Az MKE 2024. évi működését és szakmai programjait támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap
Miniszterelnökség
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt
KIM
OSZK
Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Történelmi látogatás – szélesedő magyar–amerikai könyvtárügyi kapcsolatok
Négy napos szakmai látogatáson hazánkban tartózkodott Roberta Stevens, az amerikai könyvtáros egyesület, az American Library Association (ALA) elnöke. Vendéglátója, Bakos Klára, a 75. éves jubileumát tavaly ünneplő Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke és Barátné dr. Hajdu Ágnes, nemzetközi ügyekért felelős alelnök elmondta, hogy a világ legjelentősebb, mintegy 67 000 tagot számláló könyvtáros egyesülete elnökének május 13-17 közötti látogatása történelmi súlyú esemény a hazai könyvtárügy életében. Hiszen hivatalát betöltő ALA elnök ezidáig nem járt Magyarországon. A személyes kontaktus felvételét a stratégiai partnerség indokolja. Magyarország könyvtári rendszere – együtt a világ könyvtári rendszereivel – a globális kihívásokkal történő szembenézésre kényszerül. A nemzetközi partnerség elősegíti, hogy az egyes kérdésekre tapasztalatokon alapuló válaszokat adhassunk. Az Országos Széchényi Könyvtárban a „21. századi könyvtárak. Kihívások és lehetőségek” című előadásában beszélt minderről Roberta Stevens. Elmondta, hogy „viharos” időszakot élünk. Források szűkülnek, miközben a szolgáltatási színvonal emelését célzó elvárások folyamatosan nőnek. A könyvtárügynek válaszokat kell adnia szociális, társadalmi, kulturális kérdésekre, többek között a mindenkit érintő oktatás, élethosszig tanulás, valamint a nemzetiségi, etnikai csoportok integrációja kapcsán. A könyvtárak sikerességét az emberek, a közösségek e területeken felmerülő problémáinak megoldása jelenti. A könyvtárak közösségi terek, ahol technológiai és fizikai, valamint személyi támogatást kap a XXI. századi sikeresség alapjaként működő kollaboráció. Az emberek közötti hatékony együttműködés igénye áthatja a tanulást, a fejlődést és a munkavégzés folyamatait is. Ennek könyvtárak révén történő segítése kimutatható anyagi előnyökkel jár az ezt biztosító közösség számára!
Az MKE vendégeként Roberta Stevens szombaton a Parlamentben, majd a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában tett látogatást. Vasárnap délelőtt kulturális sétát tett Budapesten, majd stratégiai megbeszélést folytatott vendéglátóival. Délután pedig az Operaházban megtekintette Verdi: Otelló című bemutatóját. A gazdag program hétfőn a Nemzeti Könyvtárral való ismerkedéssel folytatódott, ahol a magyar szakemberek előtt sor került a már említett előadás megtartására.
Az Elnök Asszony 4 napos látogatása nem csupán tiszteletadást jelent a szabadságszerető magyar nemzet előtt, hanem érdemi előrelépést is hozott az amerikai-magyar könyvtárosi együttműködésében. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete számára az Elnök Asszony 2 évre szóló ALA tagságot ajánlott fel, melynek révén az MKE közvetlenül bekapcsolódhat a szakmai munkákba, megjelenhet az ALA írott, nyomtatott és elektronikus felületein és felhasználója lehet az ALA bázisán épülő szakmai információknak, elemzéseknek.
Roberta Stevens előadásáról részletes beszámoló készül, melyet hamarosan közzéteszünk
Az MKE nevében ezúton is köszönetemet fejezem ki azokért a segítségekért, melyeket a könyvtár- és a parlamenti látogatások szervezésében közreműködő Kollégák nyújtottak nekünk.
Fehér Miklós
főtitkár
Posted in Hír, Rendezvények
2 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Legutóbbi aktív tagok
——– Eredeti üzenet ——–
Tárgy: [IFLA-HUN] Roberta Stevens ALA-elnök előadása Budapesten, 1. mozaik
Dátum: Tue, 17 May 2011 12:25:16 +0200
Feladó: Katalin Haraszti
Címzett: ifla-hun@infoserv.inist.fr
Tisztelt Kollégák!
Az MKE és a szlovák könyvtárosegyesület, jelesül Sylvia Stasselova elnök közötti jó kapcsolatnak köszönhetően sikerült – az eredetileg csak Pozsonyba látogató – ALA-elnököt budapesti előadásra is meghívni.
Egy társszervezet küldöttét meghallgatni mindig tanulságos, még ha az American Library Association sem méreteinél, sem számos egyéb adottságánál fogva nem könnyen hasonlítható a Magyar Könyvtárosok Egyesületéhez. Mégis: a szakmáról – s hogy Zimányi Magdolnát idézzem, a ‘professzióról’ – való gondolkodás igénye és szükségessége viszont biztosan közös alap a két egyesület között.
