Az MKE állásfoglalása a Nat 2012. iskolai könyvtárat, könyvtárhasználatot érintő kérdéseiről

A Nemzeti Alaptanterv lényege a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése. E feladat megvalósításához nélkülözhetetlen a tantárgyköziségen alapuló könyvtárpedagógiai munka.

A  korábbi Nat változat preambulumában egy teljes bekezdés, a Tanulás tanítása fejtette ki a könyvtárhasználat kereszttantervi jellegének megfelelő elvi alapvetést. A bevezetőben található Tanulás tanítása a mostani Nat változatban is megtalálható, de a korábbi jól megfogalmazott bekezdés kimaradt. Ennek visszaállítása akár egy kissé módosított formában célszerű lenne, hiszen minden műveltségterület ismeretszerzése, információ-, tananyag feldolgozása hagyományosan igényli a könyvtárat.

 Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet az IFLA-UNESCO Iskolai könyvtárak missziója címet viselő dekrétumra (IFLA-UNESCO Iskolai könyvtári dekrétum), s az azt követő Prágai nyilatkozat tartalmára, amellyel nézetünk szerint a Nat-nak is harmonizálni kell.  „Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek. Az iskolai könyvtár a tanítás és tanulás fontos színtere.” Az iskolai könyvtár tehát egyben helyszín, eszköztár és tanulási-tanítási módszer.

 A könyvtárhasználat alkalmazásához szükség van a használói alapismeretek és alapműveletek elsajátítására, ami meghatározott műveltségterületek feladata volt eddig: Ez a két terület: az informatika és az anyanyelvi képzés. A jelenlegi Nat variánsban üdvözöljük, hogy tovább viszi a két szóban forgó műveltségterület könyvtárhasználati tananyagát és követelményeit. E követelmények alkalmasak arra, hogy a kerettantervekbe is beépüljenek majd, részletesen kifejtve a könyvtárhasználat tanegységeit.

Álláspontunk szerint ugyanakkor a többi műveltségterületen is meg kellene jelenniük a könyvtárra épülő ismeretszerzés követelményeinek. Ez az Ember és társadalom, a Természettudományok, Földünk környezetünk, Művészetek, Életvitel-gyakorlati ismeretek esetében egyenetlenül, változó mértékben valósul meg.  Mindezek alapján az MKE az alábbi szakmai javaslatokkal él:

• Maradjon meg a korábbi struktúra. Mert kb. 15 éve a tantervfejlesztés és a gyakorlati pedagógiai munka ezt vette alapul, nagyjából ennek alapján kialakult a könyvtárhasználat tanításának rendszere;
• a NAT 2012. bevezetője (a Tanítás tanulása  és az Egységes alapokra épülő differenciálás) feltétlenül fogalmazza meg a könyvtárhasználat – korábban jól meghatározott – szükségességét és pedagógiai státuszát.
• A kulcskompetencia fogalom definiálása kapcsán kerüljön kimondásra: a digitális kompetencia elemei az iskolai könyvtár segítségével sajátítandók el tantárgyközi feladatként.
• Lényegesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a hatékony tanulási módszerek, a szellemi munka technikájának elsajátítása könyvtárpedagógiai feladat.
• Örömünkre szolgál, hogy az informatika műveltségterületben a könyvtár-informatika, mint tematikai egység megtalálható. De javasoljuk, hogy a munkabizottságok vegyék számba a könyvtár-informatika adta lehetőségeket a további műveltségterületek esetében is.

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete üdvözli a tartalmában megújult Nemzeti Alaptantervet. Reméljük, hogy észrevételeink a Nat 2012. kidolgozóinál, a munkálatok irányítóinál meghallgatásra találnak annak érdekében, hogy az iskolai könyvtárak – mint közgyűjtemények – a tudásalapú társadalomban betölthessék identitás-teremtő, kultúra átadó, egész élethosszra szóló tanulási módszert nyújtó nemes és mással nem is pótolható küldetésüket.

Budapest, 2012. március 2.

Bakos Klára elnök