vétójoga van, ha ők úgy döntenek, hogy nem támogatja ezt, hanem azt, akkor minden átalakulhat. Az eljárásrend is alakul, államtitkárságonként egy, max. két konstrukció megjelenését engedélyezték. Amit a nyitó plenárison említett Vígh Annamária, a kulturális alapellátás fogalmának bevezetése kiemelt prioritás: a kulturális értékekhez való hozzáférés, kulturális állami alapszolgáltatások biztosítása. A szándék 2018-ig a kulturális és innovatív közösségfejlesztés, a cél az életszínvonal emelkedésének támogatása.

 

A második előadást a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) elnöke, Földiák András tartja. Örül mindig, ha van valahol helyi fórum, szívesen jönnek, Madarász Katalin, a könyvtári tagozat vezetője is jelen van. Köszönt mindenkit, külön örömmel a szakszervezeti tagokat. Jó hírrel kezd: a KKDSZ hivatalosan is reprezentatív a könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális területeken, tegnap délután aláírták az erről szóló dokumentumot. Össz-szakszervezeti reprezentációjuk 15,7%, 10% fölött volt a határ, ez azt is jelenti, hogy tárgyalópartnerként is szerepük lesz. Magyarországon nincs valódi 40% feletti, mert az arányok eltérőek. A fő Teáor-on belüli ágazatok: könyvtár és levéltár 20%, múzeumok 11%, utóbbi veszélyes, határhoz közeli.

Sajnos azonban rossz hír is van, folyamatosan csökken a közalkalmazottak száma, kb. 14ezerrel csökkent legutóbb. Úgy lettek tehát reprezentatívak, hogy a szakma száma csökken, a szakszervezeti arány is visszaesőben van, korábban 19% volt. Folyik az agitáció, ha megtehetik, ősszel tagtoborzó kampányt tartanak. Tovább nem csökkenhet a szám, mert elveszíthetik a befolyást. A KKDSZ nem csak munkavállalói érdekvédelmi szerv, elsősorban az, ha jogtalanság, sérelem éri a munkavállalót, de az intézménynek is védőhálót ad. Nem könnyű egy intézményt megvédeni, van olyan múzeum, mely már nem létezne ha nem állnak ki mellette, könyvtár sem lenne önálló ha nem védik meg. Fel tudnak lépni a szakma érdekében, jogszabálymódosítás esetén is sikeresen fejtik ki véleményüket. Minden jogszabályt megkapnak véleményezésre, 10 javaslatból egy sikerrel átmegy. A szakma jogi védelmét is ellátják, az intézmények vezetőit is védik. Pl. az OSZK esetében szakmai végzettséggel rendelkező vezető nem volt, pályázatot írtak ki, szabályos igazgatói pályázat lebonyolítása érdekében sokszor fellépnek, Brüsszelig érő kapcsolataik vannak.

Jó hírek hangzottak itt el a szakmáról, a rendszer működik, pályázatok vannak, működnek, nem akar csak kritikát megfogalmazni. Nem a minisztérium bírálata a cél, hanem a fennálló helyzet javítása. Az intézményrendszerben sok probléma van, a szakemberek nincsenek a helyükön elismerve. Sok a sérelem, első ezek közül a bérhelyzet. Az nem pontos információ, hogy a közalkalmazottak közül mindenki kapott valamilyen béremelést, mert nem kapott. A pedagógusok közül is közel negyvenezer nem kapott semmit, pl. a könyvtárosok, nem iskolai szakemberek. Az egészségügyben és a rendőröknél is részleges volt csak az emelés. A bölcsődei dolgozók szerény nettó háromezer ft pótlékot kaptak, a könyvtárosoknál pedig semmi nem történt a KKDSZ területén. Szakmailag is árt, pl. ha második állást kell valakinek vállalnia, nehéz megélni a fizetésekből. Az E fizetési kategóriába a felsőfokú szakmai tanfolyami végzettséggel rendelkezők tartoznak, majdnem a 10. sorig a garantált bérminimumot kapják, alatta a minimálbért. 40 éves koráig a bérminimumot kapja pl. a könyvrestaurátor, ami olyan magas szintű, mint a főiskolai, mégis annyit kap, mint egy szakmával nem rendelkező pályakezdő. Ha egyedül él és még el is tart valakit, éhezik.

A KKDSZ mindent elkövet, cikkeik a honlapjukon olvashatóak, a Magyar Kultúra napján is erőteljesen fogalmaztak bérügyben, mialatt a hivatalos ünnepségek folytak. De nem csak a bér a kérdés, sok más is szóba kerül, az intézményrendszer egészének helyzete sem javul évek óta. Nem is romlott szerencsére, de nem is javult. Szerepük volt abban is, sokat tettek azért, hogy a közgyűjteményi és közművelődési normatív hozzájárulás önálló költségvetési soron van, az alapot ez képezi. Hozzátesz az önkormányzat is, de alap az állami hozzájárulás.

A bér a legfontosabb probléma, hivatalosan elhangzott a minisztertől, hogy azért nincs béremelés, mert a KKDSZ nem ért egyet az életpálya modellel. Ez azonban nem igaz, nem szoktak ennyire rájuk hallgatni, akarnak ők életpálya modellt, dolgoznak rajta, de főleg béremelést szeretnének.

Ha helyi megmozdulást akar bárki szervezni, ami a jogszabályi keretekbe belefér, együtt mindent kövessünk el, hogy a helyzetet megváltoztassuk. Ha nem lenne őszre javaslat vagy konkrétum, ha nem kapunk ígéretet a helyzet javítására, mindenki helyben is gondolkodjon, keresse a KKDSZ-t, hogy együtt mozduljunk. A mai politika jó érzékenységgel tudja, hogy hányan mennek ki az utcára, hihetetlenül jól meg tudja becsülni. Kb. 2000-en vannak a bölcsődeiek, nekünk párszázat sem sikerül összehozni, de ha nem megyünk ki, öngólt rúgunk, mert akkor azt mondják majd, hogy nem tudnak még egy rendes demonstrációt sem összehozni. Minden kolléga együttműködését kéri, mert ez mindenki érdeke. Ha nem kapunk ígéretet, bölcsen tervezzük meg, mit teszünk, és azt tegyük is meg.

Bakos Klára megjegyzi, hogy az MKE és az IKSZ tavasszal elhatározta, hogy kidolgozza a könyvtárosok életpálya modelljét, dolgoznak rajta, őszre várhatóak eredmények, a minisztérium várja ezt. Összefügg a bérek kérdése és az életpálya modell. A szakmai szervezetek dolgoznak azon, hogy a könyvtárosoknak is legyen életpálya modelljük. Reméli, hogy jó eredményekkel fog mindez zárulni.

Dávid Bogi

Vélemény, hozzászólás?

  • Ki van jelen?

    Jelenleg egy felhasználó sincs bejelentkezve
  • Legutóbbi aktív tagok

    Gerencsér Judit profilképe
    Tolnai György profilképe
    mekmusz profilképe
    Barton Dávid profilképe
    Nagy Zoltán profilképe
    Dávid Bogi profilképe
    Admin profilképe
    zondaz profilképe