Roberta Stevens tegnap, az Országos Széchényi Könyvtárban tartotta meg a “21st Century Libraries: The Challenges and Opportunities (21.sz-i könyvtárak. Kihívások és lehetőségek) c. előadását, kb. 30 fős hallgatósága számára. S minthogy előadása és az annak nyomán kibontakozó eszmecsere talán többeket is érdekelhet – így e lista több, mint félezres táborát -, a számomra legérdekesebb gondolatokat továbbadom – első mozaikként.
Bátorítom azokat, akik velem együtt részt vettek az előadáson, hogy a maguk mozaik-darabjának közreadásával járuljanak hozzá ahhoz, hogy az ott felvetett gondolatok szélesebb körben ismertté váljanak! Egyben felhívom a figyelmet az OSZK blogján megjelent ismertetésre (http://nemzetikonyvtar.blog.hu/tags/ala) .
A 21. századi könyvtári környezet jobb megértéséhez érdemes a 20. századi gazdaság és társadalom egyes jellemzőit felidézni.
A 20. század első felére az ipari és mezőgazdasági termelés dominanciája volt jellemző, második felére a szolgáltatásiparé. Az egyes ember életpályája folyamán egy-két álláshelyen dolgozott. Az elvárt tudás formális képzésen alapult. Az intézményi szervezeti struktúra felülről lefelé szerveződő, hiearchia-központú volt.
Milyen változásokat észlelhetünk ma a környezetünkben?
A szolgáltatásipar tovább erősödött. A munkát adó intézmények szervezeti kultúrája átalakult: a team-munka oldalirányú szervezettséget hozott, áttörve a hierarchiát. Növekszik az elvárás a munkavállaló tudásának folyamatos fejlesztése iránt.
Az új könyvtárépületek a szolgáltatások, nem a gyűjtemények köré szerveződnek. A 19. sz. végén, a 20. század elején épült, míves kivitelezésű könyvtárakat ‘kulturális emlékhelyként’ megőrzésre érdemesnek ítéli a társadalom (más kulturális funkciókkal felruházva), míg a 20. sz. második felében épített könyvtárakat – az USA-ban – inkább ledózerolják, és helyükbe a mai igényeknek megfelelő új, a tudásközpont és a közösségi tér jellemzőit egyesítő épületeket létesítenek. Ez különösen igaz az egyetemi, főiskolai könyvtárakra, ahol az olvasási és a tanulási szokások gyökeresen megváltoztak.
A könyvtári marketing sikeresebb lesz, ha a tömeg-marketing helyett a ‘rés-marketing’ szemléletet követi. Meg kell keresni azokat a társadalmi csoportokat, akik számára elengedhetetlenül fontos szolgáltatásokat tud nyújtani a könyvtár. R. Stevens jó mottót talált ennek érzékeltetésére: “Ott halássz, ahol a halak rajzanak …” (Fish where the fish are …)
A felhasználókkal való elektronikus kapcsolattartás széles skáláját alkalmazzák ma a könyvtárak (levelezőlisták, blogok, Facebook, Flickr, Twitter, YouTube, iTunesU, RSS ). Látni kell azonban, hogy mindezek folyamatos frissen-tartása jelentős munkaerőt köt le. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a könyvtár jó honlapot alakítson ki, gondoskodjon annak folyamatos karbantartásáról – és csak akkor lépjen ki más e-kapcsolattartási terepre, ha képes annak folyamatos gondozására.
Arra a valóban aggasztó jelenségre, amit gyakran nyilvánul meg a következő kérdés formájában, miszerint “Mi szükség van a könyvtárra az internet és az online-szolgáltatások világában?”, jó szakmai válasz azzal adható, ha azt mutatjuk be – lehetőleg a médián keresztül is – , hogy a társadalom egyes csoportjai számára milyen hasznos szolgáltatásokat nyújt a könyvtárunk. Az oktatási intézmények könyvtárai talán könnyebben tudnak mérőszámokat felmutatni.
Üdvözlettel:
Haraszti Katalin
IFLA-HUN moderátor
Haraszti Kati mozaikját hagy egészítsem ki a magam kis darabkájával. Számomra az előadás kulcs mozzanata az lett, amikor az előadó közvetve arra utalt, hogy az információs társadalom alapja ugyan az információ, de siker tényezője a kollaboráció. A könyvtárak olyan közösségi terek, ahol támogatást kap a XXI. századi sikeresség alapjaként működő kollaboráció. Az emberek közötti hatékony együttműködésre való igény a legalapvetőbb folyamatokban van jelen: tanulás, fejlődés, munkavégzés. E folyamatokban – R. Stevens szerint – az együttműködés könyvtárak révén történő segítése kimutatható anyagi előnyöket nyújt az ezt biztosító közösség számára! A befektetés itt nyereséget tremel! Ezért hasznos és szükséges a könyvtár!